Ma Tivadar, Tihamér, Töhötöm névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Volt, ahol az ellenzék megpróbálta a parlamenti bojkottot, de az csúnyán besült
A magyar belpolitika langyos állóvíz ahhoz képest, amit az exjugoszláv államok és szomszédjaik produkáltak a kilencvenes évek óta. A Balkán történetében mindenre volt már példa, amit Magyarországon politikai újdonságnak élünk meg. Az április 8-i országgyűlési választás után merült fel, hogy az ellenzéki képviselőknek bojkottálniuk kellene a parlament munkáját, tiltakozásul az általuk illegitimnek tartott választási rendszer ellen. Olyanra, hogy az ellenzék képviselői nem veszik át a mandátumukat, a közelmúltban Montenegróban volt példa. Szekeres W. István (hvg.hu):
A sztori 2015 őszén kezdődött, amikor az ellenzék először kivonult a parlamentből. Montenegróban lassan három évtizede Milo Đukanović és pártja, a DPS (Szocialisták Demokratikus Pártja) kormányoz, ellenzéke pedig megosztott. Az egyik oldalról szerb és oroszbarát nacionalista pártokból, a másikról liberális értékrendű, pragmatikus, modernista pártokból áll. 2015-ben az ellenzéki erők mégis összebékülni látszottak, a szerb pártok háttérbe szorították nacionalista politikai programpontjaikat, és közösen tartottak korrupcióellenes megmozdulásokat, különös hangsúllyal követelve tiszta választásokat. A tüntetések sikerén felbuzdulva az előrehozott választásokat is felvették programpontjaik közé.
Hogy nyomatékot adjanak a megmozdulásoknak, kivonultak a parlamentből is, egyenesen a parlament elé az utcára, ahol hangulatos sátortáborokat vertek fel. A rendőrség erélyesen, néhol brutálisan lépett fel – az erről készített képsorok, továbbá a helyzet értékelése a külföldi szereplőket is állásfoglalásra késztette, és rá tudták bírni a kormányzó pártokat, hogy átmeneti kormányt hozzanak létre, bizonyos kulcspozíciókba beengedve az ellenzék politikusait. Így a belügyminisztériumban, a közmédiában, a választási bizottságban is helyet kaptak az ellenzék delegáltjai, hogy a 2016-os választás előkészületeiben részt kapjanak.
Akkor még nem sejtették, hogy valójában csapdába kerültek. Egyrészt a sok pártot, több különböző nézetet magába olvasztó, egységesen fellépő, de messze nem egységes ellenzéki összefogást rögtön el is kezdte szétverni a pozíciókért folyó harc, másrészt a végül kiválasztott ellenzéki delegáltak meglehetősen magukra maradtak: a szervezetek, ahol megjelentek, összezártak előttük, érdemi munkát nem tudtak végezni. Néhány fontos újítást sikerült keresztülvinni, elsősorban a választási jegyzékek és a személyi azonosítók reformját, amivel legalább a legprimitívebb választási csalásokat sikerült megakadályozni (halott emberek szavazását, illetve a szavazók utaztatását). Viszont ezzel kijátszották a választási csalás kártyát, többet nem hivatkozhattak erre.
A 2016-os választást mindezzel együtt is szokás szerint a DPS nyerte, igaz, minimális előnnyel - a kisebbségi pártok képviselőivel háromfős többséget tudott alkotni a Szkupstinában. De a választás napjának volt másik eseménye is, egy zavaros puccskísérlet Đukanović ellen. Az üggyel kapcsolatban a legnagyobb ellenzéki pártszövetség, a Demokratikus Front két vezetőjét rögtön is le is tartóztatták, az őket megillető képviselői mentességet megkerülve.
Emiatt történt az, hogy az ellenzék képviselői nem vették fel a mandátumukat. Ez különösebben nem hatotta meg a DPS-t, megalakította a kormányt és megkezdte a törvénykezést, olyan nagy jelentőségű döntéseket meghozva, mint az ország NATO-csatlakozási szerződésének ratifikálása. Éppen emiatt a döntés miatt nyomás nehezedett az ellenzékre, hogy térjen vissza a parlamentbe, még a Podgoricába látogató Mike Pence amerikai alelnök is megpróbált közbenjárni, de eredménytelenül.
Paradox módon az ellenzéki bojkottot éppen a Demokratikus Front törte meg. A képviselőik különböző ürügyekkel egyre gyakrabban jelentek meg a Szkupstina épületében, majd pár hónap múlva be is ültek – miközben a többi ellenzéki párt folytatta a bojkottot. A DF vezetői arra hivatkoztak, hogy a bojkott éppen a vezetőiket sújtja, a párt nem jut elegendő médiafelülethez, hogy kifejthesse a nézeteit, így a parlamenti felszólalásokat is ki kell használnia, hogy a választókhoz szóljon.
A bojkottot teljesen kontraproduktívnak látja a HVG által megszólaltatott Rajko Milić is, a podgoricai Vijesti korábbi szerkesztője. „A mostani bojkottnak semmilyen hatása nincs az ellenzék szempontjából, pozitív meg aztán végképp semmi. A kormánytöbbség szilárd és az ellenzék jelenléte nélkül is zavartalanul végzi a munkáját. Bármilyen törvényt vagy rendelkezést simán át tud tolni, anélkül, hogy ellenérvek hangoznának el a parlamentben. Végső soron így a nyilvánosság sérül, a politikusok pedig nem képviselik azok érdekeit, akik megválasztották őket.”
A bojkott sikertelenségét mutatja az is, hogy az áprilisi elnökválasztást simán nyerte Milo Đukanovic.
Következő cikk: Nem derült ki mit jelent a nemzeti tanácsok politikától való mentesítése
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >
A bennfentes, aki kihívja Orbán Viktort
Magyar Péter személyében egy korábbi bennfentes hívja ki Orbán Viktort – mindössze két hónap alatt az >
Az orosz atomfenyegetés miatt nem jönnek a német cirkálórakéták
Kijevben, egy titkos helyen nyilatkozott a német jobboldali Die Welt munkatársának, miközben országa az invázió kezdete >
Anti-Orbán jelenségnek…
… nevezi Paul Lendvai Magyar Péter felbukkanását. Az újdonsült politikus úgy jelent meg a színen, mint >
Megmukkant a magyar ellenzék, ám ez egyelőre csak olyan, mint egy távoli villámlás
Erre mutat rá kommentárjában a Neue Kronen Zeitungban Kurt Seinitz, aki annak idején elsőnek vette észre a >
A remény mint drog
Nem az az ellenség, aki diagnosztizálja a daganatot (ami társadalmi szempontból az öntudattalanság, a közöny, valamint >