2019. augusztus 25. vasárnap
Ma Lajos, Patrícia névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Az európai integráció magyar előfutára

Hantos Elemér már egy évszázaddal ezelőtt megálmodta az Uniót

Az Európai Unió tagállamainak növekvő száma és az európai integrációra vonatkozó eltérő nézeteik megerősítették egy többsebességű Európa felé történő elmozdulás szükségességét. Ebben az értelemben Hantos Elemér regionális hozzáállásának tanulmányozása létrehozhat Európa jövőjére vonatkozó újfajta elképzeléseket. Messmann István:

Gabriel Godeffroy doktori értekezésében Hantos Elemér két világháború közötti európai és közép-európai integrációs programjával foglalkozik a párizsi Sorbonne Egyetemen. Hantos Elemér leszármazottai Zürichben hozták létre a Közép-Európa Alapítványt, amely évente odaítéli a róla elnevezett díjat olyan „személyeknek vagy szervezeteknek, akik vagy amelyek kiemelkedő eredményt értek el a gazdasági együttműködés fellendítése terén Közép-, illetve Kelet-Európában”. A díjat kiérdemlők között megtalálhatjuk Václav Havel, Adam Michnik, Soros György, Konrád György és Goran Svilanović nevét is.

A Közép-európai Gazdasági Közösség elképzelésében Hantos nem a földrajzi területre támaszkodott, hanem az Osztrák-Magyar Monarchia gazdasági térségének felújítását célozta meg

A Gabriel Godeffroy-jal való beszélgetés célja az volt, hogy az interjú során a közvélemény jobban megértse Hantos Elemér európai integrációs elméletét. Ehhez viszont az első lépés, hogy kiderüljön, ki is volt ő?

Hantos 1880. november 12-én született Budapesten. Jogi, illetve politológiai tanulmányai befejeztével először politikai pályára lépett, majd a budapesti egyetemen akadémiai karriert épített. 1910-ben a Nemzeti Munkapárt tagjaként parlamenti képviselő lett, majd 1917-ben államtitkári kinevezést kapott a Kereskedelmi Minisztériumban. Ugyanebben az évben kezdte el oktatói munkáját a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen, ahol 1929-ben a pénzügyek professzora lett. Gazdasági szakértőként 1924-től a Népszövetség közgazdasági bizottságának előadója volt.

Az Osztrák-Magyar Monarchia széthullása után Hantos Elemér életét a közép-európai gazdasági megbékélésnek szentelte. Közép-európai integrációs programjával kapcsolatban számos könyvet és cikket jelentetett meg több nyelven. Az elképzelés népszerűsítése érdekében 1925-ben részt vesz a Közép-európai Gazdasági Tanács [Mitteleuropäische Wirtschaftstagung] megalapításában Bécsben, amelynek keretében évente megtárgyalják a térség gazdasági helyzetét. 1929 és 1930 folyamán Közép-Európa Intézetek néven új kutatóintézeteket hoznak létre Bécsben, Brnóban, Budapesten és Genfben. 1925-ben az Európai Vámunió, majd 1926-ban a gróf Richard Coudenhove-Kalergi által létrehozott Páneurópa-mozgalom magyar tagozatának alapító tagjaként Hantos egyúttal az európai integráció jelentős szószólója is volt.

Miből állt Hantos terve?

A két világháború közötti időszakban kidolgozta Közép-Európa integrációját szorgalmazta a Habsburg monarchia utódállamaiban uralkodó gazdasági problémák kezelésére. Az volt a javaslata, hogy hozzanak létre egy gazdasági térséget a volt Osztrák-Magyar Monarchia területén a háború előtti politikai rend visszaállítása nélkül. Jellemzően regionális hozzáállást alakított ki az európai integrációval kapcsolatban. Eszerint a szomszédos országok közös gazdasági és kulturális érdektől vezérelve előnyöket élvezhetnének azzal, ha nemzetgazdaságukat egy regionális csoportba ötvöznék, mielőtt bekapcsolódnának egy gazdasági, majd később politikai közösségbe, amely magában foglalná egész Európát.

Hogyan képzelte el a közép-európai gazdasági integrációt?

Az általa szorgalmazott Közép-európai Gazdasági Közösségnek öt alappillére volt: a monetáris, a kereskedelmi, a közlekedési és kommunikációs, a mezőgazdasági és az iparügyi politika. Elsősorban a közép-európai valuták stabilizálását célozta meg egy rögzített árfolyamú, vagy akár egy egységes valutaalapú monetáris rendszer kialakításával. Majd egy egységes térségbeli piacot akart létrehozni, amelyet a különféle közép-európai vasúti, folyami és postarendszerek szabványosításával, tehát transznacionális intézmények létrehozásával szeretett volna tökéletesíteni. Végezetül Hantos elképzelései között szerepelt egy transznacionális szervezet is a mezőgazdasági termékek forgalmazására. Emellett támogatta a magánszektor kezdeményezéseit, beleértve a lobbikat, a kartelleket és más érdekképviseleti csoportokat, amelyek tevékenységére egy független testület felügyelt volna.

Az idők folyamán változott-e Hantos Közép-Európát illető meghatározása?

Az első világháború alatt Közép-Európát az Osztrák-Magyar Monarchia és Németország alkotta. Abban az időben Hantos kereskedelmi szövetséget javasolt e két hatalom között. A világháború után, majd a térség békeszerződések általi átrendezését követően megváltozott a paradigma, s ennek következményeként az ő meghatározása is. Közép-Európa fogalma keletre és délre is kiterjedt, s Németország mellett magában foglalta az Osztrák-Magyar Monarchia utódállamait – Ausztriát, Magyarországot, Csehszlovákiát, Jugoszláviát és Romániát –, továbbá bizonyos mértékig Lengyelországot és Olaszországot, valamint Bulgáriát is.

A Közép-európai Gazdasági Közösség elképzelésében Hantos nem a földrajzi területre támaszkodott, hanem az Osztrák-Magyar Monarchia gazdasági térségének felújítását célozta meg, kibővítve azt az utódállamok új határaival, amelynek lényegét földrajzilag Ausztria, Magyarország, valamint a kisantant országai (Csehszlovákia, Jugoszlávia és Románia) alkották volna.

Hantos szerette volna kihagyni Németországot, Olaszországot és Lengyelországot annak érdekében, hogy elkerülje bármely közép-európai nagyhatalomnak számító ország hegemóniáját. Célja az volt, hogy megvalósuljon az utódállamok gazdasági stabilizációja a térségbeli nagyhatalmak gazdasági dominanciája nélkül. Szerinte először az utódállamok gazdasági integrációjára kell sort keríteni ahhoz, hogy megkezdődhessenek az egyeztetések Németországgal, Olaszországgal vagy Lengyelországgal egy egyenrangú partnerekkel kibővített közösségről, ami teljesen megegyezett az első világháború alatt kialakult  gazdasági együttműködést célzó első elképzeléseivel.

A kortársak hogyan tekintettek Hantos közép-európai integrációs elméletére az érintett térségben?

A két világháború közötti időszakban a magyar kormány prioritása az 1920-ban aláírt trianoni békeszerződés revíziója volt. Magyarország elveszítette területének kétharmadát, aminek következtében igen számottevő magyar nyelvterület az új határokon kívül rekedt. A magyar kormány nem fogadta el, hogy része legyen egy közép-európai közösségnek, mert az de facto a trianoni békeszerződés által rákényszerített határok elismerését jelentette volna. Az első világháborút követően Ausztriát megosztotta a Németországhoz való csatolás kérdése. Az osztrák kormány az Anschluss ellen harcolt, ebből eredően támogatta Hantos Elemér azon elképzeléseit, amelyekkel a Németország részvétele nélküli közép-európai közösséget szorgalmazta. Az osztrák kormány azonban nem tudta megakadályozni, hogy országát 1938-ban a náci Németország elfoglalja. Időközben Csehszlovákia, Jugoszlávia és Románia 1920-ban létrehozta a kisantantot. Ez a politikai, katonai, majd később gazdasági szövetség azért jött létre, hogy megvédje ezen országok éppen, hogy csak megszerzett függetlenségét. Ebből eredően a kisantanthoz tartozó kormányok gyanakodva tekintettek Hantos Elemér integrációs tervére, attól tartva, hogy egy, a háború előtti politikai rendet, illetve az Osztrák-Magyar Monarchiát visszaállítani hivatott titkos tervről van szó, amely veszélyeztetné függetlenségüket. (...)

Vajon mennyire releváns ma is Hantos európai integrációs elmélete?

Véleményem szerint Hantos eszméi nagyon is relevánsak, és megérdemlik, hogy szélesebb körben is megismerjék őket. Az Európai Unió tagállamainak növekvő száma és az európai integrációra vonatkozó eltérő nézeteik megerősítették egy többsebességű Európa felé történő elmozdulás szükségességét. Ebben az értelemben Hantos Elemér regionális hozzáállásának tanulmányozása létrehozhat Európa jövőjére vonatkozó újfajta elképzeléseket. Közép-európai integrációs koncepciója továbbá segíthet az Unió kereteiben működő V4-ek sajátosságainak jobb megértésében is. (...)

A Hantos Elemérről szóló cikk a Családi Kör 2017. december 28-ai számában jelent meg.

 

2018. január 13.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Újabb háború Európában?

Az EU-n belül első ízben tűnik úgy, hogy lassanként két modell vetélkedik egymással: a liberális demokratikus, >

Tovább

Sírásóverseny

Állampolgári öntudat nélküli massza – most így látom a metrókocsiban körülöttem levőket. Miként nagyjából az egész >

Tovább

A SZER akkor és azóta

Nem tudom, hogy lesz-e magyar adás és ha igen, mikor. Azt hallom azonban, hogy a magyar >

Tovább

Az egységes európai értékrend ködfüggönyben

Az új magyar-német legfelső szintű forduló azonban újólag csak azt erősítette meg, amit vezető nyugati politikusok >

Tovább

Orbán új öntudata

A konzervatív Die Welt úgy látja, ma Sopronban sokkal többről lesz szó, mint csupán arról, hogy >

Tovább

A Donáth család és az evangélikus szeretetház tisztessége védelmében

És azzal is tisztában kell lennünk, hogy bárki sorra kerülhet. Elég egy felemelt tekintet, egy kritikus >

Tovább

Az ibizai csodára várva

Az újságírók alighanem reménytelen harcot vívnak a gonosszal. Leginkább ugyanis a liberális közönségnek beszélnek, amelyet azonban >

Tovább

Gyűlöld is

S minthogy az állam nem hajlandó emberségesen bánni a menekültekkel, ez a magatartás elkerülhetetlenül normává válik >

Tovább

Németh Miklós nem hisz a kerítésekben

A volt kormányfő arra is kitért, hogy a mai jobboldal szerint ugyan a Páneurópai Piknik kényszerítette >

Tovább

Szorul vissza a szólásszabadság, Magyarország az ékes példa

A Fidesz arra használja az adóbevételeket, hogy uralja a közbeszédet. Az MTI-t teletömték talpnyalókkal, viszont a >

Tovább

A békés egymás mellett élés Szigete

A Le Monde úgy mutatja be a Sziget Fesztivált, mint Európa legnagyobb zenei rendezvényét, amely azonban >

Tovább

Menjenek végig ezen az úton!

Ezen az úton már jól láthatóan nem tudnak visszafordulni. De akármilyen szörnyű is lesz az előttünk >

Tovább