2023. december 2. szombat
Ma Melinda, Vivien, Aranka névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Szembesülni a természetessel

Patak Márta novelláskötetében tematizálódik az öregség, a betegség, a halál

Én fogadott vajdasági vagyok. A regény után lettem az. De valójában már előtte is volt kötődésem Zentához, ahol 2007-ben volt egy emlékezetes könyvbemutatóm, amikor is a Spanyol Elbeszélők című sorozatot mutattuk be.

Patak Márta neve elsősorban a spanyol nyelvű irodalom fordítójaként volt ismert. Első regénye 2015-ös keltezéssel az újvidéki Forum Könyvkiadó Intézet gondozásában jelent meg, az idén pedig a Scolar kiadó Scolar Live, kortárs szerzőket felvonultató sorozatában egy novelláskötettel jelentkezett, amelynek címe Enyhítő körülmények között. Patak Márta a kiadóváltással sem szakadt el Vajdaságtól, hisz az idei Dombosi történetek – remix címet viselő irodalmi fesztiválon több szerepben is képviseltette magát. A Dombos Wine Club udvarán beszélgettünk a szerzővel.

Több fordításkötet és egy regény után most novelláskötettel jelentkezett. Milyen a viszonya a novella műfajával?

– Tulajdonképpen novellával kezdtem el az írói pályámat, illetve a gimnáziumban természetesen verssel, mint mindenki. Jelen kötet az elmúlt tíz év novelláiból egy válogatás. Van közöttük olyan, ami már megjelent valamelyik folyóiratban, sőt az egyik éppen a Magyar Szó Kilátó című mellékletében, de például az Élet és Irodalomban, a Forrásban és a Jelenkorban is megjelentek novelláim. Emellett voltak korábban nem publikált írásaim is, és ezt az egész salátát elküldtem a szerkesztőnek. Ő kiválogatta, és végül harminckét novella került be a kötetbe. Azt szoktam mondani, hogy a padlásom tele van novellákkal, de a novellákra nincs olyan nagy igény, mint a regényre. Csodálkoztam is, amikor megkeresett a kiadó azzal, hogy adnék-e novellákat. Igazából mindenki regényt akar. Nem tudom, miért, hiszen az lenne a logikus, ha a novella lenne a divatos, hisz gyorsan el lehet olvasni, rövid, és ezért jobban illik napjaink felgyorsult ritmusához.

Milyen élmények hatására születnek meg az alkotások?

– Ezek teljesen hétköznapi történetek. Egyik novellában például van egy viharjelenet, és erről egyik asszonynak eszébe jut, hogy régebben milyenek voltak a viharok, és a korábbi viharokra való emlékezésben benne van a férjével való kapcsolatának a változása is. De szerepelnek a kötetben például titkos kapcsolatokról szóló történetek, férfitestbe született női szereplővel is találkozhatunk, vagy például, ami egy aktuális történet, a cigányság helyzete is tematizálódik. Ezek mind olyan történetek, amelyekkel valahogy találkozok. Mindig van valami, ami elindítja a folyamatot. Tulajdonképpen félmondatokból lesznek a novellák. Egyik történet, amelyben egy cigány lány szerepel, például egy németországi újságcikk hatására keletkezett, azzal a különbséggel, hogy az eredeti történetben egy török lány szerepelt.

A történetekben sok idős ember bukkan fel. Hogyan alakult ez így?

– Igen, elég sok öregember is van a novellákban. Ez valószínűleg a nagymamám hatása, hisz ő élte az utolsó éveit Alzheimer-kórban, és ezt nekem nagyon nehéz volt feldolgoznom. És az írás biztosan ebben is segített. De ott van például az unokatestvérem is, aki viszont rákos volt, és a betegség megélése is több novellában szerepel. Valójában ez is hétköznapi téma, mert nagyon sok rákos beteggel élünk együtt, mindenki találkozott vele a saját családján belül.

Így a halállal is...

– Igen, a halál mint téma is folyamatosan jelen van. Ezzel szembesülnünk kell. Valahogy ma már nem természetes, mintha egy természetellenes dolog lenne a halál. Emlékszem, az utolsó olyan élményem, amikor felravatalozva láttam egy halottat, a dédnagyapám volt. Ott feküdt, jöttek a siratóasszonyok, azután a pap, majd elkísértük a temetőbe. Azóta mintha rejtegetnék előlünk a halottakat, holott mindez része az életünknek, ha akarjuk, ha nem. Nagyon elidegenedett ez a téma az emberektől, a hozzátartozók is félnek megnézni a halottjukat, sőt meg sem mutatják nekik a kórházban. Súlyos kérdés, de folyamatosan jelen van.

Az első regénye Újvidéken jelent meg, és úgy tűnik, hogy még mindig kötődik Vajdasághoz.

– Én fogadott vajdasági vagyok. A regény után lettem az. De valójában már előtte is volt kötődésem Zentához, ahol 2007-ben volt egy emlékezetes könyvbemutatóm, amikor is a Spanyol Elbeszélők című sorozatot mutattuk be. Most egy drámám várakozik a Forumban, ami A képviselő hagyatéka címet viseli, és Bajcsy-Zsilinszky Endréről szól, aki annak idején szót emelt a Délvidék kérdésében. Ő volt az a parlamenti képviselő, aki idejött, és a helyszínen tanulmányozta a történteket.

A nevét elsősorban fordítóként ismerjük. Jelenleg fordít-e még?

– Éppen a napokban derült ki számomra is, hogy fordítanom kell. Nemes Nagy Ágnes mondta egyszer, hogy nem ártana, ha a fiatal kollégák többet fordítanának. Ő ezt a költőkre értette, de most én is érzem, hogy nagy szükség lenne rá. Sokat fordítottam életemben, és ez nagy áldozattal jár. Egy argentínai születésű zsidó kollégám mondta, hogy ő már csak olyan könyveket fordít, amelyek 250 oldalnál rövidebbek, én most mégis elvállaltam egy 400 oldalas regény lefordítását, mert egy nagyon jó szerzőről van szó, és úgy gondoltam, hogy ezt még meg tudom csinálni. Az én sorozatom, a már említett Spanyol Elbeszélők jelen pillanatban áll, hisz nincs pénzem, hogy folytassam. Még nincs lezárva, csak szünetel.

Benedek Miklós (Magyar Szó)

 

2017. augusztus 5.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Csak virtuálisan

Ázsia bennünk van, az Urál hegység igazából az osztrák–magyar határnál húzódik, bár nem látható. Ha netán >

Tovább

Netanjahu elakadt, miközben küzd a Hamász ellen

A Haarec vezető kommentátora úgy véli, hogy Netanjahu elakadt, miközben küzd a Hamász ellen. Nem engedheti >

Tovább

Az európai populisták Bident kísértik

Miután az elnök nem volt hajlandó gyorsan véget vetni az ukrán háborúnak, azaz döntő győzelemhez hozzásegíteni >

Tovább

A magyar kerítés nem képes arra, hogy feltartóztassa a migránsokat

Ezzel tért vissza Ásotthalomról Kornél Albert, a francia konzervatív lap tudósítója. Az akadályon folyamatosan haladnak át >

Tovább

Ukrajnának új ellensége lett: az, hogy a Nyugat belefárad a háborúba

Az egyik neves amerikai biztonságpolitikai szakértő azt mondja, hogy mindenképpen el kell kerülni Ukrajnában a vereséget, >

Tovább

Miért védem Izraelt?

Saját bevallása szerint Bernard-Henry Lévy egész életében a palesztinok ügyéért küzdött, ám most mégis Izrael támogatja >

Tovább

Európában jelenleg jobbról fúj a szél

Paul Lendvai arra hívja fel a figyelmet heti kommentárjában a Der Standardban, hogy Európában jelenleg jobbról >

Tovább

A pártrendszer széttagoltsága veszélyt jelent az EU számára

A Standard brüsszeli tudósítója veszélyesnek nevezi az EU szempontjából, hogy egyre inkább széttöredezik a földrészen a >

Tovább

Izrael elvesztette a háború ellenőrzését

Minél tovább tart a tűzszünet, annál nagyobb lesz a nyomás Netanjahura, hogy folytassa az erőfeszítéseket a >

Tovább

Orbán Viktor az uniós kilépéssel kokettál

Így kemény feladat elé néz ma Budapesten az Európa Tanács első embere. A magyar vezetés ugyanis >

Tovább

Európának az a baja, hogy túl vonzó

Ezt Timothy Garton Ash állítja a Financial Times-ban, aki szerint a migráció ügyében hozott kemény intézkedések >

Tovább

A megszűnt nemzeti szuverenitás nyomában

A diktátorokat általában a realitásoktól elszakadt, magányos emberként írják le a politikai elemzők. Tévednének? Ez a >

Tovább