Ma Márk, Ányos névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A szélsőjobb ma
Trump, Orbán és Bolsonaro lehúzta a mocsokba saját pártját. De azt látni, hogy a szélsőjobb behatolt a politika fő áramlatába, illetve a konzervatív fő áram egy része szélsőjobbos lett. Ám Mudde biztos abban, hogy a radikális jobbos populisták hiába törnek előre, nem valószínű, hogy ez a politikai rendszer alapvető átalakulásához vezet.
„A szélsőjobb ma” c. új könyvében Cas Mudde azt mutatja be, hogy a szélsőjobbos populizmus miként nyomult be a politikai fő áramába, ideértve Trumpot, az indiai elnököt, valamint Orbán Viktort. A Georgia-i Egyetem politológia professzora a nacionalista, reakciós demagógia vezető szakértőjeként az utóbbi csaknem 20 év kulcseseményeit tekinti át. Napjainkban a négy legnagyobb demokrácia közül háromban, Indiában, az USÁ-ban és Brazíliában jelenleg szélsőjobbos populisták kormányoznak. Mint ahogy az EU-tag lengyeleknél és magyaroknál is. De lehet, hogy hamarosan csatlakoznak hozzájuk az olaszok is, Salvinival az élen.
Napjainkban a jelenségben az a riasztó, hogy a Nyugat olyan részein sikeres, amelyekről senki nem gondolta volna, illetve hogy milyen sebességgel válnak elfogadottá az ilyen politikusok. Az efféle pártok gerjesztik a nacionalista, bevándorlás-ellenes érzelmeket, több képviselői helyet, illetve kormányzati tisztséget szereznek meg, mint bármikor korábban a 2. világháború óta. Ők diktálnak a politikának, kényszerítik a megalkuvó hagyományos riválisokat, hogy vegyék át a radikálisok gondolatait, nyelvezetét. A régi, bejáratott pártok sorra megváltoznak az erős emberek hatására.
Trump, Orbán és Bolsonaro lehúzta a mocsokba saját pártját. De azt látni, hogy a szélsőjobb behatolt a politika fő áramlatába, illetve a konzervatív fő áram egy része szélsőjobbos lett. Ám Mudde biztos abban, hogy a radikális jobbos populisták hiába törnek előre, nem valószínű, hogy ez a politikai rendszer alapvető átalakulásához vezet. De aki borúlátóbb, az megkérdőjelezheti ezt a tételt, ha azt vesszük, hogy a magyar miniszterelnök villámgyorsan tekintélyelvű államot épít ki.
A szerző a szélsőjobbot két alcsoportra osztja: szélsőségesekre és radikálisokra, de nézeteik gyökeresen nem különböznek. Sokat profitáltak a szeptember 11-i támadásból, a pénzügyi válságból és a migránshullámból. Viszont a mű nem foglalkozik azzal, hogy a közösségi média milyen alapvető volt ezeknek az erőknek a felemelkedésében. De ábrázolja, hogy ez már a 4. hullám a szélsőjobb felemelkedésében a nácizmus bukása óta. Úgy hogy ha ez így megy tovább, az 5. hullám igencsak aggasztó lesz.
XXX
Fareed Zakaria a Washington Postban arra hívja fel a figyelmet, hogy a világban nagy nyomás nehezedik a szabadságra és a jogra, az USÁ-ban zajló alkotmányos vádemelési eljárást ennek fényében kell nézni. Az elemző, aki évtizedekkel ezelőtt megalkotta az illiberális demokrácia fogalmát, aggasztónak nevezi az általános irányvonalat, hiszen egy sor országban támadják az alkotmányt, az intézményeket, normákat és értékeket, amelyek erőt és értelmet adnak a demokráciának. E hét eseménye, hogy Orbán Viktor, az illiberális demokrácia leplezetlen bajnoka, olyan törvényeket terjesztett elő, amelyek megnehezítik az ellenzéki képviselők számára az összefogást és azt, hogy tiltakozzanak bizonyos jogszabályok meghozatala ellen. Korlátozni igyekszik a helyi önkormányzatok jogkörét is, miután pártja októberben súlyos vereséget szenvedett.
Izrael, amely azzal büszkélkedik, hogy stabil demokrácia a diktatúrák tengerében, a jelek szerint megbénult, megosztott és egy év alatt már a 3. választás felé tart. De még ennél is rosszabb, hogy Netanjahu igen aljas támadást indított az igazságszolgáltatás ellen, noha csupán azt történt, hogy a főügyész, akit egyébként pártjának tagjaként a miniszterelnök nevezett ki, követte azt, amit a jogszabályok előírnak számára a kormányfő elleni anyagi visszaélések vádja kapcsán. De az is idetartozik, hogy a Nobel békedíjas egykori demokrácia-párti ellenzéki, Mianmar vezetője a Nemzetközi Bíróság előtt cáfolja a rohingyák elleni népirtás vádját.
Mindenütt azt látni, hogy szorul vissza a demokrácia. Ebbe beletartozik az is, ami jelenleg az Egyesült Államokban zajlik. Az elnök ellen egyértelműek a bizonyítékok, mármint hogy Ukrajnában visszaélt jogkörével és hivatalát személyes érdekei előmozdítására használta. Ám az államügyész úgy látja, hogy a legjobb védekezés a támadás. Ő és Trump egyfolytában nekirontanak a Külügynek, a hírszerzésnek, az igazságügyi tárcának. Az is egészen példátlan, hogy a Fehér Ház gazdája nem tesz eleget a kongresszusi idézésnek és nem ad ki a vizsgáló bizottság által kért dokumentumokat. Ha a világban meggyengülnek a demokrácia és a jog intézményeit, akkor végképp szétszakad a társadalom kirojtosodott demokratikus szövete.
Guardian/Washington Post/Szelestey Lajos
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >