Ma Andrea, Ilma, Apolló, Aladár névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Kelet és Nyugat közt járja pávatáncát Szerbia
A Nyugat és Oroszország közötti egyensúlyozásnak azonban van egy kritikus pontja is. Hoyt Brian Yee, az Egyesült Államok külügyi minisztériumának helyettes államtitkára legutóbbi szerbiai látogatásakor jelezte, hogy a nisi Szerb–Orosz Humanitárius Központ – amelyet Nyugaton orosz kémközpontnak tartanak – veszélyt jelent az egész régióra. Az oroszok ugyanakkor diplomáciai státust szeretnének kapni a központban dolgozó munkatársaiknak, amit Szerbia idáig nem adott meg. Habár a szerbiai közvélemény arra számított, hogy ezúttal ezt a kérdést is rendezik a felek, erre most nem került sor. Majláth Ronald (Magyar Nemzet):
Nincs az a nyomás, amely miatt Szerbia szankciókat vezetne be Oroszország ellen – így vezette fel Aleksandar Vucic szerb államfő a találkozót, amelyen orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal tárgyalt a két ország számára kulcsfontosságú ügyekről. A mostani vizit jól illeszkedik Szerbia külpolitikájába, amelynek hosszú évek óta az egyik legfontosabb eleme a Nyugat és Oroszország közti egyensúlyozás.
Mielőtt Vucic Moszkvában tárgyalt volna, a nyugat-balkáni országok vezetői Federica Mogherininak, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének meghívására munkavacsorán vettek részt Brüsszelben, ezen a szomszédságpolitikáról, az országok közötti együttműködésről, az államok európai integrációjáról és a Belgrád és Pristina közötti párbeszédről volt szó. A Deutsche Welle szerint Mogherini részletekbe menően kívánta tájékoztatni a nyugat-balkáni államok vezetőit az EU bővítési terveiről: ezek szerint Szerbia 2025-ig válhat az unió teljes jogú tagállamává.
Vucic moszkvai látogatását ugyanakkor jóval nagyobb figyelem övezte déli szomszédunknál. A szerb média már korábban megírta, hogy a tárgyalások középpontjában az orosz–szerb „stratégiai partnerség” fejlesztése áll majd, amelynek kapcsán egy sor kérdést megoldanak. Ennek egyik legfontosabb eleme a gázszállítások rendezése 2019 után, balkáni szomszédunknál ugyanis egyre nagyobb a kereslet az energiahordozóra.
A mostani találkozón a két fél megállapodott, hogy eltörlik a 2012-ben aláírt szerződésnek azt a pontját, amelynek értelmében az országba érkező orosz gázt csak Szerbiában adhatják el. Hasonlóan fontos kérdés a két ország közti haditechnikai együttműködés, amely eddig is gyümölcsöző volt: a nyáron kötött végleges megállapodásnak megfelelően Szerbia összesen hat használt, de felújított MiG-29-es harci gépet kapott. A vadászgépeket Belgrád ajándékba kapta Moszkvától, és csak a körülbelül 185 millió eurót kitevő felújítási munkálatokat kellett kifizetnie. A szerb kormányközeli sajtótermékek ráadásul már korábban megírták, hogy amennyiben Szerbia garantálná, hogy nem lép be a NATO-ba, Moszkva jóváhagyná az Sz-300 típusú orosz nagy hatómagasságú légvédelmi rakétarendszer szállítását. Annak következtében, hogy Szerbia – az uniós országokkal ellentétben – nem vetett ki szankciókat Oroszországra a kelet-ukrajnai beavatkozás miatt, a két ország közti kereskedelem már eddig is szárnyalt. Most viszont arra számítanak, hogy a jövő évben még nagyobb lesz az áruforgalom, ráadásul további orosz vállalatok is érkeznének az országba.
A Nyugat és Oroszország közötti egyensúlyozásnak azonban van egy kritikus pontja is. Hoyt Brian Yee, az Egyesült Államok külügyi minisztériumának helyettes államtitkára legutóbbi szerbiai látogatásakor jelezte, hogy a nisi Szerb–Orosz Humanitárius Központ – amelyet Nyugaton orosz kémközpontnak tartanak – veszélyt jelent az egész régióra. Az oroszok ugyanakkor diplomáciai státust szeretnének kapni a központban dolgozó munkatársaiknak, amit Szerbia idáig nem adott meg. Habár a szerbiai közvélemény arra számított, hogy ezúttal ezt a kérdést is rendezik a felek, erre most nem került sor. Ami a politikai kérdéseket illeti, a találkozó után Putyin kijelentette: Oroszország továbbra is kiáll Szerbia szuverenitása és területi integritása mellett. Ennek jegyében jelezte, Koszovó kapcsán tiszteletben fogja tartani a Belgrád és Pristina közti párbeszéd nyomán született megoldást. Az elemzők szerint így a mostani találkozó újabb jele annak, hogy Szerbia továbbra sem kívánja feladni a nagyhatalmak közötti egyensúlyi politikát.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >
A bennfentes, aki kihívja Orbán Viktort
Magyar Péter személyében egy korábbi bennfentes hívja ki Orbán Viktort – mindössze két hónap alatt az >
Az orosz atomfenyegetés miatt nem jönnek a német cirkálórakéták
Kijevben, egy titkos helyen nyilatkozott a német jobboldali Die Welt munkatársának, miközben országa az invázió kezdete >
Anti-Orbán jelenségnek…
… nevezi Paul Lendvai Magyar Péter felbukkanását. Az újdonsült politikus úgy jelent meg a színen, mint >
Megmukkant a magyar ellenzék, ám ez egyelőre csak olyan, mint egy távoli villámlás
Erre mutat rá kommentárjában a Neue Kronen Zeitungban Kurt Seinitz, aki annak idején elsőnek vette észre a >
A remény mint drog
Nem az az ellenség, aki diagnosztizálja a daganatot (ami társadalmi szempontból az öntudattalanság, a közöny, valamint >