2022. július 7. csütörtök
Ma Apollónia, Vilibald, Bene névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Itt a piros, hol a piros

Ha az Európai Unió nyíltan szembenézne azzal, hogy az egyik tagállamában elcsalták a választásokat, akkor nem dönthetne másképpen, mint hogy érvényteleníti a magyarországi eredményeket. Ez azonban nyilvánvalóan példátlan botrányt okozna, és az unió vezetőinek feltételezhetően fogalmuk sincs arról, hogyan kezeljenek egy ilyen botrányt. Így inkább ismét elfordítják a fejüket. Vásárhelyi Mária (168 Óra):

Bár az ellenzéki pártok EP-képviselői hónapokkal ezelőtt hangsúlyosan kérték az európai választások tisztasága felett őrködő EBESZ-t, hogy a szokásosnál nagyobb küldöttség a megszokottnál alaposabban vizsgálja a magyarországi uniós választások lebonyolítását, a szervezet válaszra sem méltatta őket. És a dolgok mai állása szerint úgy tűnik, hogy egyáltalán nem jönnek nemzetközi megfigyelők a május 26-i választásra. Nem jönnek, annak ellenére, hogy a 2014-ben és 2018-ban vizsgálódó ellenőrei rendkívül súlyosan elmarasztaló megállapításokat tettek a választási rendszer igazságosságával és a hazai választások átláthatóságával és tisztaságával kapcsolatban.

A szervezet ellenőreinek jelentése szerint „a politikai versenyt nagymértékben korlátozta a kormányzat és a Fidesz kampányának összemosódása, az információhoz való hozzáférés és a média szabadságának korlátozása”. Aggályosnak ítélték, hogy a levélben szavazás csak a Magyarországon állandó lakhellyel nem rendelkező állampolgárokat illeti meg, a külföldön munkát vállalókat nem, ami miatt nem valósul meg a demokratikus választásokkal szemben támasztott egyik alapkövetelmény, a szavazatok egyenlősége. Kifogásolták, hogy a szabályozás kifejezetten bátorítja a kamupártok indulását. Elmarasztaló véleményt fogalmaztak meg azzal kapcsolatban is, hogy a „civilszervezeteket megfélemlítő retorikával és törvényi szabályozással a kormány elérte, hogy az állampolgárok ne tudjanak figyelni arra, hogy szabályosan zajlik-e a választás”.

A jelentés szerint a retorika ellenséges és idegengyűlölő volt, a romákat negatív színben tüntette fel, és szavazatvásárlásra is találtak példát. Azt is szóvá tették, hogy a 2014-ben megfogalmazott problémák közül semmit nem orvosolt a jogalkotó. A jelentés megállapította, hogy a versengés feltételei nem voltak egyenlők, s bár a választás napján nem tapasztaltak olyan súlyú visszaéléseket, amelyek érdemben befolyásolták a végeredményt, a hónapokon át tartó kampány és a választási rendszer torzításai miatt nem beszélhetünk szabad és tisztességes választásokról Magyarországon.

És mivel az EBESZ csupán 16 ellenőrt delegált a tavalyi választásokra, így ők nem tapasztalhatták meg a kettős állampolgársággal és a lakcímbejelentésekkel való, a kormánypárti politikusok által bátorított visszaéléseket, nem találkoztak a buszokkal, amelyek szervezetten szállították Ukrajnából a szavazókat, és azt sem észlelhették, hogy a helyi vezetők a közmunkával és a segélyekkel hogyan tartják markukban a kiszolgáltatott, mélyszegénységben élő közösségek tagjait.

A helyzet az elmúlt egy évben sokat romlott. Nemcsak az országos és a helyi médiumok, hanem a köztéri plakáthelyek 90 százaléka is a kormánypártokhoz kötődő oligarchák kezébe került, a vadplakátok kihelyezését törvény tiltja, és a kormánypártok százmilliárdokat költenek közpénzekből saját politikájuk népszerűsítésére, miközben az általuk elköltött összegek töredékéből kampányoló ellenzéki pártok feje fölött folyamatosan ott lebeg az Állami Számvevőszék réme, mindannyiszor lesújt, valahányszor valamelyik párt kidugná a fejét a homokból. A Nemzeti Választási Bizottság elnöke pedig immár egyértelművé tette, hogy képtelenek kézben tartani a határon túlról érkező levélszavazatok ellenőrzését. Mindemellett a különböző jogorvoslati fórumokon egymás után születnek olyan döntések, amelyek legitimálják a Fidesz csalásait.

A 2014-es és a 2018-as jelentéseket figyelembe véve azt gondolhatnánk, hogy az EBESZ-nek minden oka meglett volna arra, hogy különös körültekintéssel kövesse nyomon a hazai EP-választásokat, hiszen itt már nem egy tagország, hanem az Európai Unió legfontosabb demokratikus intézményének, a szabad választásoknak a tisztessége forog kockán. És talán éppen ez az oka annak, hogy az EBESZ félrenéz. Hiszen mit is kellene tenni, ha ismét bebizonyosodna az egyébként közismert tény, hogy a magyarországi európai parlamenti választás ugyanolyan csalárd módon valósult meg, mint az országgyűlési szavazás? Ha feketén-fehéren ország-világ szeme elé kellene tárni, hogy az unió egyik tagországában a választások az intézménnyel kapcsolatos egyetlen demokratikus követelménynek sem feleltek meg? Ha szembe kellene nézni azzal, hogy a hazai választások rendszere és lebonyolítása inkább idézi a harmadik világbeli diktatúrák szellemét, mint egy demokratikus jogállamét?

Ha az Európai Unió nyíltan szembenézne azzal, hogy az egyik tagállamában elcsalták a választásokat, akkor nem dönthetne másképpen, mint hogy érvényteleníti a magyarországi eredményeket. Ez azonban nyilvánvalóan példátlan botrányt okozna, és az unió vezetőinek feltételezhetően fogalmuk sincs arról, hogyan kezeljenek egy ilyen botrányt. Így inkább ismét elfordítják a fejüket. Pedig az elmúlt évek történései meggyőzhették volna őket arról, hogy van, amikor jobb a hatalmas botrány következményeit vállalni, mint asszisztálni olyan folyamatok elindulásához, amelyek beláthatatlan következményekkel járnak.

 

2019. május 22.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Itt a vég Boris Johnson számára

Ám a politikus egyelőre ragaszkodik tisztségéhez, ami hiba, mert nem elég a pénzügyi, illetve a gazdasági >

Tovább

Putyin, a diktátor titokban abban reménykedik a világ belefárad a háborúba

Erre vannak is jelek, ám a demokratikus közösségnek nem szabad megelégednie a szolidaritási nyilatkozatokkal: sürgősen további >

Tovább

Ki ért minket?

Ha a kormány szemszögéből foglaljuk össze: a magyarok kivételesen intelligensek, tájékozottak és józanok, valamint becsületesek, mert >

Tovább

Hongkong riasztó példája

A Washington Post vezércikke azt ajánlja mindazoknak, akik nem aggódnak a demokrácia jövője miatt, hogy nézzék >

Tovább

Az önkényuralom bája

Az európai kereszténydemokrácia 45 utáni árnyoldalait dolgozta fel legújabb könyvében egy Bécsben dolgozó politológus, különös tekintettel >

Tovább

A bűnvádi eljárást már nem lehet megkerülni Donald Trumppal szemben

Ez veszélyes precedens keletkezhet, arról nem beszélve, hogy az eljárás jól jöhet a politikusnak. Másfelől viszont >

Tovább

Megvédheti-e a NATO Kelet-Európát?

A NATO esetleg meg tudja védeni kelet-európai tagjait egy orosz agressziótól, de azok belső gondjaival nem >

Tovább

A Fidesz, a republikánusok és a minimumadó

A republikánusok, illetve magyar illetékesek kölcsönösen egymásra hivatkoznak. A napokban több magyar hivatalosság is azzal érvelt: >

Tovább

Az ortodox Irán

Ezen a lencsén át az látszik, hogy Putyin háborúja azt célozza: minél átfogóbban és minél hosszabb >

Tovább

Az eddigi európai rendnek vége

Bármennyire is keserű szembesülni vele, az intézményeken és szerződéseken alapuló európai rendnek immár vége. A biztonságot >

Tovább

Porosenko: Fegyver, fegyver és még egyszer fegyver kell

A volt ukrán elnök, aki annak idején tető alá hozta Putyinnal a Minszki megállapodást, kizártnak nevezte, >

Tovább

Az összeomlás forgatókönyvei

Most még az első szakaszban vagyunk, amikor úgy tűnik, hogy az Orbán-rezsim bukdácsol ugyan, de fennmarad, >

Tovább