Ma Tivadar, Tihamér, Töhötöm névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
20 logó, amelyen csak mi, magyarok röhögünk
A Fika cafe egy svéd kávézó- és gyorsétteremlánc. A fika szó svédül kávét jelent. >
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
Kínai fogamzásgátló
Trkala gyűjtéséből: Kínai fogamzásgátló tabletta magyar nyelvű tájékoztatója. Az OGYI úgy visszavágta, mint a kertajtót. A fogalmazványt eredeti >
Kézikönyv nőknek 1955-ből
1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
Rendőrségi jegyzőkönyvekből
Szebenitől. Egyszóval hiteles. >
A legjobb motor a világon
István barátunk (a pocsolya túloldaláról) néhány szerkezet működését hasonlította össze: >
Beatles (összes)
Valaki nem kis erőfeszítéssel összegyűjtötte a bogarak összes dalát, amit egyik kedves látogatónk küldött csokorba szedve. Íme, >
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Apám tyúkja
A Rádiókabaré felvétele. >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A zsemle ára
Ma már semmi szükség sincsen se villanyórára, se gázórára! Miért? Mert ezek a mérőórák eredetileg azt >
Napi ajánló
Kertész Imre (1929-2016)
„Az adósság: megbeszélni, elismerni és megtanulni megbánni azt, ami történt.” Hvg.hu:
Életének 87. évében meghalt Kertész Imre Nobel-díjas író.
Kertész Imre 1929. november 9-én született Budapesten. A második világháború idején 14 éves korában zsidó származása miatt 1944-ben Auschwitzba vitték, majd a buchenwaldi koncentrációs táborba került, ahonnan a láger felszabadítása után 1945-ben tért vissza Magyarországra.
1948-ban érettségizett le Budapesten, ezután a Világosság, majd az Esti Budapest munkatársaként dolgozott. Dolgozott gyári munkásként, a Kohó- és Gépipari Minisztérium sajtóosztályán, 1953-tól szellemi szabadfoglalkozású íróként és műfordítóként.
Az 1955 és 1960 között létrejött írásokban (ezek színházi művek voltak) született meg az 1960-tól 1973-ig írt első regény, a Sorstalanság gondolati alapanyaga. A sikert és azt, hogy írói, műfordítói munkájából megélhet, igazából a nyolcvanas évek második fele, majd a magyarországi rendszerváltás hozta meg számára.
A Sorstalanság már megjelenése évében is nagy visszhangot váltott ki, igazában azonban csak a nyolcvanas és kilencvenes években keletkeztek olyan kritikák, melyek a hazai irodalmi utómodernség kánonjába sorolják. A regényt 1973-ban először visszautasították a kiadók, végül 1975-ben jelent meg.
Nagy sikere van német nyelvterületen, összegyűjtött művei 1999-ben a Rowohlt kiadó gondozásában jelentek meg. 2002-ben már a Suhrkampnál jelentek írásai. Kertész Imre jelentős műfordítói tevékenysége során Elias Canetti, Sigmund Freud, Hugo von Hoffmannstahl, Friedrich Nietzsche, Joseph Roth, Arthur Schnitzler, Ludwig Wittgenstein, valamint modern német és osztrák szerzők írásait ültette át magyarra.
1998 óta a darmstadti Deutsche Akademie für Sprache und Dichtung tagja. 2001-ben már jelölték a Nobel-díjra. 2002 október 10-én valamivel 13 óra után jelentették be, hogy első magyar íróként megkapta a díjat. Ezzel Kertész Imre lett az első olyan magyar, aki felsőfokú végzettség nélkül és magyarországi munkájáért kapta meg a díjat. A Svéd Királyi Akadémia egész írói munkásságát méltatta, „amely az egyén sérülékeny tapasztalatának szószólója a történelem barbár önkényével szemben”.
Az író a Nobel-díjról azt mondta: „Számomra nagyon érdekes, hogy a díjat a holokausztról szóló, valamint diktatúraellenes műveimért kapom. Ez valami nevelő célzatot is jelenthet a kelet-európai országok számára”. Egy német lapnak pedig azzal kapcsolatban, hogy miért népszerűbbek a művei német nyelvterületen, mint Magyarországon, kifejtette, hogy Németországban a könyvei betöltik azt a missziót, amire az író egész életében vágyik. Kertész akkor úgy fogalmazott, Magyarországon még nem történt meg a holokauszt feldolgozása. „Az adósság: megbeszélni, elismerni és megtanulni megbánni azt, ami történt.”
Kertész egyébként 2012-ben a berlini Művészeti Akadémiára bízta irodalmi hagyatékát.
A teljes Sorstalanság itt meghallgatható a szerző előadásában, de Kertész teljes életműve is hozzáférhető digitálisan.
Az író az elmúlt hónapokban betegen is részt vett az 1991-2001 közötti naplóbejegyzéseket tartalmazó A néző című utolsó könyve sajtó alá rendezésében. Legutolsó nyilvános szereplése 2015 decemberében volt, amikor a Müpában rendeztek a tiszteletére estet. Erről szóló beszámolónkat itt olvashatja. Ezen az íróbarát, Spiró György azt mondta Kertészről: „A holokauszt tapasztalata végtelen keserűséget okozott benne, és arra késztette, hogy komoly egzisztenciális kérdésekkel foglalkozzon a műveiben. Aki pedig komoly egzisztenciális kérdésekkel foglalkozik, az pengeélen jár, és bármikor könnyen átbillenhet”. Spiró szerint egyébként jó volt Kertésszel politizálni, mert egy-egy mondattal egy-egy rendszer velejéig látott: például amikor hazajött a nyolcvanas évek végén a Szovjetunióból, lakonikusan csak annyit mondott: „ezeknek végük van”.
Egyik utolsó televíziós szereplése pedig az volt, amikor Friderikusz Sándor a lakásán készített interjút 2014 augusztusában, miután – sokak rosszallását kiváltva – átvette a kormánytól a Szent István-rendet.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A fegyverek dörögnek, mi pedig bulizunk
Igaz, a remény csak azokat hagyhatja cserben, akiknek voltak reményeik, illúzióik vagy utópiáik. Az értelmiségi filiszter távol >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
A demagóg lojalitás jutalma
Az EP-képviselői jelölése alkalmából Vicsek a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak elmondta, hogy az Európai Parlamentben >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >
VMSZ-POFONOK A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK
Az utóbbi időben többen is rámutattak, köztük jómagam is, hogy a magyar közösség jelenlegi válságán – >
A bennfentes, aki kihívja Orbán Viktort
Magyar Péter személyében egy korábbi bennfentes hívja ki Orbán Viktort – mindössze két hónap alatt az >
Az orosz atomfenyegetés miatt nem jönnek a német cirkálórakéták
Kijevben, egy titkos helyen nyilatkozott a német jobboldali Die Welt munkatársának, miközben országa az invázió kezdete >