2020. október 31. szombat
Ma Farkas, Rodrigó, Wolfgang névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Látszat vagy valóság, hogy Észak-Koszovó egész Európa puskaporos hordója?

A koszovói kormánykoalíció szakadásához vezetett, hogy a hét elején Pristinában őrizetbe vették a szerb állam Koszovó-felelősét, aki illegálisan lépett a Szerbia által el nem ismert országba. Az ügyből Belgrád és a koszovói albánok egyaránt politikai hasznot remélnek. Szekeres W. István (hvg.hu):

Maszkos, állig felfegyverzett rohamrendőrök rángatták végig hátracsavart karral, megbilincselve Pristina főutcáján a szerb kormány egyik tagját. Mindez még hétfőn történt, fényes nappal, miután Marko Djurić, a szerb állam Koszovó-hivatalának vezetője részt vett egy megbeszélésen a szerbek lakta Észak-Mitrovicában. Ott rontottak a városházára a koszovói rendőrség különleges műveleti egységének, a ROSU-nak a kommandósai, és némi dulakodást követően Pristinába szállították Djurićot. Az épületben 32 civil sérült meg, közöttük több újságíró, szerencsére egyikük sem súlyosan. Pristinában állítólag azért rángatták végig Djurićot a főutcán, mert már kiszálltak a rendőrautóból az ügyészség épülete előtt, amikor az utasítás érkezett, hogy inkább a rendőrségre kísérjék. Djurićot még aznap kiutasították az országból, és visszatért Belgrádba.

A történet a Balkánon szokásos „úgy kezdődött, hogy a másik visszaütött.” Ha nem is megyünk vissza időben a Rigómezei csatáig (1389), annyit azért el kell mondanunk, mi volt a közvetlen előzménye Djurić meghurcolásának. Hivatalosan illegális határátkelésért tartóztatták le. Szerb politikusok egyelőre nemigen tudnak másképp Koszovó földjére lépni: ha valamelyik határátkelőn közlekednének és kapnának az útlevelükbe koszovói pecsétet, akkor azzal elismernék Koszovó államiságát, ilyen csúfság pedig nem eshet meg szerb politikussal. Koszovóba azonban be lehet jutni más, „csempészútvonalakon” is Szerbiából, Djurić is nyilván így került a határtól mintegy 40 kilométerre fekvő Mitrovicába. (Djurić és néhány más belgrádi politikus, köztük Aleksandar Vulin szerb védelmi miniszter amúgy is név szerint ki vannak tiltva Koszovó területéről.)

A csempészútvonalak létezését a koszovói hatóságok egyelőre kénytelenek hallgatólagosan eltűrni, leginkább azért, mert a szerbek lakta északi tartományokban egyszerűen nem uralják a helyzetet. Bár a KPS, a koszovói rendőrség integrálta a szerb rendőröket, azaz a szerbek lakta területeken nagyrészt KPS-egyenruhás koszovói szerb rendőrök járőröznek, a lojalitásuk nem százszázalékos. Nem léphetnek át egy vörös vonalat – amit továbbra is Belgrádban húznak meg. Ezen az állapoton csak erőszakkal lehetne változtatni, ez azonban beláthatatlan következményekkel járna.

Korábban is történtek provokációk szerb részről, tavaly januárban például, a szerb elnökválasztási kampány előtt egy olyan szerelvény indult Belgrádból Mitrovicába, amit a szerb nemzeti trikolórra festettek át, és öles betűkkel, 15 nyelven írták rá, hogy „Kosovo je Srbija,” azaz Koszovó Szerbia része. A vonatot a ROSU egységei várták a határon, de az végül csak a határhoz közeli Raška városáig jutott, ott – állítólag Vučić személyes utasítására – megállították.

Dejan Anastasijević a BBC belgrádi tudósítója úgy látja, hogy ezek a provokációk egyaránt kedveznek mind Koszovó, mind Szerbia kormányának.

„A Belgrád és Pristina közötti virtuális háború valójában csak időhúzás és alibikeresés, miközben a végleges megoldás egyre messzebb kerül,”- írja kommentárjában Anastasijević.

A koszovói ellenzék egyik vezetője, a Vetëvendosje első embere, Albin Kurti a BIRN riporterének elmondta, szerinte Thaçi és Vučić összedolgoznak:

„Ez az egész csak egy mozi. Idejön Djurić, letartóztatjuk, aztán öt perc múlva már szabadon is engedjük, majd kijelentjük, hogy készen állunk a dialógus folytatására Vučić-csal, aki épp akkor terroristázott le minket. Ez így elég problematikus.”

Kormányválság lett az incidensből

A koszovói szerb képviselők múlt kedden úgy döntöttek, hogy kilépnek a pristinai kormánykoalícióból, miután a  koszovói hatóságok előző nap letartóztattak, majd kiutasítottak Koszovóból egy szerb kormányzati tisztségviselőt. A koszovói szerbek képviselői kedden Belgrádban találkoztak Aleksandar Vučić szerb államfővel, akit tájékoztattak döntésükről. A koszovói kormánykoalíció így kisebbségbe került a parlamentben, eddig ugyanis a 120 fős törvényhozás 62 képviselője támogatta a kormányt, így viszont elveszítik a tízfős szerb frakció támogatását.

Miközben brüsszeli közvetítéssel 2013 óta tárgyal egymással a két kormány, és bizonyos fontos kérdésekben meg is állapodtak, a legnagyobb jelentőségű megállapodások végrehajtása a gyakorlatban többnyire nem kezdődött meg. Mind a két fél gazdasági- és politikai előnyöket vár az EU-tól, és Albin Kurti szerint úgy gondolják, könnyebben érvényesíthetik az érdekeiket Brüsszelben, ha fenntartják azt a látszatot, miszerint Észak-Koszovó egész Európa puskaporos hordója, és csak a két államfő, Hashim Thaçi és Aleksandar Vučić személyes jóindulatán múlik, hogy a helyzetet kordában tartsák.

A Djurić-ügyből valóban mindkét kormány sikert tudott kovácsolni. Belgrádban mindenki láthatta, hogy milyen bevállalósak a szerb politikusok a „nemzeti érdekek” védelmében, az albánok meg csak provokálták őket a letartóztatással. Pristinában ugyanaz fordított előjellel: a koszovói politikusok milyen bevállalósak a kemény fellépéssel a „nemzeti érdekek” védelmében, csak a szerbek provokálták őket a politikusuk illegális látogatásával.

És közben addig sem a valós problémákról esik szó, amikből valójában bőven található mindkét fővárosban.

 

2018. április 2.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Az Economist Biden mellett

De a legfőbb gond vele az, hogy átgázolt az amerikai értékeken. Ily módon hihetetlen módon ártott >

Tovább

Brüsszelnek nincs választása: bemegy Orbán utcájába

A 27-ek együtt találták ki az alapot és az csak akkor kezdheti meg működését, ha minden >

Tovább

Orbán csak blöfföl

Amikor az újjáépítési csomag, illetve a következő költségvetés megvétózásával fenyegetőzik. Elemzésében a főváros brüsszeli képviseletének vezetője >

Tovább

A képzelt pszichiáter

Nincs abban semmi meglepő, hogy Semjén önmagához, mentalitásához és világlátásához abszolút következetesen a cári Oroszország és >

Tovább

Választások utáni válság lehetséges Amerikában

Timothy Garton Ash a Financial Times-ban azt tanácsolja, hogy a demokratikus világ készüljön fel, mert az >

Tovább

A média visszalengyelesítése magyar módra

A Washington Post szerkesztőségi állásfoglalásában arra figyelmeztet, hogy a lengyel kormány módszeresen zárkózik fel a magyar >

Tovább

Az echte magyar keresztény-úri polgárság

Azon tűnődöm, vajon mit szólnának ahhoz ezek a keresztény-konzervatív polgárok, ha például a Bogár Lászlót (korábban >

Tovább

Zenebohóc a szimfonikusok között

A magyarországi olvasó valószínűleg nem ismeri azt a nagyszerű érzést, ami akkor tölti el a szlovák >

Tovább

Orbán ingadozik a korbács és a mézesmadzag között

Az önmagát illiberálisnak nevező Orbán ritkán kerül szembe ilyen fizikai ellenállással, miközben egyre inkább kiterjeszti befolyását. >

Tovább

Libération: A színművészeti egyetemisták nem hátrálnak

Karsai György, aki két évtizeden át volt az iskola tanára, ahhoz hasonlítja a helyzetet, mintha egy >

Tovább

Orbán emeli a tétet az amerikai elnökválasztásban

A Frankfurter Allgemeine Zeitung vezető német jobboldali lap ezt azzal magyarázza, hogy a Fidesz közeli sajtó >

Tovább

Jó pár vezető szívná a fogát a világban, ha Trump veszítene

Így Észak-Korea, Szaúd-Arábia, Törökország, Kína, Oroszország, Brazília, Izrael, valamint Magyarország és Lengyelország első embere. Sok kormány >

Tovább