Ma Bálint, Valentin, Cirill, Metód névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Szép új világ, alsó légúti tünetekkel
Nem lenne-e képes az 450 milliós Európai Unió orvost és felszerelést küldeni a gócpontokba, segítve nemcsak a védekezést, de az összetartozást is? Egyáltalán mi a szart csinál az unió, miközben Olaszország kiköpi a tüdejét? Mi kellene ahhoz, hogy hatékonyabban reagálhassunk? Megvárjuk-e, amíg a vírus felfogja a nemzet fogalmát, vagy alkalmazkodunk a világképéhez? Tóta W. Árpád:
Maguk egy vírus – mondja Smith ügynök a Mátrixban az emberiségről. Én remélem, hogy okosabbak vagyunk. De előbb-utóbb kiderül.
Kétszáz koronavírusos katona halálát jelentették Észak-Koreából. A turizmus arrafelé úgyszólván minimális, migráció nem fájdítja a fejüket, a dzsucse-rendszer pedig büszke arra, hogy amit csak lehet, házilag állít elő, hidrogénbombától a rizsig. (A rizs nem mindig jön össze.)
Budapestről húszezer forintból Izlandig el lehet repülni, vagy bárhová, amíg a fapados visz. Banán sem egyszer egy évben van, ahogy passiógyümölcs meg datolya is kapható bármikor. És ez így mindenkinek megfelel – noha egy kicsit unalmas. Borzongatóan izgalmas megvenni a tíz kiló lisztet, családi vésztartalékot halmozni fel a pincében, és egyszerre félni és remélni egy új, egészen más világot, ahol a cserkészerények számítanak, és nem a lájkok. Ezen az elvágyódáson nyugszik minden világvége-kultusz, az olaj elfogyásától az atomháborúig.
Mindenesetre ha így utazgatunk és kereskedünk keresztül-kasul a világban, akkor semmi csodálatos nincs abban, hogy egy Kínában felbukkanó vírus egy hónap alatt eljut a világ minden tájára. Ez az ára az infrastruktúrának, amely kiszolgál minket: nemcsak mi használjuk, hanem a rovarvilág és a kórokozók is.
Semmi, semmi újdonság nincs ebben eddig. Így kapták el az indiánok a vitorlás hajókon odaszállított himlőt és influenzát. Csak tovább tartott az utazás, de akkoriban türelmesebbek voltak az emberek, és a vírusok is.
Hogy újfajta vírusok alakulnak ki, az szintén természetes jelenség. Meglepő a tapogatózás és a bűnbakkeresés, mert ehhez nem kell denevért enni, elég hozzá a mutáció és szelekció isteni, sőt, Istent leváltó logikája.
A világ közös.
Közösek a vírusok és a klíma is, egyik sem illetődik meg attól, hogy ki van táblázva az államhatár. Az észak-koreainál jobban egyik sincs kitáblázva, aztán tessék. Jobb lesz tehát tudomásul venni, hogy lesz még ilyen, sőt még ilyenebb is. Ezt a millió szállal összefűzött, globalizált világot kell megvédeni, és megfizetni az árát emberéletben is. Nincs út visszafelé. Nincs alternatíva, soha nem lesznek már elszigetelt, fallal körülvett kiskert-országok, ahová nem teszi be a lábát a világ összes baja. Már csak azért sem, mert az olyanokban mérhetetlenül ócskább lenne az élet, és a falak a bentlakókat zárnák börtönbe, nem a külvilágot tartanák kint. Ahogy Észak-Koreában.
A közös világ ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a vírussal ne egyenként szálljunk szembe, hanem a világ összes eszével és erőforrásával. Kínai génkutatók, amerikai gyógyszerészek, európai vegyészek rakják össze tudományukat, és ha kitart a járvány, meg fogják találni az ellenszerét.
Amint megtalálták több mint tíz éve a H1N1-re is a gyógyszert. Az elmúlt évtized legnagyobb egészségügyi botránya volt. A Roche tonnaszám sózta rá a kormányokra a Tamiflut – köztük a magyarokra –, a WHO tisztviselői pedig rajta voltak a fizetési listáján, és pörgették a pánikot. Az a járvány aztán lelohadt, az oltóanyag megpimpósodott, a pénz elszállt. Mindenki vállvonogatva nyugtázta, örült, hogy mégse halunk meg mind, aztán annyiban maradt.
A vírus próbára teszi államainkat és intézményeinket. Biztosan járható út, hogy nagyvállalatok szabják meg életmentő gyógyszerek árát? Ki és hogyan ellenőrzi őket? Nem lenne-e képes az 450 milliós Európai Unió orvost és felszerelést küldeni a gócpontokba, segítve nemcsak a védekezést, de az összetartozást is? Egyáltalán mi a szart csinál az unió, miközben Olaszország kiköpi a tüdejét? Mi kellene ahhoz, hogy hatékonyabban reagálhassunk?
Megvárjuk-e, amíg a vírus felfogja a nemzet fogalmát, vagy alkalmazkodunk a világképéhez?
Valóban az a leghatékonyabb szervezőelv, hogy öt-, tíz- és húszmilliós országok vezetői próbálják követni a hírek és álhírek dömpingjétől remegő közhangulatot, és produkálni valami cselekvésszerűt? Van-e jobb ötletünk, mint egyenként rettegni a pincében? Bonyolult viták ezek, és félő, hogy a járvány gyorsabban múlik el, mint hogy rákényszerülnénk végigharcolni őket.
Aztán majd jön a következő, és lehet, hogy az nem egy tüdőgyuszi lesz.
A vírus egyszerű gépezet. Terjedni akar, és túlélni. Ha a fehérjéi nem felelnek meg a célnak, jön egy mutáció, és próbálkozik újabbakkal. Amelyik sikeres, az fennmarad, és hódít. Amelyik nem, az selejt, és kihal.
Van mit tanulni tőle.
A vírus milliárdnyi egyed halála árán éri el célját. Nincs ugyanis esze, csak végtelenül sokszor dobhat a kockával. Nekünk elvileg van. De ha nincs kedvünk használni, dobálhatunk vele versenyt.
(hvg.hu)
Következő cikk: Pásztor István: Visszavezetnénk Szabadkát a normalitás mezejére!
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Csak lassan a testtel!
Erre figyelmezteti az Atlantic elemzése mindazmindenokat, akik már temetik Ukrajnát a legfrissebb amerikai állásfoglalások hallatán. A >
Az unió szégyellheti magát a képmutatása miatt
Slavoj Zizek úgy látja, hogy az EU ugyan magukra hagyta a hatalom ellen felvonuló szerb tüntetőket, >
Követeléseik nem forradalmiak, hanem rendkívül robbanékonyak: a szerbiai diáktüntetések a demokrácia iskolája
Nincsenek forradalmi követeléseik a három hónapja tüntető szerb egyetemistáknak, de példát mutatnak a demokráciából, miközben maguk >
A gondolat és (az USA) ereje
A Hamasz sikere - ez a harmadik rész -, hogy a palesztin ügy valóban felébredt a >
Új fejezet az EU és Koszovó kapcsolatában?
A Guardian vezércikke azt hangsúlyozza, hogy kaput nyithat Koszovó számára a Nyugat felé a most tartott >
Donald Trump Amerikája, avagy na, ez jól kezdődik…
Külföldön is van ellenszél. Dánia nem adja el Grönlandot Trumpnak. Mexikó karakán elnöke ellent mer mondani. >
A „Patrióták”, Madridban új Reconquistára hívtak fel
Amivel arra utaltak, hogy a katolikus királyok, „bátor lovagok” Európa megmentésére egykor kiűzték az iszlámot. A >
Szerbiában és Szlovákiában az európai értékeket védik a felvonulók
A két mozgalom nagyon sok hasonlóságot mutat, miközben mindenütt jönnek fel az oroszbarát erők. Így értékeli >
Führerprinzip
Ian Buruma attól tart, hogy Trump a következő 4 évben jóvátehetetlen károkat okoz az amerikai demokráciának. >
Európa illiberális erős emberei a közelégedetlenség vulkánjának tetején ülnek
Ezt a következtetést vonja le Tony Barber A Financial Timesban a szerb elnök szorult helyzetéből. Mert >
Jalta-szag van a levegőben
Nagyon úgy néz ki, hogy ezúttal, 80 évvel az eredeti konferencia után, két nagyhatalom: a putyini >
„Megbuktatási tervek”, „becstelen színház” – miért veszíti el az idegeit Putyin barátja, Fico
Úgy tűnik, hogy elveszti az idegeit az oroszbarát szlovák kormányfő, aki most már puccsot és hazug >