2022. december 2. péntek
Ma Melinda, Vivien, Aranka névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Összeesküvés-elméletek helyett szembenézés Trianonnal

Összeesküvés-elméletek helyett szembenézés Trianonnal

Nem relativizálni szeretném az óriási terület- és lakosságveszteséget, amelynek fantomfájdalmát még száz évvel az amputáció után is nyögi a magyar nép, hanem csak rávilágítani arra, mennyire jó lett volna, ha nem összeesküvés-elméletekbe menekülünk. Így elkerülhettük volna, hogy miután magyarok millióit elcsatolták, a bűnbakkeresésbe belebolondulva ne kezdjünk saját magunk további levagdosásába, egy „belső Trianonba” azzal, hogy zsidótörvényeket hozunk, kezdve a numerus claususszal, és magunk kergetjük külföldre a legokosabb magyarokat, hogy aztán még az életét is elvegyük sok százezer honfitársunknak, hogy magyarok verjék agyon a legjobb magyar irodalomtörténet szerzőjét, Szerb Antalt. Csunderlik Péter:

Jó eséllyel ez az év Trianonról fog szólni, és mint közismert, az Illyés Gyulának tulajdonított mondás szerint magyar az, akinek fáj Trianon. Ám

ha valóban ezt tennénk meg a legfőbb magyarságkritériumnak, akkor elég sok olimpikonunkról és válogatottunkról kéne lemondanunk

hiszen nehezen hihető, hogy Carlos Pérez vagy akár Janics Natasa az iskolai töriatlaszában igazságosabb térképeket rajzolgatott Magyarországnak. Ám az biztos, hogy a „Trianon-trauma” valóban nemzetegyesítő volt: az 1921-es Vérző Magyarország című kötetben együtt szerepelt Karinthy Frigyes és Tormay Cécile is, miképp riportkönyvet írt róla nemcsak a MIÉP-korszak legveszettebbül zsidózó közírója, Franka Tibor, de foglalkozott a témával a Nap-keltés Forró Tamás is.

A „Vannak-e nálatok nagy hegyek? / Itt is volt régen rengeteg” sorok szerzőjeként is Wass Albertet tippelnék a legtöbben, noha Lovasi András írta azokat. József Attilát is a Nem, nem, soha! című versére ihlette a nemzeti tragédia, amelyben a fiatal költő valósággal kivetkőzött magából a gondolatra, hogy a „kincses Kolozsvár” eztán „Oláhország éke” lesz, és hogy a Bánát majd „a rácnak terem kenyeret” – a Kádár-korban ki is hagyták a József Attila-összesből ezt a verset, amikor tabusították a Trianon-problémát.

A trianoni békeszerződésnek, amelyet 1945 előtt az internacionalista kommunisták is elítéltek „imperialista rablóbékeként”, sajnos nemcsak annyi lett a legsúlyosabb következménye, hogy a magyar szakácskönyvekből eltűntek a zergeételek, de ekkora tragédiára nem volt felkészülve a magyar közvélemény. Maga Apponyi Albert 1916-ban a Szabolcs vármegyei Turáni Körben tartott háborús előadásában kifejtette a háború végéről beszélve, hogy „status quo ante-állapotokról szó sem lehet”, vagyis hogy Magyarország nem köt olyan békét, amellyel a határai változatlanok maradnak.

Nem mondhatjuk, hogy a párizsi békekonferencián nem hallgatták meg a kérését: a Nagy-Trianon-palotában 1920. június 4-én szignált békeszerződéssel hazánk területe 282 ezer négyzetkilométerről 93 ezer négyzetkilométerre, lakosságszáma pedig 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. Horvátországot nem számolva, amely jogilag sose volt Magyarország része, hazánkkal csak perszonálunióban állt, tehát ezzel az erővel a horvátok is panaszkodhatnának, hogy elvesztették Magyarországot, és a kocsijukra ragasztgathatnák a sakktáblás Nagy-Horvátország-matricákat Pozsonnyal és Budapesttel mint horvát városokkal.

Talán ha Apponyi Albert Párizsban elénekli a Kormorán Ez a föld az enyém című dalát, megrettennek a döntnökök, és minden másképp alakul. Például a Semjén Zsolt védnökségével bemutatott Trianon rockopera sem készült volna el 2018-ban, ami annyira ciki lett, hogy megérteném, ha amiatt minden magyar letagadná a származását, és inkább felvételét kérné a francia idegenlégióba.

A Trianon rockopera nemcsak arra jó példa, hogy Trianonra hivatkozással minden szart el lehet adni – hadd utaljak a szép emlékű Barackfa-dalra, amely után Klebelsberg Kunó újragondolta volna a „magyar kultúrfölénnyel” kapcsolatos nézeteit –, de arra is, hogy mennyire nem akarunk szembenézni Trianon valódi okaival. Hogy mást ne mondjak, az a jelenet valamiért nem szerepelt a darabban, amikor Apponyi Albert „Végre!” felkiáltással üdvözölte a parlamentben a szerbeknek küldött hadüzenetet.

Amikor Trianon előzményeiről tartanak előadást a „nemzeti oldal” történészei – elsősorban Raffay Ernő –, sokat beszélnek a szabadkőművesek ármányaitól a belülről bomlasztó baloldalon át a hajózhatónak hazudott folyókig és a román kémnőkig szinte mindenről, csak éppen az első világháborús vereség nem kerül szóba soha. Hiszen a világháborúba éppenséggel nem Károlyi Mihály és Jászi Oszkár sodorta bele az Osztrák–Magyar Monarchiát, és ahogy azt a legkiválóbb magyar diplomáciatörténészek, L. Nagy Zsuzsa, Ormos Mária és Peter Pastor bemutatták, az 1918–1919-es magyarországi forradalmak a Burgenland-kérdést kivéve nem befolyásolták a trianoni határok meghúzását.

Ahogy arról is előszeretettel feledkeznek meg a mai iskolai megemlékezéseken, hogy az

1913-as népszámlálás szerint Magyarország lakosságának csak 54,5 százaléka volt magyar

és a nem magyarok jó része már előttünk is itt lakott, hiszen ennyire tolakodóak, ugyebár.

Nem relativizálni szeretném az óriási terület- és lakosságveszteséget, amelynek fantomfájdalmát még száz évvel az amputáció után is nyögi a magyar nép, hanem csak rávilágítani arra, mennyire jó lett volna, ha nem összeesküvés-elméletekbe menekülünk. Így elkerülhettük volna, hogy miután magyarok millióit elcsatolták, a bűnbakkeresésbe belebolondulva ne kezdjünk saját magunk további levagdosásába, egy „belső Trianonba” azzal, hogy zsidótörvényeket hozunk, kezdve a numerus claususszal, és magunk kergetjük külföldre a legokosabb magyarokat, hogy aztán még az életét is elvegyük sok százezer honfitársunknak, hogy magyarok verjék agyon a legjobb magyar irodalomtörténet szerzőjét, Szerb Antalt.

Mert ahogy a trianoni határok meghúzását nem lehet megvédeni, még kevésbé lehet a Horthy-kori nemzeti öncsonkítást. Mert itt nincs kire mutogatni.

(HVG)

 

2020. január 11.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Orbán elszámította magát

Brüsszellel birkózott és ez még sokba kerülhet neki. Mivel vonakodik végrehajtani a reformokat, veszélybe kerül az >

Tovább

Putyin szőnyegbombázásba kezd, ha a nyugat nem lép

A légi hadviselésben az oroszok vannak fölényben. Legelőször is igen sok gépet tudnak bevetni és Szíriában >

Tovább

Szorul a hurok Orbán Viktor körül

A Bizottság ma várhatóan azt kezdeményezi, hogy vonjanak meg sok-sok milliárdnyi szubvenciót Magyarországtól, habár a végső >

Tovább

Megbosszulta magát a kínai vakcina-nacionalizmus

A kormány nem volt hajlandó hatékony szereket beszerezni külföldről, a hazai gyártmányokról viszont bebizonyosodott, hogy csak >

Tovább

Méltóság és szabadság 2.0

Azt hiszem, elértük a mélypontot, de hosszú út vezetett idáig, és a gödörásásban sokan kivették a >

Tovább

Oroszország csak nyer azzal, ha veszít Ukrajnában

A Yale egyetem Közép- és Kelet-Európára szakosodott történész professzora Timothy Snyder úgy látja, hogy az ország >

Tovább

Nehammer Kurz nyomdokain

Nagyon úgy néz ki, hogy az osztrák kancellár az előd, Sebastian Kurz nyomába szegődik, mert újra >

Tovább

Katalin Volodimirnél

A magyar kormány maga ellen fordította NATO-szövetségeseit, mivel fenntartja baráti kapcsolatait a Kremllel, ám tegnap Novák >

Tovább

Hívei azt mondják, Orbán csak játszik

A biztosok következetesen fel akarnak lépni az urambátyám-rendszer ellen, illetve érvényt kívánnak szerezni a bíróságok függetlenségének. >

Tovább

A magyar határzárnak hála, virágzik az embercsempészet

A legtöbb delikvens Indiából és Tunéziából érkezik Belgrádba, nem is kell nekik beutazási engedély. Ezért az >

Tovább

Viktor, téged hidegre tettek, a brüsszeli bürokraták megkésve, de legyűrtek

Ezt hangsúlyozza a kommentár, miután több hónapos huzavona után a Bizottság elnöke úgy döntött, hogy szembeszáll >

Tovább

Infláció Magyarországon: helyszíni riport

Magyarországon az árak nap mint nap emelkednek, az üzletekben szüntelenül átírják az árcédulákat. Ezzel tért haza >

Tovább