Ma György, Fidél, Debóra névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Washingtonnak meg kell szólalnia
A világ most fordulóponthoz érkezett és az USÁ-nak ismét el kell döntenie, hogy felemeli-e hangját, továbbá ad-e diplomáciai és anyagi támogatást a szabadság érdekében, vagy netán visszahúzódik és azt mondja: semmi közöm az egészhez. Azaz inkább a szűk nemzeti érdekeket részesíti előnyben, bármennyire is gusztustalan lehet ez a fajta hozzáállás.
Az erőskezű populizmus, a kisebbségekkel szemben tanúsított intolerancia, valamint az alkotmányos normák felrúgására mutatott készség már véget vetett a demokráciának a többi közt Magyarországon és Törökországban. Ám most újabb államok kerülnek veszélybe, így a Lengyelországban, a Fülöp-szigeteken és Indiában. Ezt emeli ki cikkében Larry Diamond, a mai demokrácia egyik legnevesebb tengerentúli kutatója. A Stanford Egyetem politológia professzora, egyben a konzervatív Hoover Intézet munkatársa, akit Kovács Zoltán a minap egy másik folyóiratban olvasói levélben utasított rendre a magyar állapotok miatt kifejtett aggályai kapcsán. Rámutat, hogy világszerte bizonytalanná vált a jogállam jövője. És ha Amerika hallgat, az hozzájárul az autokraták győzelméhez, mert az USA támogatása nélkül mindenütt elhervadnak a demokráciapárti erők, miközben teret nyer a tekintélyelvűség.
A szabadság és a demokrácia már egy évtizede gyengül és a folyamat most felgyorsulhat, aminek az lehet az eredménye, hogy az erőviszonyok határozottan a tekintélyelvűség javára tolódnak el, miközben az igencsak aktívan igyekszik a maga képére formálni saját közvetlen térségét, illetve a világot. Itt olyan cinikus és nagyratörő diktatúrákról van szó, mint Oroszország, Kína, Irán és Szaúd-Arábia. Ezzel szemben a tömegek békés mozgósításával, illetve a demokrácia híveinek okos megszervezésével újjászülethet a szabadság. Sokat segíthet nekik az Egyesült Államok a jogok védelmében, az intézmények megerősítésében. Mert ha elrettentik az elnyomást, az a demokrácia javára billentheti el a mérleget az önkényuralommal szemben. Már pedig ezt el lehet érni fegyverek nélkül is.
A világ most fordulóponthoz érkezett és az USÁ-nak ismét el kell döntenie, hogy felemeli-e hangját, továbbá ad-e diplomáciai és anyagi támogatást a szabadság érdekében, vagy netán visszahúzódik és azt mondja: semmi közöm az egészhez. Azaz inkább a szűk nemzeti érdekeket részesíti előnyben, bármennyire is gusztustalan lehet ez a fajta hozzáállás. Amerika azonban nem engedheti meg magának, hogy ne nyissa ki a száját, hiszen a világban keményen csatáznak egymással a nézetek és normák, illetve Nyugaton a demokrácia kapcsán erősödnek a kételyek és a fenyegetések. A jogállam nem húzhatja a rövidebbet ebben a küzdelemben. Annál is kevésbé, mert a tekintélyelvű rezsimek mind nagyobb veszélyt jelentenek a szuverenitás és a jogállam szemszögéből még a bejáratott demokráciákban is. Vagyis Washingtonnak meg kell szólalnia, már ha meg akarja őrizni ezeket az értékeket odahaza.
Foreign Policy/Szelestey
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >