2024. április 26. péntek
Ma Ervin, Klétusz névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Magyartanároknak, nyelvtannáciknak kötelező!

Végre egy jó rádióműsor, és fogadjunk, hogy nem is hallottál róla!

Kálmán László és Nádasdy Ádám Klubrádión futó, Szószátyár című műsorának legfontosabb erénye, hogy kínosan kerüli az erkölcsi alapú ítélkezést: a helytelen, a rossz vagy a csúnya, a nyelvművelők arzenáljának legpusztítóbb fegyverei nem is szerepelnek a szótárukban.

Magyarországon a nyelvészet médiabeli reprezentációja hosszú évtizedekig kimerült abban, hogy egyeseknek volt képük különírni azt, hogy egybeír, tudhassuknak mondani a tudhatjukot és eszeknek az eszemet, a többiek pedig nyígtak, hogy ezáltal romlik a nyelv, és felháborodásukban beírtak az újságba vagy a tévébe, ahol az arra hivatott szakember – szakmájára nézve: nyelvész – jó kiosztott és megszégyenített mindenkit, aki nem szabályszerűen, vagyis „csúnyán”, „helytelenül” ír vagy beszél magyarul.

Arra, hogy a nyelvész nem erkölcscsősz, nem rendőr és nem házmester, hanem tudós, akinek nem dolga ítélkezni afelett, hogy miként használják a nyelvet az emberek, Nádasdy Ádám úttörő Magyar Narancs-beli sorozata, a Modern Talking már a 2000-es évek elején felhívta a nagyközönség figyelmét, ennek ellenére a nyelvészet preskriptív (előíró), lángpallossal nyelvművelő ágának továbbra is számtalan híve maradt Magyarországon, persze inkább laikus, mint szakmai körökben: ők azok, akik időről időre felsikítanak, hogy na de professzor úr, ez az alak megállás nélkül suksüköl, ráadásul az előbb helytelenül használja azt, hogy idejekorán, tessék már tenni valamit, mert végleg elromlik a nyelv.

A nyelv márpedig a tudomány mai állása szerint nem tud romlani vagy javulni, annak a megítélése pedig, hogy mi a helyes és mi a helytelen, nem a nyelvészek, hanem a morálfilozófusok, az illemtanárok és a papok dolga. Kálmán László és Nádasdy Ádám Klubrádión futó, Szószátyár című műsorának legfontosabb erénye, hogy kínosan kerüli az erkölcsi alapú ítélkezést: a helytelen, a rossz vagy a csúnya, a nyelvművelők arzenáljának legpusztítóbb fegyverei nem is szerepelnek a szótárukban, legfeljebb a furcsa, a szokatlan vagy az én nem így mondanám, és ha egy hallgató botrányos nyelvi jelenségre panaszkodik, akkor ahelyett, hogy máglyára küldenék az elkövetőt, megvizsgálják, hogy mi történik itt, és megpróbálják megfejteni, hogy miért.

Bár a műsornak már a leírásában is benne van, hogy nem tanácsadó-nyelvművelő, hanem ismeretterjesztő jellegű, és erre Kálmánék folyamatosan utalnak is az adásban, még ha csak implicite is, a műsor szerencsére mégis nagyban hagyatkozik a hallgatói kérdésekre és észrevételekre, márpedig olyan hallgatókkal, akiket eleve úgy hívnak, hogy Kokaci Ignác, Budaházy Gusztáv meg Hirschler úr, garantált a siker (Hirschler úr egyenesen odáig megy, hogy nem átallja leliberálisnyelvészezni Nádasdyt, aki felháborodottan utasítja vissza a vádat, mondván: bár ő életvitelét tekintve valóban liberális, liberális nyelvész ugyanúgy nem létezik, mint ahogy liberális geológus sem).

Amikor például egy hallgató arra panaszkodik, hogy a hadd helyett terjed a hagy (hadd mondjam el helyett hagy mondjam el) akkor Kálmán és Nádasdy ahelyett, hogy szigorú pedellus módjára magasba emelnék a nádpálcájukat, és lesújtanának, higgadtan elemzik a helyzetet: elmondják, hogy mindkét szó a hagydból származik, csak az egyikből kiesett a gy, cserébe pótlónyúlás következett be, és így jött létre a hadd, amit viszont ejteni minden esetben rövid d-vel ejtünk; a másik változatból, a hagyból meg a d esett ki, de azt csak a beszélt nyelvben használják, ott viszont még a művelt beszélők is, oszt csókolom.

Amikor pedig valaki egy vicces tetoválás (Never don’t give up) apropóján az angol nyelvben gyakori, úgynevezett kettős tagadást emlegeti fel, Kálmán elmondja, hogy Bob Dylan is szokott kettőstagadni, Nádasdy hozzáteszi, hogy a Beatles is szokott kettőstagadni, és ezzel el is van intézve az egész.

Meg kell jegyeznünk, hogy bár közérdeklődésre számot tartó szakmai beszélgetésnek kiváló, modern, 21. századi médiaproduktumnak helyenként egészen szánalmas Kálmán és Nádasdy műsora. Most tekintsünk el a bénácska címtől (Szószátyár) és a még bénább főcímzenétől, ami majdnem Zorán, de még csak nem is Zorán, hanem Fonográf; vagy attól, hogy 2017-ben egy üzenetrögzítős számra kell betelefonálni, ha mondana valamit a hallgató, és hogy ez mennyi felesleges bonyadalomhoz vezet; vagy attól, amikor az interjúalanyt nem sikerül behívni a stúdióba, telefonon pedig nehéz értelmesen kommunikálni, és nem is nagyon sikerül neki, akármekkora szakértő.

Fájóbb hiányosság, hogy a műsor hetente kétszer kerül ugyan adásba, és még csak nem is tegnap kezdődött, de archívumnak a Klubrádió szájtján nyoma sincs, ott ne is keresse senki. És mivel a Klubrádió Budapesten kívül alig fogható, illetve úgy recseg, mint ‘72-ben a Szabad Európa, a műsor így még azokhoz sem jut el, akiket kifejezetten érdekelne. Kálmán perszonál hómpédzsén hősiesen összeszedte az egyes adásokra mutató linkeket, és van a Szószátyárnak egy felettébb kezdetleges Facebook-oldala 771 lájkkal, de ennél ez a műsor sokkal többet érdemelne. Különösen, hogy nincs annál nagyszerűbb szórakozás, mint két olyan ember beszélgetését hallgatni, aki ért ahhoz, amiről beszél – a rádiós műfajban az amerikai közszolgálati adó, az NPR Car Talkja volt hasonló dobás, ahol az MIT-n végzett Magliozzi fivérek csacsogtak csaknem három évtizeden át simán csak az autókról, elsöprő sikerrel.

Kálmán és Nádasdy ráadásul amellett, hogy elismert tudósok, kifejezetten tájékozott, művelt, nyelveken beszélő műsorvezetők, akik feltehetően ugyanolyan kulturáltan és érdekfeszítően el tudnának diskurálni a diszperziós festékek előnyeiről vagy a mesterséges szarvasmarha-megtermékenyítés buktatóiról, mint a palatalizációról vagy a felső nyelvállású magánhangzókról, úgyhogy az, hogy arról beszélgetnek, aminek vitathatatlan szakértői, hatalmas bónusz. Magyartanároknak, nyelvtannáciknak kötelező!

(444.hu)

 

2017. július 9.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A Fico-kormány átneveli a közmédiát

A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >

Tovább

Nehogy tragikus hős legyen

Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >

Tovább

Politikai válság Horvátországban

Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >

Tovább

Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?

Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >

Tovább

A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat

Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >

Tovább

Orbán illúziói a nagyságról

Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >

Tovább

Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia

A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >

Tovább

A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről

Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >

Tovább

Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?

Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >

Tovább

A világ a háború szélén áll

Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >

Tovább

A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar

Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >

Tovább

Az ember, aki kihívja Orbán Viktort

A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >

Tovább