2020. május 31. vasárnap
Ma Angéla, Petronella névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

„Nagy franc volt a Dezső”, avagy miért hallgatunk Kosztolányi antiszemitizmusáról az iskolában?

„Nagy franc volt a Dezső”, avagy miért hallgatunk Kosztolányi antiszemitizmusáról az iskolában?

Hogyan tanítsunk Wass Albertet, ha már bekerült az új alaptantervbe? Az a baj, hogy Herczeg Ferenc rajongott Mussoliniért vagy inkább az, hogy közepes író volt? És ha etikai problémák vannak azzal kapcsolatban, hogy ezeket az írókat tanítani kell, akkor a zsidógyűlölő Kosztolányi miért tankönyvi anyag? A sok kritikát kapó NAT kapcsán Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténésszel súlyos dilemmákat próbáltunk feloldani. Csatlós Anna, Sándor Anna, Balla István (HVG):

hvg.hu: Röviden összefoglalná, hogy mit lehet tudni Kosztolányi Dezső antiszemita korszakáról?

Bíró-Balogh Tamás: Kosztolányi 1919–1921 között a szélsőjobboldali, nyíltan antiszemita hangokat hallató Új Nemzedék című napilapnak volt a fizetett, belső szerkesztőségi munkatársa. Ez azt jelenti, hogy nemcsak be-beírogatott a lapba, hanem – lesarkítva mondom – azért kapta a havi fizetését, hogy a lap profiljába illő cikkeket írjon. A felesége visszaemlékezése szerint fatális véletlen volt, hogy Kosztolányi az Új Nemzedékhez került, mert ez a lap kereste meg őt legelőször a Tanácsköztársaság bukása után, és „a Dezső elvállalta a legelső adódó lehetőséget”. Igaz, hogy 30 perccel később ment Az Est is megkereste őt egy állásajánlattal, de akkor ő már elígérte magát a fasiszta lapnak, „nem volt mit tenni, ott kellett, hogy dolgozzon.". Két évig. Több neves irodalomtörténész is mentegette korábban mentegette Kosztolányit, hogy csak néhány névvel vállalt írása jelent meg a hírhedt lapban, és ezek is színházi kritikák voltak meg versek morálisan megkérdőjelezhető vagy elítélendő mondatok nélkül. Erre viszont azt lehet válaszolni, hogy nem életszerű az, valaki nem kap két éven át rendszeres havi fizetést néhány kritikáért és versért. Belső szerkesztőségi munkatársként megadott terjedelemben megadott hangvételű tartalmat kellett alkotnia.

hvg.hu: Miket írt az Új Nemzedékhez a költeményeken és kritikákon kívül?

B. B. T.: Az már a Mohácsy-féle irodalomtankönyvben is benne van, hogy ő volt a Pardon rovatnak a szerkesztője. Ez egy rövid glosszákat közlő rovat volt, amelyben névtelenül megjelent, a zsidókat és a kapitalizmust – amely alatt mindig a zsidótőkét értették – kisebb vagy gyilkos mértékben bíráló cikkek voltak. Ezeket a névtelenül írt cikkeket Kosztolányi szerkesztette a rovatba. Szintén a felesége visszaemlékezéseire hagyatkozva szokták mondani, hogy ennek a rovatnak a tartalmát négy szerkesztőségi tag írta, és Kosztolányi csak egy volt közülük. Stilisztikai vizsgálatok alapján azonban kijelenthető, hogy bár valóban bedolgoztak többen is, a cikkeknek körülbelül a 80 százalékát Kosztolányi írta. Ezt egy ideje már le is lehet ellenőrizni, mert Arany Zsuzsannának a sajtó alá rendezésében a Pardon rovat teljes anyaga megjelent az Osiris könyvkiadónál. Bárki láthatja, hogy Kosztolányinak az utánozhatatlan nyelvén szólaltak meg ezek az antiszemita írások.

hvg.hu: Azt elmondhatjuk, hogy ő alapozta meg az antiszemita újságírói nyelvezetet Magyarországon?

B. B. T.: Ez ebben a formában nem igaz, mert az antiszemitizmus jóval korábbi, ahogy az antiszemita zsurnalisztika is. Ha viszont megnézzük a korabeli antiszemita sajtót, akkor ezen a téren mindenképpen Kosztolányi a legjobb újságíró. És hát az a legnagyobb baj, hogy én magam is minduntalan rácsodálkozom, hogy ezek zseniális írások. Újságírói csúcsteljesítmények, és olyan szép nyelven vannak írva, Kosztolányinak a nyelvi készségeivel, írói logikájával, hogy gyakorlatilag teljesen egyediek lesznek ezek a szövegek. Elemelkednek az egész magyar hasonszőrű irodalom színvonalától – ezért is lehet nagyon könnyen beazonosítani őket. Mérföldekkel jobbak, mint a többi.

hvg.hu: Mekkora volt az olvasói bázisa az Új Nemzedéknek? Körülbelül mennyi ember véleményét tudta formálni ezekkel az írásokkal?

B. B. T.: Ez egy országosan megjelenő politikai napilap volt, a nemzeti jobboldal három legolvasottabb lapja közül ez volt az egyik. A Központi Sajtóvállalat adta ki, állami pénzen.

hvg.hu: Mekkora lehetett Kosztolányinak a felelőssége a zsidóellenes hangulatkeltésben?

B. B. T.: Megítélésem szerint nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a magyarországi közvélemény radikalizálódjon, és hogy 1944-re olyan mentális állapotok alakuljanak ki, amilyenek. Aki 1920-ban olvasta Kosztolányi antiszemita névtelen cikkeit, az lehet, hogy 1944-ben házmester volt. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy Kosztolányi bármiben is felelőssé tehető a holokausztban, de közvetve hatással volt az oda vezető közgondolkodás kialakításához.

hvg.hu: A tízes évek vége, húszas évek eleje egy nagyon gyorsan változó korszak volt, több nagyszerű íróról, költőről is tudunk, hogy a szélsőjobb vagy -bal oldal mellett foglaltak egy időben állást. Szabó Lőrincet szokták például emlegetni, de a Tanácsköztársaság mellett is sokan letették a voksukat hosszabb-rövidebb időre. Mennyire volt kirívó Kosztolányi antiszemitizmusa ekkoriban?

B. B. T.: Voltak emiatt konfliktusai a Nyugat-közösségen belül, majdnem a tettlegességig fajuló viszályok adódtak, életveszélyesen is megfenyegették őt. Történtek elhidegülések is, Füst Milánnal például évekig nem beszéltek. De Kosztolányinál az az érdekes, hogy ő is gyorsan változott. Mind a két oldalnál letette a voksát egyetlen éven belül. Részt vett a Tanácsköztársaság kultúrmunkájában is, és tagja volt a Marx-fordító bizottságnak. Majd pár hónappal ezt követően már természetesen nem dicsérte sem Marxot, sem a marxistákat. "Nagy franc volt a Dezső"- gondolhatták később többen a kortársai közül. Felvett előleget a Marx-fordításra, aztán mégsem fordította le. Ez volt a Kosztolányi-féle belső ellenállás: úgy bomlasztotta a Tanácsköztársaságot, hogy csak kivett belőle egy kevéske pénzt, de nem dolgozott érte valójában.

De viccet félretéve: Kosztolányi alkalmazkodó típus volt, mert neki mindig a költészet volt a legfontosabb. Ő a modern magyar irodalomhoz akart tartozni, csakhogy a modern magyar irodalmat nagyrészt asszimilált zsidók teremtették. Ha megnézzük a Nyugatot, akkor a teljes vezetői gárdája asszimilált zsidókból állt. Ignotus, Osváth, Hatvany, Fenyő Miksa… és a szerzőknek is legalább a 60 százaléka ide tartozott. Kosztolányi ugyan idegenkedett ettől a közegtől, de mivel modern költőként és íróként akart érvényesülni, ezt az idegenkedést félre kellett tennie. Aztán a Tanácsköztársaság bukásakor jött egy mentális gátszakadás, úgy tűnt, hogy már nem kell tovább alkalmazkodnia, eljött a nemzeti Kánaán. Ekkor már nyíltan vállalhatta azokat az elveket, amiket korábban valószínűleg csak burkoltan, vagy a magánlevelezéseiben mondott, vagy még inkább: csak gondolni mert egészen fiatal korától kezdve. Persze, azért nem teljesen nyíltan, hisz nem volt olyan bátor, hogy névvel vállalja például az említett cikkeit.

hvg.hu: Élete végéig megmaradtak a szélsőséges elvei?

B. B. T.: Ez egy nagyon jó kérdés, és nagyon sokat lehet rajta vitatkozni, több irodalomtörténész is másképp gondolja. Ő 1921-ig dolgozott az Új Nemzedéknél, és aztán egy fordulattal otthagyta a lapot, átment a mérsékelten konzervatív Pesti Hírlap belső munkatársának, ahol élete végéig dolgozott. 1924-ben megírta az Aranysárkány című regényét, amelyben ott van – az irodalomtörténészi konszenzus szerint – a nyilvános bocsánatkérése a zsidóságtól. A regény egyik szereplője, Novák Antal tanár úr bocsánatot kér a Glück Laci nevű tanítványától, aki a zsidó fiú az osztályban. Azt gondolja, felülbírálva a saját korábbi előítéleteit, hogy milyen rendes ez a fiú, pedig hát zsidó. Igen ám, csak a könyvnek az utolsó fejezete már arról szól, hogy ez a Glück Laci azért mégsem egy rendes zsidó gyerek, mert nem tanár lett belőle, hanem ügyvéd, egy gazdag nőt vett feleségül, szocialistákkal barátkozik, és radikális polgári mozgalmat szervez. Ebben az összes létező, zsidóságra vonatkozó sztereotípia benne van, azaz Kosztolányi valójában mégsem kért bocsánatot.

hvg.hu: Akkor viszont nem értjük, hogy miként lehetséges, hogy Kosztolányit máig ott emlegetjük a legnagyobb magyar írók között, miközben végig antiszemita volt.

B.B.T: Benne van a kérdésben a válasz, ő az egyik legnagyobb írónk volt. Nekem vannak Herczeg Ferenctől könyveim, de nem tudnék kiugró vagy ikonikus művet mondani az életművéből. Kosztolányitól kapásból tudok mondani tízet, amely világirodalmi rangú. Félreértés ne essék, Kosztolányit nem menti semmi. Azt, amit művelt a Pardon-időszakban, nem menti semmi. Ez morálisan elítélendő, ezt nem lehet megbocsátani neki. De itt jön be az, hogy válasszuk külön az embert meg az írót.

Kosztolányi egy zseniális író, míg mondjuk Herczeg Ferencről vagy Wass Albertről nem állítja ezt ilyen egyértelműen az irodalomtörténet.

hvg.hu: Nekünk azért mégis úgy tűnik, hogy felmentjük, hiszen a gimnáziumi tananyagban nem szerepel a múltjának ezen része.

B. B. T.: Mert az antiszemitizmusa nem jelenik meg a műveiben sem. Ahogy Wass Albertnél meg lehet találni az antiszemita szövegrészeket a műveiben, addig Kosztolányinál nehezen (kivéve az Aranysárkányt). A világirodalomból is tudunk hasonló példákat, hosszan lehetne sorolni őket, ezért most csak kettőt: egy világhírű filozófus, aki élete végéig a nemzetiszocializmussal szimpatizált, vagy egy Nobel-díjas író, akiről kiderült, hogy a Waffen SS-nek volt tagja. Mégsem kérdőjelezi meg senki a munkásságukat, mert a minőség, amit képviseltek, magáért beszél.

hvg.hu: Az új Nemzeti alaptanterv kapcsán felparázslott a vita, hogy el lehet-e vonatkoztatni az életmű esetében az életrajztól. Ezek szerint, ha Kosztolányinál külön lehet kezelni a kettőt, akkor Wass Albertnél is működhetne ez a stratégia.

B. B. T.: Szerintem a műt az embertől nem lehet elválasztani, de az a baj, hogy ha kivesszük Kosztolányi műveit a kánonból, akkor gyakorlatilag érthetetlen lesz a magyar irodalom története, mert akkor nincs Márai, nincsen Ottlik és nincsen Esterházy, és egy csomó élő író sem.

hvg.hu: Fogalmazzuk meg, hogy mi teszi Kosztolányit ennyire kiemelkedővé, és mit jelent Wass Albert esetében az a negatív kritika, hogy ő csak egy lektűrszerző volt.

B. B. T.: Nem vitatom, hogy nagyon szép mondatokat tudtak leírni a NAT-ba most beemelt szerzők is, de Kosztolányi náluk sokoldalúbb író volt. A modern magyar költészetnek ő az egyik megteremtője. Ha megnézzük a regényeit, akkor mindegyik nagyon jó. Egzisztenciális, filozófiai, társadalmi, vagy akár metairodalmi kérdéseket feszeget. Az Édes Anna tökéletes látlelete a magyar társadalomnak. Kosztolányi egész irodalmi működésében nagyon nehéz gyenge pontot találni. Az ő összetettségéhez képest Herczeg Ferenc és Wass Albert egyhangú íróknak tűnnek. Herczeg Ferenc a saját korában kiváló történelmi színdarabokat alkotott, de a fő műve mégis csak az általa szerkesztett Új Idők című folyóirat. Írói működését pedig talán az jellemzi a legjobban, hogy Karinthy róla írta a legtöbb paródiáját.

 

hvg.hu: Mégsem elsősorban az írói minősége miatt akadtak ki a magyartanárok, hanem azért, mert egy szélsőjobboldali nézeteket valló írót kellene oktatniuk a NAT alapján. Herczeg Ferenc valóban fasiszta volt?

B. B. T.: Elég nagy olvasottságot ért el az a poszt, amelyben Nyáry Krisztián egy korabeli cikket osztott meg, amelyben Herczeg a Ducét élteti, de az az igazság, hogy abban a korban nagyon sokan éltették a Ducét. Mussolini volt az első az európai politikai vezetők közül, aki az irredenta magyar mozgalom és a revíziós gondolatok mellé állt. Amellett tette le a voksát, hogy Magyarországnak adják vissza az elszakított részeket, szinte természetes, hogy a jobboldalon – és Herczeg mindig is a konzervítívokhoz tartozott – mindenki tisztelte ezért. Kosztolányi még egy életrajzot is fordított róla 1927-ben. De Herczeg Ferenc nem volt uszító, véresszájú író. Nem volt emberéletekért felelős, ellentétben például olyan íróval, mondjuk Nyírővel, aki a nyilas párt tagja volt, Szálasi belső embere.

hvg.hu: Hibáznak azok, akik azt mondják, hogy azért baj, hogy Wass Albert és Herczeg Ferenc bekerül az alaptantervbe, mert morálisan elítélhető ideológiát vallottak? Mindezek alapján, amit mondott, inkább azzal kéne őket támadni, hogy nem elég jó írók.

B. B. T: Nézzük meg az új NAT által bekövetkező kánonátrendeződést. Nagyon súlyos értékelési problémákkal küzd az, aki szerint Herczeg Ferenc munkássága fontosabb, mint Radnóti Miklósé. Radnóti költészete, nem kell külön hangsúlyozni, nem harmadvonala a magyar irodalomnak. Wass Albertről ugyan még nem eldöntött, hogy háborús bűnös-e vagy sem, de mihelyt ez pro vagy kontra lehetne, egyértelműbb lesz Wass megítélése is. Addig viszont csak a művei vannak, amelyek színvonala erősen hullámzó.

hvg.hu: A középiskolai oktatásban hogy kéne feldolgozni mindezt? Wass Albert regénye, az Adjátok vissza a hegyeimet! is bekerült a tantervbe. Azt hogyan kéne tanítani ön szerint?

B. B. T.: Az egy irredenta regény, és így – mivel az addigi tananyagban nem lesz szó ilyesmiről – egy igen erős társadalom- és irodalomkritikai képet kéne a magyarokról és Wass Albertről adni az órán, de föl kéne vázolni hozzá a teljes irodalmi kettéosztottságot, az irredenta mozgalmat, a Horthy-korszakot, a világháborút, a zsidóüldözést, Erdély történelmét (kiváltképp az 1920 utánit), a transzszilván mozgalmat, a román-magyar kapcsolatokat, satöbbi. Én attól tartok, hogy erre nem lesz majd lehetősége a tanároknak.

Bármilyen művet lehet elméletileg tanítani, ha az értelmezéshez szükséges kontextusát meg tudjuk adni. Viszont úgy tűnik, a sok tananyag miatt a tanároknak éppen erre nem lesz lehetőségük.

hvg.hu: Ha Wass Albertet társadalomkritikai oldalról kéne megközelíteni, akkor nem kellene, hogy legyen egy ilyen szempont a Kosztolányi-életmű tanításánál is?

B. B. T.: Amikor 2014-ben megjelent a Mint aki a sínek közé esett című könyvem Kosztolányi antiszemita írásairól, akkor többször is hangsúlyoztam, hogy középiskolában ennyire részletesen nem kell foglalkozni a témával. Nem szabad persze elhallgatni sem, meg kell említeni, mert ez is hozzátartozik az életrajzhoz, az életműhöz. De ne ez legyen a kiindulópont. A Pacsirta és az Édes Anna anélkül is remekmű, hogy a középiskolás olvasója elmerülne Kosztolányi politikai újságíró múltjában. Akit pedig jobban érdekel ez a téma, utánaolvashat. Én személy szerint Lengyel András tanulmányait ajánlom erre a célra.

Kosztolányinak az ideológiai elköteleződése a műveire csak indirekt volt hatással, mert ő a politikai újságírói időszakában tanult meg egy olyan elbeszélőtechnikát, amit később is hasznosított: hogy több mindenre csak utal a szövegeiben, de nem mindent, vagy éppen semmit nem magyaráz meg. Ez a kései Kosztolányinak a prózatechnikája, ezért nem tudjuk ma sem, hogy valójában miért gyilkolt Édes Anna. Mert az író nem rágja a szánkba.

Paradox módon arról van szó, hogy az 1919–21-es politikai újságírói működés, illetve a Pardon rovat nélkül nem lenne most Kosztolányink.

Bármilyen szomorú, de ott és akkor teremtődött meg az a modern író, akit ma szeretünk.

Nem lennének regények, nem lenne Meztelenül kötet és Számadás cíklus, nem lenne Esti Kornél. Ez ugyanakkor egészen kivételes eset, általában fordítva szokott lenni: akit megmérgez a szélsőséges politikai újságírás, az általában kiírja magát az irodalomból.

 

 

 

2020. február 14.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Nem, Kína nem vette meg Kelet-Európát

Bár Közép- és Kelet-Európában egyes kormányok Pekinget pártolják, ezeket a hatalmakat messze nem nemzetközi, hanem hazai >

Tovább

A levélírás műfaja

Ez igenis demokrácia a javából! Ehhez fogható emberszerető, kényeztető, bársonyosan simogató gesztusok legfeljebb a demokrácia olyan >

Tovább

Járvány után, választás előtt

Tűzoltó leszel s katona, vadakat terelő juhász… J. Attila ezt ma úgy írná, közmunkás leszel s >

Tovább

Egy Orbán-utód

Naponta teszik ki a közösségi oldalra, miként pattan be a helikopterébe – úgy használja, mintha a >

Tovább

Orbán Viktor avagy a hatalom megkeményedése

Orbán 10 éves uralkodása után Magyarország minden eddiginél jobban megosztott. Bíró-Nagy szerint a politikus a vidéki, >

Tovább

Mi forog kockán?

A Covid-19 olyan humanitárius katasztrófa, amelyet 1945 óta nem látott a világ. Egyben éles fényben mutatta >

Tovább

Orbán Viktor mint ma született bárány

Magyarország mint vegytiszta jogállam? Budapest most ezt a képet igyekszik terjeszteni magáról, ám igazából rossz bohózatot >

Tovább

A német kétszínűség

Németországban a Telekom lengeti a szivárványszínű zászlót, Magyarországon azonban hallgat, mert így kívánják az üzleti érdekei, >

Tovább

„Orbánnal szoros kötelékben”

Ez a címe a Frankfurter Rundschau cikkének a szlovén kormányfőről, miután Ljubljanában az ellenzék 10 ezres >

Tovább

Orbán mint modell Vučić számára

Szerbia is tovább illiberalizálódik, Orbán módszerének felhasználásával, ám az ország így aligha lesz alkalmas jelölt az >

Tovább

Merkel európai fordulata

A német kancellár már megnyerte az 500 milliós gazdasági segélycsomagnak a V4-eket, mert egy hete arról >

Tovább

Bill Gates lenyúlta Soros szerepét

Ezért valószínűleg azon sóhajtozik: „ilyen az, amikor az embert elhagyják egy fiatalabbért”. Közben pedig bánatosan egy >

Tovább