Ma Jeromos, Honória, Hunor névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Egy szerény javaslat
Úgyhogy azt javaslom, senki ne keressen létező és nem létező kifogásokat: ha már egyszer mi nem harcolunk, menjünk, és szavazzunk Karácsony Gergelyre, és az ellenzéki önkormányzati képviselőkre. Orbán és polgármesterei rendszerében nem élhetünk tisztességesen. Bruck András:
Arra gondolok, ha már egyszer mi nem harcolunk, adjunk esélyt annak, aki azt ígéri, hogy harcolni fog értünk és helyettünk. Nem tagadhatjuk, hogy mi nem harcolunk. Bár gyakran voltunk az utcán, ritkán elegen és soha nem elég ideig. Két óra alatt egy homokozót nem lehet kilapátolni, nem egy kormányt.
Hagytuk, hogy Orbánék csaknem mindent elvegyenek tőlünk: a Várat, a ligetet, a legjobb magyar egyetemet, az Akadémiát, a fákat, alternatív színházainkat, intézmények tucatját; hagytuk, hogy kórházaink fenntartását egy olyan kormány vegye át, amely semmire nem becsüli az életünket: a kórházaink, mint az istállók, nem adnak elég pénzt orvosra, nővérre, berendezésre, megelőzésre, műtétre.
Hagytuk, hogy iskoláink léte, minősége ettől a kultúra- és tudásellenes barbár hordától függjön; egy szavunk nem volt az özönvíz előtti „új” orosz metró ellen, egész nyáron verítékben fürödve utaztunk az ötven fokban; elviseljük, hogy a főváros takarítatlan és mocsokban fürdik, a főutak, a keresztutcák, a kapualjak bűzlenek; csak nézzük, hogy a főpolgármester hangszóróval üvölt a képünkbe.
Nem zavar minket, hogy a különféle fővárosi szolgáltatások színvonala fényévekre van a bécsitől, prágaitól, berlinitől; belenyugodtunk, hogy meg vagyunk fosztva a hangunktól, nem kaphatunk szót a kormány uralta közszolgálati rádióban, televízióban; nem lázadunk fel, amiért ez a minden vérszomjas és bomlott rezsimet támogató kormány átgondolt városfejlesztés, a holnap Budapestje helyett fölösleges sportlétesítményekbe öli a százmilliárdjainkat.
Talán fel se fogjuk, hogy a döntési szabadságunk immár csak annyiból áll, hogy az utcasarkon jobbra vagy balra fordulunk, vásárolni az Aldiba vagy a Lidlbe megyünk. Lényegi dolgokba semmi beleszólásunk, miközben Orbán és emberei tonnaszám viszik haza, mentik külföldre az adóforintjainkat.
Budapest jobbára az ő rokonai, haverjai, a hatalma alapját szolgáló klientúra üzleti érdekeinek megfelelően alakul, a mélygarázsok Tiborcz és Ráhel szállodáihoz kellenek, miattuk építik át a tereket, irtják a fákat. Mindez azonban elvétve szolgálja csak a mi igényeinket is. Még egy csecsemő életére is minimum két ember hat, a mienkre viszont egyetlen egy, és az sem felvilágosult, jó király, hanem egy a történelemben ritkán látott személyi hatalmat és vagyont felhalmozó, velejéig romlott despota.
A holnapi nap esetleg lehet a „holnap” kezdete, az első nagyobb törés a Fidesz-gépezetben. A kétkedő hangok ellenére higgyük el, nem teljesen mindegy, kinek a kezében van a főváros és a nagyobb városok. A török ellenzéknek is fontos volt, hogy megszerezze Ankarát és az annál is háromszor népesebb Isztambult. És az idén ők meg is szerezték mindkettőt.
Úgyhogy azt javaslom, senki ne keressen létező és nem létező kifogásokat: ha már egyszer mi nem harcolunk, menjünk, és szavazzunk Karácsony Gergelyre, és az ellenzéki önkormányzati képviselőkre.
Orbán és polgármesterei rendszerében nem élhetünk tisztességesen.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Menedék-ügyben 2015 óta a válság jelenti a normális állapotot
Miközben sem a jobb-, sem a baloldal nem képes életképes javaslatokkal előrukkolni, így az EU képtelen >
Szlovákia a választás után átcsúszhat Orbán táborába
A Nyugat számára nagy a tét, mindenesetre a szlovák politikában áttekinthetetlenek az erőviszonyok és igen nagyok >
Csak kétféle megoldása lehetséges: vagy Oroszország győz, vagy Ukrajna
Ha Oroszország győz, az bizonyosan nem jelenti Putyin katonai kalandjainak a végét, és a következő állomás >
Európa jobbra tolódása nincs kőbe vésve, a baloldalnak semmi oka az elkeseredésre
A munkásosztály soha nem vált le a baloldalról. A szegényebb körzetek mindig is a progresszív pártokra >
Európa „mini-Trumpjai” túlélték a bukását és most a visszatérésében reménykednek
Paul Taylor szerint a populisták, Orbántól kezdve Ficóig, jelenleg Washingtonra vetik vigyázó szemüket, mert a bukott >
Koszovó és Szerbia azt csinál, amit akar: Az EU-nak tekintélyproblémája van a Balkánon – és ez veszélyes
A jelek szerint a két szembeálló oldal egyáltalán nem szorgalmazza a kapcsolatok rendezését. Sőt a vasárnapi >
A fellazítás politikája
Nemcsak Magyarországon, hanem a határon túl élő kisebbségi közösségekben is elsorvasztották a magyar nyelvű független médiát >
Így működik a Meloni-rendszer
Az olasz kormányfő olyan, mintha burok venné körül: amióta egy évvel ezelőtt megszerezte a hatalmat, egymás >
Nyugat türelme hamarabb elfogy, mint ahogy véget ér a háború
A Stanford Egyetem neves történésze Niall Ferguson azt látja, hogy kezd meginogni az amerikai támogatás. Az >
Harc a demokráciáért Kelet-Európában: Szerbia szinte már teljesen elveszett a Nyugat számára
Az egyik legjobb osztrák sajtóelemző kiábrándítónak nevezik, hogy Kelet-Európában folyik a harc a demokráciáért, de egy >
Ukrajnának és az USA-nak is új stratégiát kell kidolgoznia
A Washington Post biztonságpolitikai szakírója úgy látja, hogy Ukrajnának és az USA-nak is új stratégiát kell >
A Putyin-barátság fontosabb, mint a kiállás a magyar kisebbségek mellett
Nagy az eshetősége, hogy a 400 ezres szlovákiai magyarságnak ezúttal sem lesz önálló képviselete a pozsonyi >