Ma Emma, Malvin, Zseraldina névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A szerb ortodox egyházi vezetők nem adják egykönnyen Koszovót
Egyre különösebb fordulatot vesz Szerbiában a Koszovóról indított párbeszéd, amit lassan inkább már csak szópárbajnak vagy vádaskodásnak lehetne nevezni. Legutóbb a szerb miniszterelnök-helyettes és a szerb pátriárka kapott össze amiatt, hogy az egyház nyomást próbál gyakorolni az államfőre Koszovó kérdésében. Majláth Ronald (Magyar Nemzet):
Arra számítok, hogy a szerb pravoszláv egyház, amely évszázadokon át védte a népünket és kultúránkat Koszovóban, jó partner lesz, és a befolyása révén valóban segíteni fog abban, hogy újfajta párbeszéd jöjjön létre a szerbek és az albánok között. Arra is számítok, hogy nem gyakorolnak majd nyomást a Koszovóról szóló tárgyalások előtt a szerb elnökre, Aleksandar Vulićra – így üzent a hétvégén a szerb pravoszláv egyháznak Zorana Mihajlović, a szerb kormány miniszterelnök-helyettese, aki egyben az építésügyi, közlekedési és infrastruktúra-ügyi minisztériumot is irányítja.
A haladópárti politikus mindezzel Irinej szerb pátriárka szavaira kívánt reagálni, aki néhány nappal korábban a szerb Večernje novostinak azt mondta: bízik abban, hogy az államfő ugyanazt gondolja, mint az egyház és a szerb nép. Az pedig senki előtt nem titok, hogy a pravoszláv egyház mit gondol erről a kérdésről: Irinej még a nyár elején arra kérte a szerb kormányt, soha ne egyezzen bele Koszovó elidegenítésébe. „Amit erővel elvesznek, az visszatér, amit viszont ajándékba adunk, azt elvesztettük, ezt pedig a szerbek és Szerbia nem bocsáthatja meg” – mondta akkor Irinej a szerb köztévének.
Mint ismert, Aleksandar Vučić szerb köztársasági elnök a Blic nevű szerb politikai napilapban júliusban felvetette, nemzeti konzultációt kell tartani Koszovó jövőjéről. Akkor úgy fogalmazott: Szerbiának rendeznie kell a Koszovóval fenntartott viszonyt, hogy ezt a terhet a jövő generációinak ne kelljen tovább cipelniük, és Szerbia is tovább tudjon lépni. – Itt az ideje, hogy mint nemzet felhagyjunk azzal, hogy struccként a homokba dugjuk a fejünket, próbáljunk meg végre realisták lenni, ne engedjük meg magunknak azt, hogy elveszítsük vagy átadjuk másnak, amink van, de ne is várjuk, hogy az ölünkbe hulljon az, amit már rég elveszítettünk – írta a szerb elnök, majd hamarosan az ötletek is megérkeztek: először Ivica Dacic szerb külügyminiszter állt elő egy meglepő javaslattal, miszerint Koszovó felosztása az albánok és a szerbek között hosszú távú megoldást jelenthetne a Belgrád és Pristina között évek óta fennálló konfliktusokra.
A szerb ellenzék ugyan kezdetben üdvözölte Vučić ötletét a belső párbeszédről, azonban egyre többen kezdtek kételkedni Vučić szándékainak őszinteségében. De olyan párt is akadt, amely teljesen elvetette ezt az ötletet. Vojislav Šešelj, a Szerb Radikális Párt elnöke egyenesen úgy fogalmazott, hogy a Koszovóról szóló dialógus „tiszta hülyeség”, ő ezt a párbeszédet már gyermekkorában lefolytatta, amikor az édesanyja Koszovóról szóló népdalokat énekelt neki.
Ám a szerb kormánypárti média is bekapcsolódott a „párbeszédbe”. Az Informer nevű bulvárlap augusztus elején ezzel a címmel hozta a frászt az olvasóira: „Riadó, az albánok háborúra készülnek! 160 ezer felfegyverzett ember várja az engedélyt a támadásra!” A cikkben egészen hihetetlen állításokat fogalmaztak meg: eszerint százezernél is több albán van felfegyverkezve négy hadosztályban, nevezetesen Koszovóban, Macedóniában, Görögország északi részén és Montenegróban, ezek pedig támadni fognak, ha a „nyugati mentoraiktól” parancsot kapnak.
A szerb kormányfőhelyettes és pátriárka közti mostani szópárbaj persze nem ért véget Zorana Mihajlović üzenetével. Kedden az egyházfő a Večernje novostinak nyilatkozatot adott, amelyben keményen kikelt a politikus vádjai ellen. Szerinte épp a politikus gyakorolt nyilvánosan nyomást az egyházra és a tagjaira. – Megjegyeznénk, hogy a Koszovóról szóló dialógusnak nem szabadna „a hatalom monológjává” válnia, mert ezzel a párbeszéd ötlete pusztán egyetértő bólogatássá silányulna – fogalmazott Irinej, aki szerint ha mindez így történne, azzal a nép által szabadon megválasztott hatalom, a szerb állam odaadó tisztségviselőinek kara „egyszerű pártkatonák” rezsimjévé silányulna. Az egyházi vezető szavaira Mihajlović egyelőre nem reagált, de erre még bőven lesz lehetősége: annál is inkább, mert októberben hivatalosan is megkezdődik a Koszovóról szóló „párbeszéd”.
Következő cikk: Alibi a semmittevésre: Nem működnek a nemzeti viszonyügyi tanácsok
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >
A bennfentes, aki kihívja Orbán Viktort
Magyar Péter személyében egy korábbi bennfentes hívja ki Orbán Viktort – mindössze két hónap alatt az >
Az orosz atomfenyegetés miatt nem jönnek a német cirkálórakéták
Kijevben, egy titkos helyen nyilatkozott a német jobboldali Die Welt munkatársának, miközben országa az invázió kezdete >
Anti-Orbán jelenségnek…
… nevezi Paul Lendvai Magyar Péter felbukkanását. Az újdonsült politikus úgy jelent meg a színen, mint >
Megmukkant a magyar ellenzék, ám ez egyelőre csak olyan, mint egy távoli villámlás
Erre mutat rá kommentárjában a Neue Kronen Zeitungban Kurt Seinitz, aki annak idején elsőnek vette észre a >
A remény mint drog
Nem az az ellenség, aki diagnosztizálja a daganatot (ami társadalmi szempontból az öntudattalanság, a közöny, valamint >