2024. április 25. csütörtök
Ma Márk, Ányos névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Foglyul ejtve a senki földjén

Foglyul ejtve a senki földjén

Az iránit most azzal fenyegetik a magyar hatóságok, hogy közvetlenül a hazájába küldik vissza, de ott még a halál sem kizárt esetében, hiszen elhagyta az iszlám vallást. A védő eddig három panaszt nyújtott be a bíróságon, eredmény még nincs.

A Die Zeit tudósítása arról számol be a röszkei tranzitövezetből, hogy ott időről időre, ám  módszeresen megtagadják az élelmet a menedékkérőktől. Igaz, az újságíró nem jutott be a létesítménybe, viszont telefonon beszélt az egyik iráni menekülttel, aki tízéves fiával együtt már jó egy éve élvezi a magyaros „vendégszeretetet”. Előtte két év, három hónapig vesztegeltek a határ túloldalán. Jelenleg ki nem mehetnek, csakis vissza, Szerbiába. De a migránsok csupán ebben a két táborban terjeszthetik elő kérelmüket. Hogy hányan vannak ott, arra nézve az Orbán-kormány nem ad felvilágosítást. Becslések szerint az érintettek olyan 300-an lehetnek, kétharmaduk gyerek. Ám hogy odabent mi történik, azt csak kevesen tudják. Újságírók nem léphetnek be, mint ahogy a legtöbb segélyszervezet munkatársai sem, beleértve az UNHCR-t. A bennlévők viszont következményektől tartanak, ha panaszkodni mernek a közösségi portálokon keresztül.

A már említett menekülttel a Helsinki Bizottság segítségével sikerült felvenni a kapcsolatot, előtte mások nemigen beszéltek odabentről az ottani állapotokról, pedig helyzete egyáltalán nem egyedi. Viszont jól mutatja, mi is történik bent, miként működik a magyar menedékrendszer. Hetente egyszer a saját pénzükből vehetnek élelmiszert, amelyet szociális munkások szereznek be számukra. Egyébként a hivatalos menü: reggel és este kenyér és kolbász, délben meleg egytálétel, többnyire spagetti vagy krumpli. Van tévészoba, az internetkapcsolat igen rossz és a gyerekek eltölthetik az időt egy kicsiny játszótéren.

Az iráni férfi egyébként áttért a keresztény hitre, épp ezért hagyta el hazáját, immár 5 évvel ezelőtt. A felesége otthon maradt. Jó két éve jutott be a gyerekkel a röszkei zónába, de itt ravasz trükk van: aki szerb területről jut be, annak nincs sok esélye a maradásra, mert a magyar hatóságok biztonságos 3. államnak minősítették Szerbiát. De hogy mi alapján engednek be bárkit a két övezetbe, azt senki sem tudja pontosan. Úgy hírlik ebbe a korrupció is belejátszik. Viszont akit a zónán kívül fognak el a biztonsági erők, azt menthetetlenül kitoloncolják, sokszor erőszakkal. Az Európa Tanács súlyos bántalmazásokkal vádolja a magyar rendőröket.

Ugyanakkor visszamenni is csapda, mert Szerbia sok esetben megtagadja a visszafogadást, ám ha valaki mégis azt az utat választja, akkor illegálisnak számít és egy éven keresztül nem nyújthat be kérelmet.

Amikor az iráni család fellebbezését is elutasították, az apa három napon át nem kapott enni, a gyerek azonban igen. Ez idő alatt az ügyvéd sem látogathatta őket. Az elmúlt két évből összesen 27 ilyen eset ismert. Akadt olyan, aki 8 napon át volt kénytelen nyelni az éhkoppot. Csak az segített rajta, hogy a Helsinki Bizottság az Európai Emberi Jogi Bírósághoz fordult. Viszont körmönfont dolog, hogy a jogászok nem tiltakozhatnak a körülmények ellen, mert a magyar kormány szerint az érintettek nincsenek őrizetben, bármikor távozhatnak Szerbia felé. Pedig az ellátás egyre romlik. Arról nem szólva, hogy nem lehet egy gyereket több mint egy éven át bezárva tartani.

A férfi elmeséli, hogy látta, amint másokat megvertek az őrök. Nőket és gyerekeket is, mert nem voltak hajlandóak átköltözni a láger másik részébe. Pedig Magyarország leginkább tranzitterületnek számít. A legtöbben tovább akarnak menni nyugatra. Hogy mégsem tehetik, amögött az ügyvéd, Pohárnok Barbara politikai számítást sejt. Mármint hogy Orbán igyekszik megmentőnek látszani, vagyis, hogy ő az, aki megvédi Európát a migráció következményeitől.

A szigorú menedékpolitika hatása jelentkezik a magyar társadalom minden rétegében, de az igazságszolgáltatás szerveinél is. Ha valamely bíró úgy véli, hogy a hatályos hazai jogszabály miatt az Európai Bírósághoz fordul, akkor ily módon automatikusan összeütközik a magyar jogrenddel. Ehhez pedig nagy bátorság kell, mert utána előfordulnak fenyegetések, fegyelmi eljárások. 

Az egyik nemzetközi civil szervezet kutatója azt mondja, a magyar kormány azért űzheti ezt a játékot, mert az EU boldog, hogy Orbán elvégzi helyette a piszkos munkát. Brüsszel nem szeretné ugyanis, ha újabb menekülthullám indulna el Budapestről Ausztria és Németország felé.

Az iránit most azzal fenyegetik a magyar hatóságok, hogy közvetlenül a hazájába küldik vissza, de ott még a halál sem kizárt esetében, hiszen elhagyta az iszlám vallást. A védő eddig három panaszt nyújtott be a bíróságon, eredmény még nincs.

Die Zeit/Szelestey Lajos

 

2020. január 21.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Nehogy tragikus hős legyen

Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >

Tovább

Politikai válság Horvátországban

Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >

Tovább

Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?

Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >

Tovább

A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat

Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >

Tovább

Orbán illúziói a nagyságról

Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >

Tovább

Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia

A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >

Tovább

A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről

Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >

Tovább

Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?

Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >

Tovább

A világ a háború szélén áll

Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >

Tovább

A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar

Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >

Tovább

Az ember, aki kihívja Orbán Viktort

A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >

Tovább

Mi történik, ha Ukrajna veszít?

Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >

Tovább