Ma Márk, Ányos névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Szembesülni a természetessel
Patak Márta novelláskötetében tematizálódik az öregség, a betegség, a halál
Én fogadott vajdasági vagyok. A regény után lettem az. De valójában már előtte is volt kötődésem Zentához, ahol 2007-ben volt egy emlékezetes könyvbemutatóm, amikor is a Spanyol Elbeszélők című sorozatot mutattuk be.
Patak Márta neve elsősorban a spanyol nyelvű irodalom fordítójaként volt ismert. Első regénye 2015-ös keltezéssel az újvidéki Forum Könyvkiadó Intézet gondozásában jelent meg, az idén pedig a Scolar kiadó Scolar Live, kortárs szerzőket felvonultató sorozatában egy novelláskötettel jelentkezett, amelynek címe Enyhítő körülmények között. Patak Márta a kiadóváltással sem szakadt el Vajdaságtól, hisz az idei Dombosi történetek – remix címet viselő irodalmi fesztiválon több szerepben is képviseltette magát. A Dombos Wine Club udvarán beszélgettünk a szerzővel.
Több fordításkötet és egy regény után most novelláskötettel jelentkezett. Milyen a viszonya a novella műfajával?
– Tulajdonképpen novellával kezdtem el az írói pályámat, illetve a gimnáziumban természetesen verssel, mint mindenki. Jelen kötet az elmúlt tíz év novelláiból egy válogatás. Van közöttük olyan, ami már megjelent valamelyik folyóiratban, sőt az egyik éppen a Magyar Szó Kilátó című mellékletében, de például az Élet és Irodalomban, a Forrásban és a Jelenkorban is megjelentek novelláim. Emellett voltak korábban nem publikált írásaim is, és ezt az egész salátát elküldtem a szerkesztőnek. Ő kiválogatta, és végül harminckét novella került be a kötetbe. Azt szoktam mondani, hogy a padlásom tele van novellákkal, de a novellákra nincs olyan nagy igény, mint a regényre. Csodálkoztam is, amikor megkeresett a kiadó azzal, hogy adnék-e novellákat. Igazából mindenki regényt akar. Nem tudom, miért, hiszen az lenne a logikus, ha a novella lenne a divatos, hisz gyorsan el lehet olvasni, rövid, és ezért jobban illik napjaink felgyorsult ritmusához.
Milyen élmények hatására születnek meg az alkotások?
– Ezek teljesen hétköznapi történetek. Egyik novellában például van egy viharjelenet, és erről egyik asszonynak eszébe jut, hogy régebben milyenek voltak a viharok, és a korábbi viharokra való emlékezésben benne van a férjével való kapcsolatának a változása is. De szerepelnek a kötetben például titkos kapcsolatokról szóló történetek, férfitestbe született női szereplővel is találkozhatunk, vagy például, ami egy aktuális történet, a cigányság helyzete is tematizálódik. Ezek mind olyan történetek, amelyekkel valahogy találkozok. Mindig van valami, ami elindítja a folyamatot. Tulajdonképpen félmondatokból lesznek a novellák. Egyik történet, amelyben egy cigány lány szerepel, például egy németországi újságcikk hatására keletkezett, azzal a különbséggel, hogy az eredeti történetben egy török lány szerepelt.
A történetekben sok idős ember bukkan fel. Hogyan alakult ez így?
– Igen, elég sok öregember is van a novellákban. Ez valószínűleg a nagymamám hatása, hisz ő élte az utolsó éveit Alzheimer-kórban, és ezt nekem nagyon nehéz volt feldolgoznom. És az írás biztosan ebben is segített. De ott van például az unokatestvérem is, aki viszont rákos volt, és a betegség megélése is több novellában szerepel. Valójában ez is hétköznapi téma, mert nagyon sok rákos beteggel élünk együtt, mindenki találkozott vele a saját családján belül.
Így a halállal is...
– Igen, a halál mint téma is folyamatosan jelen van. Ezzel szembesülnünk kell. Valahogy ma már nem természetes, mintha egy természetellenes dolog lenne a halál. Emlékszem, az utolsó olyan élményem, amikor felravatalozva láttam egy halottat, a dédnagyapám volt. Ott feküdt, jöttek a siratóasszonyok, azután a pap, majd elkísértük a temetőbe. Azóta mintha rejtegetnék előlünk a halottakat, holott mindez része az életünknek, ha akarjuk, ha nem. Nagyon elidegenedett ez a téma az emberektől, a hozzátartozók is félnek megnézni a halottjukat, sőt meg sem mutatják nekik a kórházban. Súlyos kérdés, de folyamatosan jelen van.
Az első regénye Újvidéken jelent meg, és úgy tűnik, hogy még mindig kötődik Vajdasághoz.
– Én fogadott vajdasági vagyok. A regény után lettem az. De valójában már előtte is volt kötődésem Zentához, ahol 2007-ben volt egy emlékezetes könyvbemutatóm, amikor is a Spanyol Elbeszélők című sorozatot mutattuk be. Most egy drámám várakozik a Forumban, ami A képviselő hagyatéka címet viseli, és Bajcsy-Zsilinszky Endréről szól, aki annak idején szót emelt a Délvidék kérdésében. Ő volt az a parlamenti képviselő, aki idejött, és a helyszínen tanulmányozta a történteket.
A nevét elsősorban fordítóként ismerjük. Jelenleg fordít-e még?
– Éppen a napokban derült ki számomra is, hogy fordítanom kell. Nemes Nagy Ágnes mondta egyszer, hogy nem ártana, ha a fiatal kollégák többet fordítanának. Ő ezt a költőkre értette, de most én is érzem, hogy nagy szükség lenne rá. Sokat fordítottam életemben, és ez nagy áldozattal jár. Egy argentínai születésű zsidó kollégám mondta, hogy ő már csak olyan könyveket fordít, amelyek 250 oldalnál rövidebbek, én most mégis elvállaltam egy 400 oldalas regény lefordítását, mert egy nagyon jó szerzőről van szó, és úgy gondoltam, hogy ezt még meg tudom csinálni. Az én sorozatom, a már említett Spanyol Elbeszélők jelen pillanatban áll, hisz nincs pénzem, hogy folytassam. Még nincs lezárva, csak szünetel.
Benedek Miklós (Magyar Szó)
Következő cikk: Hol van a szerbek 4 milliárd eurója?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >