Ma György, Fidél, Debóra névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Trump háborúzik
Csak hát egy háború Iránnal se jó, se kicsi nem lehet, az eddig az izolacionizmussal kacérkodó Trumpot pedig kiszolgáltatná a Kongresszusnak és a Pentagonnak. A nagy taktikázásnak az a vége, hogy akárcsak 1980-ban, megint Teheránnál vannak a kártyák. Nem Trump dönti el, legyen-e háború. Horváth Gábor:
Theodore Roosevelt már régen volt az Egyesült Államok elnöke, könnyen lehet, hogy Donald Trump nem is hallott róla. Az ellenben holtbiztos, hogy nem tartja magát az előd sokat idézett mondásához, miszerint „beszélj halkan, és legyen nálad nagy bot”. A Fehér Házból 2016 óta bombasztikus twitterüzenetek jönnek, nyomukban határozatlan, egymásnak is ellentmondó cselekedetekkel. Az iráni Kasszam Szulejmani tábornok megölése újabb fordulat, hiszen előtte Trump se egy amerikai drón júniusi lelövését, se a szaúdi olajlétesítmények ellen szeptemberben intézett dróntámadást nem torolta meg.
Az elmúlt évek amerikai külpolitikája se nem logikus, se nem következetes, úgyhogy most sokan meglepődnek azon, mennyire hasonlít Trump észjárása George W. Bushéra, sőt, bizonyos mértékig Barack Obamáéra. Merthogy az Egyesült Államok érdekei nem függnek attól, milyen párti és mekkora IQ-jú lakója van a Fehér Háznak. Ebből a szempontból Bush követte el az ősbűnt, mert nem ismerte fel, hogy Szaddám Huszein kiiktatásával, Irak meggyengítésével kiszolgáltatja a térséget az iráni teokráciának. Obama aztán jobb ötlet híján megpróbálta a lehetetlent, Irán egyre agresszívebb nukleáris és regionális ambícióinak békés korlátozását. Közben az amerikaiak a levegőből le-lecsaptak Teheránnak a térséget behálózó csápjaira, mert a csöndes szó mit sem ér, ha nincs hozzá nagy bot.
Azt Trump is tudta, hogy Irán veszélyezteti a közel-keleti amerikai érdekeket és szövetségeseket, de miután kényszeresen szakítani akart Obama örökségével, felmondta az addigi nukleáris megállapodást, és nagyhangú fenyegetőzéssel igyekezett palástolni a semmittevést. Nem gondoskodott a nemzetközi támogatásról, és gyorsan kiderült, hogy az új washingtoni politika se az európai, se a térségbeli szövetségesek érdekeit nem veszi figyelembe – talán az egy Izrael kivételével. Ezért aztán Teheránban egy idő után úgy gondolhatták, hogy Trump tényleg ki akarja vonni a térségből az amerikai katonai erőt. A külpolitikai vonatkozású impeachment odahaza tovább gyengítette az elnököt, akire idén kemény választási harc is vár.
Itt jön a képbe az iráni forradalom egyik kulcsfontosságú mozzanata, az amerikai követség elfoglalása 1979 decemberében, amelyet követően 52 amerikai állampolgárt 444 napon át tartottak túszként. Ronald Reagan az irániakkal a háttérben aktívan összejátszva nyerte meg az 1980-as elnökválasztást Jimmy Carter ellen, úgyhogy az ajatollahok rögtön a világpolitikába is belekóstolhattak.
Létezik tehát precedens arra, hogy a republikánusok Iránt is beleszövik elnökválasztási terveikbe, mint ahogyan az sem először fordulna elő, hogy szorult helyzetbe került politikus egy jó kis háborúban látná meg a kivezető utat. Csak hát egy háború Iránnal se jó, se kicsi nem lehet, az eddig az izolacionizmussal kacérkodó Trumpot pedig kiszolgáltatná a Kongresszusnak és a Pentagonnak. A nagy taktikázásnak az a vége, hogy akárcsak 1980-ban, megint Teheránnál vannak a kártyák. Nem Trump dönti el, legyen-e háború.
(Népszava)
Következő cikk: Helyzetjel: analfabéta seregek
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >