Ma Jeromos, Honória, Hunor névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Nagyon szar időknek nézünk elibe!
Az viszont tény, hogy a Harmadik Birodalom ideológusai mély undorral és megvetéssel utasították el a dekadenciát, mint jellegzetes zsidó bűnt és szennyet, s miközben az „elit” – Orbánnak tetsző módon – kizárólag a politikai cselekvésben hitt, a dekadens kultúrával látványosan igyekezett leszámolni. Gábor György:
„A hagyományos európai elit ugyanis dekadens” – mondja Orbán Viktor a Kleine Zeitungnak adott mai interjújában. „Mit ért dekadensen?” – kérdez vissza az újságíró, amire Orbán ezt feleli: „Dekadens abban az értelemben, hogy az elit nem hisz a politikai cselekvés erejében.”
Klasszikus fordulathoz értünk. Én most nem beszélnék arról, hogy Nietzsche óta – bizony, még a katolikus teológiai gondolkodásban is, vesd össze pl. a jezsuita Henri de Lubac munkásságát) – legalábbis annak, aki folyamatosan a kereszténységre hivatkozik (mintha az csak egy kötőszó lenne) illene számot vetnie azzal, hogy a dekadencia egyik meghatározó forrása – eszmetörténeti és mentalitástörténeti értelemben egyaránt – éppen maga a kereszténység, amely – hogy Nietzschére hivatkozzam – minden pozitívumot a túlvilági létbe, a transzcendenciába, az örökkévalóságba helyez, az evilági, immanens, temporális életet és értékeket mélyen lenézve, lebecsülve és elutasítva, s a világi létezésnek folyamatosan tragikus, végzetes, gyászos és komor karaktert adva.
Az viszont tény, hogy a Harmadik Birodalom ideológusai mély undorral és megvetéssel utasították el a dekadenciát, mint jellegzetes zsidó bűnt és szennyet, s miközben az „elit” – Orbánnak tetsző módon – kizárólag a politikai cselekvésben hitt, a dekadens kultúrával látványosan igyekezett leszámolni. Picasso, Dali, Nolde, Otto Dix, Chagall, Beckmann, Kandinsky, Franz Marc és mások (az impresszionisták, az expresszionisták, a dadaisták, a szürrealisták, a kubisták, a Bauhaus vagy épp az atonális zene képviselői stb.) művészete az „entartete Kunst” (elfajzott művészet) elnevezést kapta, s hol elégették az alkotásokat, hol nagy kiállítást rendeztek Münchenben az „Elfajzott művészetnek”, elrettentésképpen, s olyan magyarázó aláírásokkal, mint például „kretén és kurva”, vagy „a zsidó faji lélek jelentései.”
Orbán interjújában egyébként felvonul a „tudományos” magyar nemzeti karakterológia: „Ha az ember magyar, akkor alapérzés az, hogy elárulták... Nekünk, magyaroknak pedig romantikus hajlamunk is van, ami néha naivvá tesz bennünket. A magyaroknak nagy szívük van. És gyakran szívből és nem az értelemből indulnak ki. Meglepődnek, ha valaki, akivel baráti volt a viszonyuk, kezdi nem a szívét, hanem az érdekeit követni.”
Aztán megjelenik a háttérhatalom, „egy egész Európát” átszövő „hálózat”. „Én ezt liberális hálózatnak nevezem. Ez egy civil szervezetekből, think-tankekből, a médiából, baloldali értelmiségiekből, egyetemekből és politikusokból álló hálózat. És ha ezek rászállnak egy politikusra, akkor annak nagyon megnehezítik az életét… Fasizmus, nacionalizmus, populizmus, ezek mind olyan kifejezések, amelyeket a liberális hálózat politikai bunkósbotként használ. Lehetetlenné teszik, hogy a haza szeretetéről vagy Jézus tanainak követéséről beszéljünk."
Orbán azt is kiemeli, hogy "az európai eliteknek az a problémája, hogy nem hisznek a személy, a vezető személyiség erejében. Veszélyesnek tartják azokat a vezető személyiségeket, akik képesek lelkesíteni az embereket." Ez bizony az ún. Führerprinzip kedves és megértő átcsomagolása.
S végül megfogalmazza Magyarország kulturális sokszínűségét, ahol – mint felsorolja – együtt élünk „szerbekkel, szlovákokkal, horvátokkal, ukránokkal, zsidókkal, románokkal és magyarokkal.”
Azért ne feledjük: a felsorolás (az együttélés) egyúttal elválasztást is jelent: jelen esetben például a magyarok és románok, a magyarok és szlovákok, a magyarok és szerbek, a magyarok és horvátok és a magyarok és zsidók elválasztását.
Amúgy pedig várhatóan ma veszi kezdetét a dekadens MTA végső szétverése, amely jól érzékelhető részét képezi az egész Európát „átszövő hálózatnak.”
Nagyon szar időknek nézünk elibe!
Következő cikk: Somborska proba
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Menedék-ügyben 2015 óta a válság jelenti a normális állapotot
Miközben sem a jobb-, sem a baloldal nem képes életképes javaslatokkal előrukkolni, így az EU képtelen >
Szlovákia a választás után átcsúszhat Orbán táborába
A Nyugat számára nagy a tét, mindenesetre a szlovák politikában áttekinthetetlenek az erőviszonyok és igen nagyok >
Csak kétféle megoldása lehetséges: vagy Oroszország győz, vagy Ukrajna
Ha Oroszország győz, az bizonyosan nem jelenti Putyin katonai kalandjainak a végét, és a következő állomás >
Európa jobbra tolódása nincs kőbe vésve, a baloldalnak semmi oka az elkeseredésre
A munkásosztály soha nem vált le a baloldalról. A szegényebb körzetek mindig is a progresszív pártokra >
Európa „mini-Trumpjai” túlélték a bukását és most a visszatérésében reménykednek
Paul Taylor szerint a populisták, Orbántól kezdve Ficóig, jelenleg Washingtonra vetik vigyázó szemüket, mert a bukott >
Koszovó és Szerbia azt csinál, amit akar: Az EU-nak tekintélyproblémája van a Balkánon – és ez veszélyes
A jelek szerint a két szembeálló oldal egyáltalán nem szorgalmazza a kapcsolatok rendezését. Sőt a vasárnapi >
A fellazítás politikája
Nemcsak Magyarországon, hanem a határon túl élő kisebbségi közösségekben is elsorvasztották a magyar nyelvű független médiát >
Így működik a Meloni-rendszer
Az olasz kormányfő olyan, mintha burok venné körül: amióta egy évvel ezelőtt megszerezte a hatalmat, egymás >
Nyugat türelme hamarabb elfogy, mint ahogy véget ér a háború
A Stanford Egyetem neves történésze Niall Ferguson azt látja, hogy kezd meginogni az amerikai támogatás. Az >
Harc a demokráciáért Kelet-Európában: Szerbia szinte már teljesen elveszett a Nyugat számára
Az egyik legjobb osztrák sajtóelemző kiábrándítónak nevezik, hogy Kelet-Európában folyik a harc a demokráciáért, de egy >
Ukrajnának és az USA-nak is új stratégiát kell kidolgoznia
A Washington Post biztonságpolitikai szakírója úgy látja, hogy Ukrajnának és az USA-nak is új stratégiát kell >
A Putyin-barátság fontosabb, mint a kiállás a magyar kisebbségek mellett
Nagy az eshetősége, hogy a 400 ezres szlovákiai magyarságnak ezúttal sem lesz önálló képviselete a pozsonyi >