Ma Márk, Ányos névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A szerbek 81 százaléka ellenzi Koszovó függetlenségének elismerését
Még akkor is, ha ez lenne az európai uniós tagság elnyerésének egyetlen feltétele - derült ki egy most ismertetett közvélemény-kutatásból. A felmérés arra is rámutatott, hogy a megkérdezettek 45 százaléka szerint Koszovó még nem veszett el Szerbia számára, ugyanakkor a válaszadók 42 százaléka szerint már visszafordíthatatlan a folyamat. A felmérésben részt vevők 55 százaléka szerint sem ez a kormány, sem egyetlen szerb kormány sem fogja soha elismerni független államnak Koszovót.
Koszovó státusának kérdése hétfőn került ismét a középpontba, amikor a koszovói hatóságok letartóztatták, majd kiutasították Koszovóból a szerb kormány egy tisztségviselőjét. Marko Djuricot, a szerb kormány Koszovó-ügyi irodájának a vezetőjét a hatóságok azért fogták el, mert állításuk szerint illegálisan lépett Koszovó területére, a hatóságok ugyanis nem engedélyezték neki a belépést korábbi kijelentései miatt, amelyekkel Pristina szerint feszültséget akart kelteni.
A kiutasítást követően a koszovói szerb kisebbségi képviselők kijelentették, kilépnek a kormánykoalícióból. Ez viszont azt jelenti, hogy a kormánypártok kisebbségbe kerülnek a parlamentben. Ramush Haradinaj miniszterelnök viszont azt mondta: esze ágában sincs lemondani, hiszen nem rendült meg a kormányba vetett bizalom, és támogatókat tud szerezni az eddigi ellenzéki pártok soraiból.
Koszovóban a legutóbb tavaly júniusban tartottak előrehozott választást a kormány elleni bizalmatlansági indítványt követően, és az új kabinet csak hosszas egyeztetések után tudott megalakulni szeptemberben. Amennyiben újra előrehozott választást tartanának, az tovább késleltetné a Belgrád és Pristina között egyébként is hosszú ideje és eredménytelenül húzódó egyeztetéseket, de lassítaná az ország európai integrációját és a szükséges reformok megvalósítását is.
Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, ám Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját déli tartományának tekinti a túlnyomó többségében albánok lakta területet. Emellett Szerbia két nagy szövetségese, Oroszország és Kína szerint sem független államról van szó, és az is gondot jelent, hogy az Európai Unió sem egységes a kérdést illetően. Az EU 28 tagállama közül öt, amely maga is jelentős, autonómiára törekvő kisebbséggel rendelkezik - Románia, Szlovákia, Spanyolország, Görögország, Ciprus - sem ismerte el eddig önálló államként Koszovót.
Szerbia és Koszovó 2013-ban Brüsszelben egyezett meg a kapcsolat normalizálásáról, ám előrelépés azóta sem történt. Koszovó státusának rendezéséről a szerb államfő tavaly nyáron kezdeményezett nemzeti konzultációt, ezek az egyeztetések azonban még nem zárultak le. A legutóbb a múlt pénteken ült tárgyalóasztalhoz Brüsszelben a két ország államfője, ám a tárgyalások ezúttal is eredmény nélkül zárultak.
Koszovóban körülbelül 120 ezer szerb él, főként az ország északi, Szerbiához közeli részein. Számukra nagyobb önállóságot ígért a koszovói albán vezetés, ám eddig nem hozták létre a koszovói szerb önkormányzatok közösségét. A koszovói szerbek kedden azt is bejelentették, Pristina támogatása nélkül, önállóan is létrehozzák az önkormányzatok közösségét.
Szerdán már össze is ültek a kisebbségi önkormányzatok vezetői, és háromhetes haladékot adtak Pristinának, mondván, ha addig nem hozzák létre a koszovói szerb önkormányzatok közösségét, akkor a szerbek önállóan lépnek. Erre reagálva Pal Lekaj koszovói infrastruktúraügyi miniszter kijelentette: a szerbek ezzel törvényt és alkotmányt sértenének, így azonnal letartóztathatóvá válnának, és az elsők között a parlamentben is tíz képviselővel rendelkező Szerb Lista politikusait fognák el. A koszovói kormány hivatalos közleménye szerint a szerbek által létrehozott önkormányzati közösségnek nem lenne legitimitása, azt ugyanis nem a törvény szerint hoznák létre. A szerbek szerint viszont az öt évvel ezelőtt Brüsszelben megkötött egyezmény értelmében joguk van az önkormányzatisághoz.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >