Ma Emma, Malvin, Zseraldina névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Köves: zsidó érdek együttműködni a kormánnyal
A rabbi szerint a zsidó érdekeket úgy lehet a legjobban megvédeni, ha együttműködnek a kormánnyal. Meg hogy a zsidó vezetőknek nem kell politizálniuk. Heiszler ezzel szemben azt hangsúlyozza, hogy különösen a múlt század tapasztalatai alapján nem szabad megfeledkezni a méltóságról. Hiszen éppen azt kell visszaadni a zsidóknak. Ezért kár visszariadni attól, hogy időnként más véleményen legyenek, mint a hatalom.
Orbán Viktor azt reméli, hogy egy rabbi megmentheti az átszámítva 23 millió dollárért megépített, ám vitatott Sorsok Házát. A 3 éve elkészült létesítmény megnyitását folyamatosan gátolják a körülötte kirobbant ellentétek. Történészek és múzeumi profik úgy értékelték az eredeti elképzelést, hogy az a holokauszt revíziójával egyenlő. A miniszterelnök ezután vonta be a programba Köves Slomót. A tudósító rámutat, hogy az intézmény különösen éles fényben láttatja, bizonyos közép-és kelet európai kormányok – Magyarországon, Lengyelországban és Litvániában - miként próbálják újraírni a náci kollaboráció történetét, hogy ily módon javítsanak hírükön a világban. Ám ezek a próbálkozások még sosem érték el a kívánt hatást. Az érintett zsidó közösségeknek viszont el kell dönteniük, hogy mi a fontosabb számukra: a fájdalmas múlt pontos megértetése a nyilvánossággal, vagy a politikai biztonság egy bizonytalan jelenben.
Kövesnek semmiféle tapasztalata nincs múzeumi ügyekben. Befolyása abból ered, hogy egy engedelmes hitközség vezetője, amely azonban nem tagja a Mazsihisznak. Egyben Orbán hűséges támogatója, noha az homokzsákként használja Soros Györgyöt a migráció kapcsán, illetve a szélesebb szociális bajok leplezésére. A rabbi azt mondta a lapnak, hogy a miniszterelnök semmiképpen sem antiszemita. Ám a felmérések azt igazolják, hogy igenis van kapcsolat a Soros elleni retorika és a zsidóellenes érzelmek felerősödése között. Kőszeg Ferenc pedig egyértelműen antiszemitának minősíti a politikust.
Mivel már létezik a Páva utcai központ, sokan megkérdőjelezik a Sorsok Házának értelmét, illetve úgy látják, hogy annak segítségével a hatalom igyekszik ellenőrizni, miként emlékezzenek a múltra. Ennek érdekében már megváltoztatták az alaptörvényt és olyan szobrokat állítottak, amelyek azt hivatottak bizonyítani, hogy az ország áldozat volt, és egyáltalán nem felelős a német megszállás után történtekért. A kormány befolyásolta a vonatkozó tudományos kutatásokat is, és fasiszta írók műveit vette be a kötelező tananyagba. Továbbá megpróbálja rehabilitálni Horthyt.
A Sorsok Házáról sem a kormányszóvivő, sem Schmitt Mária nem kívánt nyilatkozni. Az egyelőre nem világos, mennyi marad meg az Orbán bizalmasának számító történésznő elképzeléseiből. Ugyanakkor Heiszler András azt mondja, az EMIH engedte, hogy a hatalom a saját céljaira használja fel. Mindenesetre Kövesnek sikerült több tekintélyes szakértőt is bevonnia az illetékes bizottságba, és azt állítja, hogy a múzeum két év múlva nyitja meg kapuit. Ám három professzort, aki nem volt hajlandó nevét adni a programhoz, kiraktak a hitközséghez tartozó Milton Friedman Egyetemről, bár a rabbi tagadja, hogy a két dolog összefügg egymással. Egyben azt közölte, hogy szerinte a zsidó érdekeket úgy lehet a legjobban megvédeni, ha együttműködnek a kormánnyal. Meg hogy a zsidó vezetőknek nem kell politizálniuk. Heiszler ezzel szemben azt hangsúlyozza, hogy különösen a múlt század tapasztalatai alapján nem szabad megfeledkezni a méltóságról. Hiszen éppen azt kell visszaadni a zsidóknak. Ezért kár visszariadni attól, hogy időnként más véleményen legyenek, mint a hatalom.
Washington Post/Szelestey Lajos
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >
A bennfentes, aki kihívja Orbán Viktort
Magyar Péter személyében egy korábbi bennfentes hívja ki Orbán Viktort – mindössze két hónap alatt az >
Az orosz atomfenyegetés miatt nem jönnek a német cirkálórakéták
Kijevben, egy titkos helyen nyilatkozott a német jobboldali Die Welt munkatársának, miközben országa az invázió kezdete >
Anti-Orbán jelenségnek…
… nevezi Paul Lendvai Magyar Péter felbukkanását. Az újdonsült politikus úgy jelent meg a színen, mint >
Megmukkant a magyar ellenzék, ám ez egyelőre csak olyan, mint egy távoli villámlás
Erre mutat rá kommentárjában a Neue Kronen Zeitungban Kurt Seinitz, aki annak idején elsőnek vette észre a >
A remény mint drog
Nem az az ellenség, aki diagnosztizálja a daganatot (ami társadalmi szempontból az öntudattalanság, a közöny, valamint >