2022. május 19. csütörtök
Ma Ivó, Iván, Milán névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Trump háborúzik

Trump háborúzik

Csak hát egy háború Iránnal se jó, se kicsi nem lehet, az eddig az izolacionizmussal kacérkodó Trumpot pedig kiszolgáltatná a Kongresszusnak és a Pentagonnak. A nagy taktikázásnak az a vége, hogy akárcsak 1980-ban, megint Teheránnál vannak a kártyák. Nem Trump dönti el, legyen-e háború. Horváth Gábor:

Theodore Roosevelt már régen volt az Egyesült Államok elnöke, könnyen lehet, hogy Donald Trump nem is hallott róla. Az ellenben holtbiztos, hogy nem tartja magát az előd sokat idézett mondásához, miszerint „beszélj halkan, és legyen nálad nagy bot”. A Fehér Házból 2016 óta bombasztikus twitterüzenetek jönnek, nyomukban határozatlan, egymásnak is ellentmondó cselekedetekkel. Az iráni Kasszam Szulejmani tábornok megölése újabb fordulat, hiszen előtte Trump se egy amerikai drón júniusi lelövését, se a szaúdi olajlétesítmények ellen szeptemberben intézett dróntámadást nem torolta meg.

Az elmúlt évek amerikai külpolitikája se nem logikus, se nem következetes, úgyhogy most sokan meglepődnek azon, mennyire hasonlít Trump észjárása George W. Bushéra, sőt, bizonyos mértékig Barack Obamáéra. Merthogy az Egyesült Államok érdekei nem függnek attól, milyen párti és mekkora IQ-jú lakója van a Fehér Háznak. Ebből a szempontból Bush követte el az ősbűnt, mert nem ismerte fel, hogy Szaddám Huszein kiiktatásával, Irak meggyengítésével kiszolgáltatja a térséget az iráni teokráciának. Obama aztán jobb ötlet híján megpróbálta a lehetetlent, Irán egyre agresszívebb nukleáris és regionális ambícióinak békés korlátozását. Közben az amerikaiak a levegőből le-lecsaptak Teheránnak a térséget behálózó csápjaira, mert a csöndes szó mit sem ér, ha nincs hozzá nagy bot.

Azt Trump is tudta, hogy Irán veszélyezteti a közel-keleti amerikai érdekeket és szövetségeseket, de miután kényszeresen szakítani akart Obama örökségével, felmondta az addigi nukleáris megállapodást, és nagyhangú fenyegetőzéssel igyekezett palástolni a semmittevést. Nem gondoskodott a nemzetközi támogatásról, és gyorsan kiderült, hogy az új washingtoni politika se az európai, se a térségbeli szövetségesek érdekeit nem veszi figyelembe – talán az egy Izrael kivételével. Ezért aztán Teheránban egy idő után úgy gondolhatták, hogy Trump tényleg ki akarja vonni a térségből az amerikai katonai erőt. A külpolitikai vonatkozású impeachment odahaza tovább gyengítette az elnököt, akire idén kemény választási harc is vár.

Itt jön a képbe az iráni forradalom egyik kulcsfontosságú mozzanata, az amerikai követség elfoglalása 1979 decemberében, amelyet követően 52 amerikai állampolgárt 444 napon át tartottak túszként. Ronald Reagan az irániakkal a háttérben aktívan összejátszva nyerte meg az 1980-as elnökválasztást Jimmy Carter ellen, úgyhogy az ajatollahok rögtön  a világpolitikába is belekóstolhattak.

Létezik tehát precedens arra, hogy a republikánusok Iránt is beleszövik elnökválasztási terveikbe, mint ahogyan az sem először fordulna elő, hogy szorult helyzetbe került politikus egy jó kis háborúban látná meg a kivezető utat. Csak hát egy háború Iránnal se jó, se kicsi nem lehet, az eddig az izolacionizmussal kacérkodó Trumpot pedig kiszolgáltatná a Kongresszusnak és a Pentagonnak. A nagy taktikázásnak az a vége, hogy akárcsak 1980-ban, megint Teheránnál vannak a kártyák. Nem Trump dönti el, legyen-e háború.

(Népszava)

 

2020. január 5.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Orbán meg akarja tartani Moszkva jóindulatát

A Handelsblatt a német üzleti élet újságja szerint az olajembargó kapcsán nem csupán a pénz a >

Tovább

Vučić: Hamarosan élelmiszerhiány lesz és a túlélésért kell küzdeni

A szerb elnök nemrégiben még magabiztosan bizonygatta, hogy országa simán át fogja  vészelni a gazdasági nehézségeket, >

Tovább

Putyin vesztésre áll, de a padlón is veszélyes lehet

A Washington Post vezércikke arra figyelmeztet, hogy Oroszország vesztésre áll Ukrajna ellen, ezért Putyin még veszélyesebb >

Tovább

Nem a Nyugat folytat háborút Oroszország ellen

Viszont a következmények az egész világot érintik és egyes területeken máris drámaiak. Az élelmiszerek, az áram >

Tovább

Putyin számára az atomfegyver használata értelmet nyerhet

A Nyugatnak két dologtól kell tartania. Az egyik az, hogy Putyin nyer. A másik pedig, hogy >

Tovább

Folytatódik Orbán pávatánca a Kelet és a Nyugat között

A Bloomberg azt a következtetést vonja le az új magyar kormány összetételéből, hogy Orbán ragaszkodik az >

Tovább

Szankciók és az orosz gazdaság

„Az Egyesült Államok és Európa előre tekint, és fő célja az orosz fenyegetés semlegesítése. A szankciók >

Tovább

Semmi remény a diplomácia megoldásra

Az oroszoknál nem az a fontos, hogy mit állítanak, hanem hogy mit csinálnak. Hiszen folyamatosan hazudtak, >

Tovább

Több uniós ország szerint: nem kell több pénzt Orbánnak adni

Több uniós ország szerint: nem kell több pénzt Orbánnak adniAz uniós nagykövetek legutóbbi egyeztetésén kiderült: több >

Tovább

Lábhoz rendeli Orbán az uniós vezetőket

Április 3. fényesen bizonyította, hogy nem az a lényeg, hogy mi történik, hanem az, hogy ki >

Tovább

Továbbra is hangoskodik: Orbán feszíti a húrt az unióval

Egy meg nem nevezett vezető Fideszes politikust idézve a szerző azt írta: Orbán kiutat keres, és >

Tovább

Covid-repedések a kínai tekintélyuralmi falon

A Kínai Kommunista Párt nem demokratikus úton vívta ki a hatalmat. Arra hivatkozva igényli a legitimitást, >

Tovább