2020. január 25. szombat
Ma Pál, Henrik névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

A halottak nem válaszolhatnak

Schmidt Mária egy államilag finanszírozott rendezvénysorozat kormánybiztosaként ismét azt teszi, amit Orbán Viktor 30 évvel ezelőtt, 1989. június 16-án. Halottakat használ ízléstelen, számító módon, a saját céljaira, átgázolva rajtuk, elveiken és a magyar történelmen. Halottakat használ, akik nem válaszolhatnak. Rajk Judit:

Rajk László özvegyeként levelet kaptam Schmidt Mária kormánybiztostól. Arról értesített, hogy pár hete elhunyt férjem neve és képmása szerepelni fog egy olyan bélyegsorozaton, melyet a Magyar Posta Zrt. bocsát ki a „30 éve szabadon” Emlékbizottság tagjainak javaslatára, akik, mint a kormánybiztos írja, „nagy örömmel (sic!) és hatalmas megtiszteltetésként élték meg döntésüket”.

A kormánybiztos levelében tényeket közöl.

Hogy az Emlékbizottság döntése értelmében Csengey Dénes, Csoóri Sándor, Csurka István, Karátson Gábor, Krassó György, Sütő András és Solt Ottília mellett immáron a halott Rajk László is a „rendszerváltoztatásban aktív és meghatározó szerepet vállaló közéleti személyek” azon kiválogatott, szűk körébe tartozik, „akik kiállásukkal, áldozatvállalásukkal járultak hozzá közös identitásunknak legnemesebb hagyományainak erősítéséhez”.

Hogy a postabélyeget ünnepélyes keretek között bocsátják forgalomba, mely eseményen az én jelenlétemre is tisztelettel számítanak.

Hogy a kormánybiztos és az Emlékbizottság tagjai – Kövér László, Gulyás Gergely, Lezsák Sándor, Szijjártó Péter, Balog Zoltán, Rogán Antal, Boross Péter, Papp Dániel, Szakály Sándor, Németh Zsolt, Orbán Balázs, Fekete Péter, Vashegyi György, M. Kiss Sándor, Karas Mónika, Kónya Imre és Varga Benedek – büszkék a hozzátartozómra.

A halottamra, aki nem válaszolhat...

A halottak nem válaszolhatnak. Kertész Imre, Petri György, Solt Ottília. És most már Rajk László sem.

A halottam nevében így nekem kell válaszolnom. Rajk László nevében kell tiltakoznom az álságos és hazug döntés ellen. Rajk László nevében, aki – csakúgy, mint a rendszerváltás előtt Kádár diktatúrájában tette – az elmúlt évtizedben munkáival és írásaiban szakadatlanul kritizálta az új autokrata rezsim történelemhamisító törekvéseit, a hazugságokat, a karaktergyilkosságokat, melyekben az Emlékbizottság jó néhány tagja tevékenyen részt vesz.

Rajk László nevében, aki töretlenül tiltakozott a rendszerváltás során kialakított demokratikus intézményrendszer és a társadalmi szolidaritás leépítése ellen, melyekben az Emlékbizottság jó néhány tagja tevékenyen részt vesz.

Schmidt Mária egy olyan államilag finanszírozott rendezvénysorozat kormánybiztosaként küldte tájékoztatását az Emlékbizottság határozatáról, melynek honlapján a férjem bátor és szabad életének, emberi jogi harcainak és tetteinek megkérdőjelezhetetlen mércéjét, a liberalizmus eszméjét elutasítandó, megvetendő, „ósdi, állagőrző” eszmerendszernek nevezik, amely „felelőssé tehető a nemzeti közösség erkölcsi-kulturális és társadalmi-anyagi erejének csökkenéséért”. (Az idézetek a Terror Háza kutatási igazgatójának, Békés Mártonnak a www.30eveszabadon.hu honlapon megjelentetett cikkéből valók.) A Schmidt Mária felügyeletével működő eseménysorozat és annak honlapja, sőt, nyilvánosság előtt tett nyilatkozataikban, beszédeikben és cikkeikben a kormánybiztos és az Emlékbizottság egyes tagjai is, „a liberalizmust karaktergyilkosságokkal, hazugságok egész láncolatával démonizálják”. (Ez utóbbi idézetet Rajk László A tér tágassága című, a Magvető Kiadónál pár hét múlva megjelenő könyvéből vettem kölcsön.)

Schmidt Mária egy olyan államilag finanszírozott rendezvénysorozat kormánybiztosaként küldte tájékoztatását az Emlékbizottság határozatáról, mely rendezvénysorozat eddigi eseményeiből – amíg élt – kimaradt Rajk László neve. Nemcsak az ő neve, hanem másoké is, halottaké és élőké egyaránt. Az Emlékbizottság által kezdeményezett és a kormánybiztos által vezetett Terror Háza előtt felállított tárlatból, és egyáltalán, a rendezvénysorozatnak a rendszerváltásról szóló programjaiból történelemhamisító módon hiányoznak a 70-es, 80-as évek ellenzéki tevékenységei, többek között azok a mozgalmak, amelyekben férjem tevékenyen részt vett, és amelyek nélkül a rendszerváltás nem valósulhatott volna meg. Gondolok itt a több száz bátor ember szolidaritásából létrejött aláírási akciókra, tiltakozásokra, betiltásokat vállaló kritikus művekre, műalkotásokra, a szamizdat mozgalom, a SZETA vagy éppen a demokratikus ellenzék egész történetére.

Schmidt Mária egy olyan államilag finanszírozott rendezvénysorozat kormánybiztosaként küldte tájékoztatását az Emlékbizottság határozatáról, mely rendezvénysorozat Emlékbizottságában a Kádár-korszak demokratikus ellenzéke köréből – pedig szerepük a rendszerváltás történetében elvitathatatlan – senki, de senki nem vehet részt. De nincs az Emlékbizottság tagjai között az avantgárd, az under­ground vagy az alternatív művészeti mozgalmaknak egyetlen képviselője sem, holott a rendszerváltás történetében e kulturális mozgalmak szerepe is megkérdőjelezhetetlen.

Schmidt Mária egy olyan államilag finanszírozott rendezvénysorozat kormánybiztosaként küldte tájékoztatását az Emlékbizottság határozatáról, amely 2019. június 16-át, Nagy Imre és mártírtársai kivégzése napját a Hősök terén kegyeletsértően nagyszabású koncerttel tartotta méltónak ünnepelni, megfeledkezve arról, hogy 30 évvel ezelőtt, ezen a napon, ugyanitt a mártírok kivégzésére gyászszertartással emlékezett a nemzet. Nem mellesleg a mártírok földi maradványait befogadó koporsók azon a ravatalon feküdtek, amelyet Rajk László és művésztársa, Bachman Gábor tervezett. Az Emlékbizottság által szervezett kegyeletsértő program ellen férjem, sok más jóérzésű emberrel együtt, akiknek fontos a rendszerváltás hamisítatlan emlékezete, néma felállással tiltakozott.

Schmidt Mária Nagy Imre és mártírtársai újratemetéséről 30 évvel később, a Terror Háza előtt felállított tablókiállítás megnyitóján úgy emlékezett meg, hogy a halottakat nem említette, csak egy fiatal politikusról beszélt, aki „bátorságról tett tanúbizonyságot”.

Schmidt Mária egy államilag finanszírozott rendezvénysorozat kormánybiztosaként ismét azt teszi, amit Orbán Viktor 30 évvel ezelőtt, 1989. június 16-án. Halottakat használ ízléstelen, számító módon, a saját céljaira, átgázolva rajtuk, elveiken és a magyar történelmen.

Halottakat használ, akik nem válaszolhatnak.

 

Budapest, 2019. november 2., halottak napján

(Élet és Irodalom)

 

2019. november 9.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A brutális horvát rendőrség

Csak éppen ha át is jutnak a magas bosnyák hegyeken, ahol még vannak a háborúból visszamaradt >

Tovább

Ahol a szélsőjobb megtanulta visszafogni a szájhősködést

Ma már nem azt mondják, hogy ki kell lépni az unióból, hanem hogy meg kell védeni >

Tovább

Egyetemi hálózatot jelentett be Soros György

A brit közszolgálati média szerint a Soros György által tervezett oktatási, illetve kutató hálózatot sokan válasznak >

Tovább

Foglyul ejtve a senki földjén

Az iránit most azzal fenyegetik a magyar hatóságok, hogy közvetlenül a hazájába küldik vissza, de ott >

Tovább

A nagytőke felelőssége

Az üzletembereknek, bankároknak és politikusoknak megvan a maguk felelőssége, hiszen gerjesztik az egyenlőtlenséget, elősegítik a korrupciót, >

Tovább

Bővítési bonyodalmak

Igazából az a tét a Nyugat-Balkánon, hogy mekkora lehet ott az unió befolyása. Ha nem tesz >

Tovább

Keresztényi kötelességének tekinti...

Sokan Szabadka közelében várakoznak, ahol a helyi magyar kisebbség protestáns lelkésze, Varga Tibor igyekszik némi meleghez >

Tovább

A szélsőjobboldali üzenet

Mert bár eddig is voltak rasszista megnyilvánulásai, de ilyen nyílt gyűlöletre uszításra és normaszegésre korábban nem >

Tovább

Vita a 7. cikkelyről

„Lengyelország ellen jogi eszközöket kell bevetni, Magyarországnak ugyanakkor a pénz a gyenge pontja. Merthogy főleg Orbán >

Tovább

Két tucatból fél tucat

Az első szavazatok előtti utolsó tévévita a korábbiaknál kevésbé harciasabbra sikeredett, de a záró egypercesek mégis >

Tovább

Spiegel: Repedések Orbán hatalmi szerkezetén

A Fidesz belső életéről nem tudni semmit. A pártkongresszusok a létező szocializmus ünnepi gyűléseit idézik, ott >

Tovább

A szólás-, és sajtószabadság 30 éve megképződő árnyoldaláról; náci beszédről és Csurka Istvánról

Harminc éve egy januári vasárnap reggelén hörögve üvöltötte a rádiómikrofonba Csurka, hogy „ébresztő magyarság!”. Akkor riasztón >

Tovább