2019. június 20. csütörtök
Ma Rafael, Dina névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Itt a piros, hol a piros

Ha az Európai Unió nyíltan szembenézne azzal, hogy az egyik tagállamában elcsalták a választásokat, akkor nem dönthetne másképpen, mint hogy érvényteleníti a magyarországi eredményeket. Ez azonban nyilvánvalóan példátlan botrányt okozna, és az unió vezetőinek feltételezhetően fogalmuk sincs arról, hogyan kezeljenek egy ilyen botrányt. Így inkább ismét elfordítják a fejüket. Vásárhelyi Mária (168 Óra):

Bár az ellenzéki pártok EP-képviselői hónapokkal ezelőtt hangsúlyosan kérték az európai választások tisztasága felett őrködő EBESZ-t, hogy a szokásosnál nagyobb küldöttség a megszokottnál alaposabban vizsgálja a magyarországi uniós választások lebonyolítását, a szervezet válaszra sem méltatta őket. És a dolgok mai állása szerint úgy tűnik, hogy egyáltalán nem jönnek nemzetközi megfigyelők a május 26-i választásra. Nem jönnek, annak ellenére, hogy a 2014-ben és 2018-ban vizsgálódó ellenőrei rendkívül súlyosan elmarasztaló megállapításokat tettek a választási rendszer igazságosságával és a hazai választások átláthatóságával és tisztaságával kapcsolatban.

A szervezet ellenőreinek jelentése szerint „a politikai versenyt nagymértékben korlátozta a kormányzat és a Fidesz kampányának összemosódása, az információhoz való hozzáférés és a média szabadságának korlátozása”. Aggályosnak ítélték, hogy a levélben szavazás csak a Magyarországon állandó lakhellyel nem rendelkező állampolgárokat illeti meg, a külföldön munkát vállalókat nem, ami miatt nem valósul meg a demokratikus választásokkal szemben támasztott egyik alapkövetelmény, a szavazatok egyenlősége. Kifogásolták, hogy a szabályozás kifejezetten bátorítja a kamupártok indulását. Elmarasztaló véleményt fogalmaztak meg azzal kapcsolatban is, hogy a „civilszervezeteket megfélemlítő retorikával és törvényi szabályozással a kormány elérte, hogy az állampolgárok ne tudjanak figyelni arra, hogy szabályosan zajlik-e a választás”.

A jelentés szerint a retorika ellenséges és idegengyűlölő volt, a romákat negatív színben tüntette fel, és szavazatvásárlásra is találtak példát. Azt is szóvá tették, hogy a 2014-ben megfogalmazott problémák közül semmit nem orvosolt a jogalkotó. A jelentés megállapította, hogy a versengés feltételei nem voltak egyenlők, s bár a választás napján nem tapasztaltak olyan súlyú visszaéléseket, amelyek érdemben befolyásolták a végeredményt, a hónapokon át tartó kampány és a választási rendszer torzításai miatt nem beszélhetünk szabad és tisztességes választásokról Magyarországon.

És mivel az EBESZ csupán 16 ellenőrt delegált a tavalyi választásokra, így ők nem tapasztalhatták meg a kettős állampolgársággal és a lakcímbejelentésekkel való, a kormánypárti politikusok által bátorított visszaéléseket, nem találkoztak a buszokkal, amelyek szervezetten szállították Ukrajnából a szavazókat, és azt sem észlelhették, hogy a helyi vezetők a közmunkával és a segélyekkel hogyan tartják markukban a kiszolgáltatott, mélyszegénységben élő közösségek tagjait.

A helyzet az elmúlt egy évben sokat romlott. Nemcsak az országos és a helyi médiumok, hanem a köztéri plakáthelyek 90 százaléka is a kormánypártokhoz kötődő oligarchák kezébe került, a vadplakátok kihelyezését törvény tiltja, és a kormánypártok százmilliárdokat költenek közpénzekből saját politikájuk népszerűsítésére, miközben az általuk elköltött összegek töredékéből kampányoló ellenzéki pártok feje fölött folyamatosan ott lebeg az Állami Számvevőszék réme, mindannyiszor lesújt, valahányszor valamelyik párt kidugná a fejét a homokból. A Nemzeti Választási Bizottság elnöke pedig immár egyértelművé tette, hogy képtelenek kézben tartani a határon túlról érkező levélszavazatok ellenőrzését. Mindemellett a különböző jogorvoslati fórumokon egymás után születnek olyan döntések, amelyek legitimálják a Fidesz csalásait.

A 2014-es és a 2018-as jelentéseket figyelembe véve azt gondolhatnánk, hogy az EBESZ-nek minden oka meglett volna arra, hogy különös körültekintéssel kövesse nyomon a hazai EP-választásokat, hiszen itt már nem egy tagország, hanem az Európai Unió legfontosabb demokratikus intézményének, a szabad választásoknak a tisztessége forog kockán. És talán éppen ez az oka annak, hogy az EBESZ félrenéz. Hiszen mit is kellene tenni, ha ismét bebizonyosodna az egyébként közismert tény, hogy a magyarországi európai parlamenti választás ugyanolyan csalárd módon valósult meg, mint az országgyűlési szavazás? Ha feketén-fehéren ország-világ szeme elé kellene tárni, hogy az unió egyik tagországában a választások az intézménnyel kapcsolatos egyetlen demokratikus követelménynek sem feleltek meg? Ha szembe kellene nézni azzal, hogy a hazai választások rendszere és lebonyolítása inkább idézi a harmadik világbeli diktatúrák szellemét, mint egy demokratikus jogállamét?

Ha az Európai Unió nyíltan szembenézne azzal, hogy az egyik tagállamában elcsalták a választásokat, akkor nem dönthetne másképpen, mint hogy érvényteleníti a magyarországi eredményeket. Ez azonban nyilvánvalóan példátlan botrányt okozna, és az unió vezetőinek feltételezhetően fogalmuk sincs arról, hogyan kezeljenek egy ilyen botrányt. Így inkább ismét elfordítják a fejüket. Pedig az elmúlt évek történései meggyőzhették volna őket arról, hogy van, amikor jobb a hatalmas botrány következményeit vállalni, mint asszisztálni olyan folyamatok elindulásához, amelyek beláthatatlan következményekkel járnak.

 

2019. május 22.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Orbán eltévedt az európai rengetegben

Az ellenék javarészt arra összpontosít, hogy egymástól vegyen el minél több teret, illetve mozgósítsa az uniót >

Tovább

Kis János: A liberális demokrácia válságáról

A jobboldali illiberalizmus, melynek egy változatát 2010 óta mi magyarok szenvedjük el, züllött, hazug, elnyomó; félelmek >

Tovább

Hátborzongató

Ki gondolta volna harminc évvel ezelőtt, hogy egyszer majd odajutunk, hogy nem engedélyezik, hogy megemlékezzünk a >

Tovább

Még egyszer

A Tarlós elleni győzelem Orbán elleni győzelemmé is átfordítható volna, de nem bárki által. Szerintem erre >

Tovább

Orbán Viktor elrabolja Magyarország jövőjét

A tragédia része, hogy az EU nem találta meg az ellenszert. A brüsszeli elitet is felelősség >

Tovább

Trump Orbán után

Vasárnap egy szupermarketben összefutottam a külügyminisztérium egyik Európával foglalkozó szakemberével. Ezt kérdezte: „Mondd, ezek a magyarok >

Tovább

Máz

Folyik a kenés, dolgoznak az ecsetek. Átfestik a Viking Sygint, és átfestik bőszen az ország hajóját >

Tovább

Orbán, mint mérgezett ajándék

A baj sokkal inkább az időzítéssel van, mert a Néppárt most ül le a szocialistákkal, a >

Tovább

Halottak háborúja

Megoldás mindig van, ha azok, akiknek a hatalmat a kezébe adták a választók – bőven kapott >

Tovább

A nemzetállami ideológia térhódítása Erdélyben

Orbán a magyar kisebbségben is a nacionalizmust fűti, aztán csodálkozik, hogy a határon túliakra rárontanak az >

Tovább

Keleten a helyzet változik

Úgy néz ki, mintha egyelőre leállt volna a jobboldali populisták áttörése a földrészen. Hirtelen még Orbán >

Tovább

Die Welt: A berlini Szimpla

Hogy a kormány mégis ennyire népszerű, azt a korrupt függőségi viszonyoknak tulajdonítják. De az EU-t is >

Tovább