Ma Emma, Malvin, Zseraldina névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
EU-Balkán: érdekközösség, nem szerelmi házasság
Az Európai Bizottság kedden ismertetendő stratégiai elképzeléseivel lendületet kíván adni a még nem EU-tag balkáni országok erőfeszítéseinek, Szerbia és Montenegró már 2025 táján taggá válhat. Számos polgár azonban panaszkodik a látszatreformok miatt. Miként egyeztethető a kettő össze - teszi fel a kérdést a dpa német hírügynökség tudósítója.
Az újságíró két párhuzamosan létező világot feltételez a Balkánon: az egyiket az Európai Unió egyes csúcspolitikusai képviselik, akik a reformígéretek hallatán Szerbia EU-csatlakozását már a megcélzott 2025-ös év előtt lehetségesnek tartják, a másik oldalon pedig ott van a panaszkodó civil társadalom, a demokráciadeficit, a médiumok szorongatása, az igazságszolgáltatás, amelyek közül egyesek manapság rosszabb helyzetben vannak, mint voltak a kilencvenes évek háborús időszakában.
A kis Montenegró már hat éve tárgyal Brüsszellel EU-csatlakozásáról, 35 tárgyalási fejezetből harmincat megnyitottak. Podgorica jutott eddig a legmesszebbre a belépésre váró balkáni országok közül, belpolitikai helyzete azonban törékeny. Az ellenzék fele hosszabb ideje bojkottálja a parlamenti munkát. Így tiltakozik az évtizedek óta mindent uraló Milo Djukanovic ellen, aki néhány családdal együtt úgy irányítja az államot, mintha az övé lenne. A szocialisták szinte örökös elnöke egy-két rövid időszak kivételével vagy Montenegró elnöke vagy miniszterelnöke volt.
Kisebb örökkévalóság az is, amit Szerbia erős embere, Aleksandar Vucic elnök a politikában eltöltött. Hosszabb időn át nagyszerb nacionalista és ellenzéki, miniszterelnökként, majd államfőként lánglelkű európai. A Nyugat, Washington, Berlin, Párizs a hosszú karrierje ellenére még mindig csak 47 éves politikusban látja legfontosabb partnerét. Jovo Bakic szerb szociológus szerint Brüsszel minden antidemokratikus sakkhúzást elnéz Vucicnak, csak ne provokáljon új konfliktusokat Koszovóval és keresse a kibékülés lehetőségét a tíz évvel ezelőtt Szerbiáról levált területtel.
Bosznia-Hercegovinában is az évtizedek óta uralkodó politikusok, mint például a muzulmánok vezetője, Bakir Izetbegovic, tartoznak Brüsszel kivételezett partnerei közé. Srdjan Blagovcanin a szarajevói Transparency igazgatója szerint azonban Izetbegovic, a szerbek és a horvátok vezetőihez hasonlóan, csak hitegeti az EU-t a reformígéretekkel. "A reformokról szóló beszéd mese", "a pártok bűnszervezetek, úgy működnek, mint a maffia" - mondja.
Predrag Kojovic ellenzéki politikus hasonlóan látja a helyzetet. "A pártklikkek csak biztosítani akarják törvényellenesen megszerzett gazdagságukat, anélkül, hogy bármilyen jogi, politikai vagy társadalmi következményt kellene viselniük" - mondja a dpa-nak. Szinte az összes külföldi szakértő egyetért abban, hogy a pártok minden délkelet-európai országban minden dolgok mértékei. Ellenőrzés nélkül uralják a gazdaság és a társadalom minden területét, meghatározzák a médiumok és az igazságszolgáltatás működését, karriereket egyengethetnek vagy tehetnek tönkre.
Nyugati diplomaták néha beismerik, hogy mennyire problematikus a partneri viszonyuk a balkáni országok erős embereivel. Azzal igazolják az összekapcsolódást, hogy az ellenzék ezekben az országokban széttöredezett, gyakran szervezetileg is lebénult. Egyszerűen nem kínálkozik más beszélgető- és tárgyalópartner. Hasonló a helyzet a többi EU-aspiráns, Albánia, Macedónia és Koszovó esetében: veszekedés, blokád, bojkott, korrupció - ezek a helyi belpolitika legfontosabb fogalmai. Mind a hat - EU-tagságra törekvő - ország egymással határvitákba is belebonyolódott.
Az EU-diplomaták abban reménykednek, hogy ezek az országok, hacsak apró lépésekkel is, de egyszer csak áttörést érnek el a demokrácia és a piacgazdaság irányába. A lakosság azonban nem akar várni. Sok csalódott ember kiutat keres és kivándorol, főleg Németországba és Ausztriába. Ezekben az országokban szívesen befogadják a jól képzett fiatalokat, például a mérnököket, az orvosokat és az ápolókat. Hiányuk azonban még inkább visszaveti szülőhazájukat.
Következő cikk: Nagyon sok külhoni szavazat érkezhet, Pásztorék jelesre vizsgáznak Orbán előtt
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >
A bennfentes, aki kihívja Orbán Viktort
Magyar Péter személyében egy korábbi bennfentes hívja ki Orbán Viktort – mindössze két hónap alatt az >
Az orosz atomfenyegetés miatt nem jönnek a német cirkálórakéták
Kijevben, egy titkos helyen nyilatkozott a német jobboldali Die Welt munkatársának, miközben országa az invázió kezdete >
Anti-Orbán jelenségnek…
… nevezi Paul Lendvai Magyar Péter felbukkanását. Az újdonsült politikus úgy jelent meg a színen, mint >
Megmukkant a magyar ellenzék, ám ez egyelőre csak olyan, mint egy távoli villámlás
Erre mutat rá kommentárjában a Neue Kronen Zeitungban Kurt Seinitz, aki annak idején elsőnek vette észre a >
A remény mint drog
Nem az az ellenség, aki diagnosztizálja a daganatot (ami társadalmi szempontból az öntudattalanság, a közöny, valamint >