2024. április 15. hétfő
Ma Anasztázia, Tas, Oktávia névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

20 logó, amelyen csak mi, magyarok röhögünk

A Fika cafe egy svéd kávézó- és gyorsétteremlánc. A fika szó svédül kávét jelent. >

Tovább

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

Kínai fogamzásgátló

Trkala gyűjtéséből: Kínai fogamzásgátló tabletta magyar nyelvű tájékoztatója. Az OGYI úgy visszavágta, mint a kertajtót. A fogalmazványt eredeti >

Tovább

Kézikönyv nőknek 1955-ből

1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

Rendőrségi jegyzőkönyvekből

Szebenitől. Egyszóval hiteles. >

Tovább

A legjobb motor a világon

István barátunk (a pocsolya túloldaláról) néhány szerkezet működését hasonlította össze: >

Tovább

Beatles (összes)

Valaki nem kis erőfeszítéssel összegyűjtötte a bogarak összes dalát, amit egyik kedves látogatónk küldött csokorba szedve. Íme, >

Tovább

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Apám tyúkja

A Rádiókabaré felvétele. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A zsemle ára

Ma már semmi szükség sincsen se villanyórára, se gázórára! Miért? Mert ezek a mérőórák eredetileg azt >

Tovább

Napi ajánló

Brünn

„Akik a nálunk hatályos fajgyűlölő törvények miatt magyar egyetemre nem járhattak, a brünni egyetemen szívesen voltak látva.” Spiró György (Népszabadság):

Két magyar volt a brünni csapatban: Lajos, apám legjobb barátja a kapuban, apám pedig a középfedezet posztján, vagyis hátrahúzott középcsatárként. „Miklós volt a csapat esze" – mesélte Lajos bácsi. Legendásan kemény bajnokság a csehszlovák, szét is rúgták apám bokáját vagy hétszer, örök szabály, hogy az irányítót kell lerúgni.

Apámat meghívták a csehszlovák válogatottba, de nem fogadta el: ahhoz le kellett volna mondania a magyar állampolgárságról. Nem tőle tudom ezt sem, hanem Lajos bácsitól.

Igen jó csapat volt a brünni, utánanéztem: két évvel azután, hogy apám hazajött, az SK Zidenice a profik közé került.

Harmincnégyben Csehszlovákia ezüstérmet szerzett az olaszországi világbajnokságon. A torna legjobb kapusának a cseh Planickát választották. Azt írják a lapok, hogy Puc, a legendás balszélső, a döntő cseh góllövője nagyon nagy sztár volt; olyan játékos lehetett, mint nálunk Tóth Potya.

A svéd Ivan Eklind, a bíró,

akit a döntő előtt a páholyában maga Mussolini méltóztatott fogadni, 1:1 után a hosszabbítás ötödik percében megadta az Angiolinónak becézett Schiavio lesgólját, ez volt az olaszok első világbajnoki címe fociban.

Magas színvonalú bajnokság volt hát a csehszlovák, noha pár évvel később a Hungária körúton kikaptak 8:3-ra; biztos vagyok benne, hogy apám kint volt a meccsen. Zsengellér egyet, Sárosi hetet lőtt. Ha apám idehaza járhat egyetemre, egy csapatban játszhatott volna velük.

A brünni német egyetemen a következő diákkategóriák léteztek: német, cseh, zsidó, szlovák és magyar. Akik a nálunk hatályos fajgyűlölő törvények miatt magyar egyetemre nem járhattak, a brünni egyetemen szívesen voltak látva, és

mind a „magyar" kategóriába tartoztak, tekintet nélkül a felekezetükre; a „zsidók" kizárólag a csehszlovákiai állampolgárokat jelentették.

Más szempontból is figyelemre méltóak a brünni német egyetemi évkönyvek, amelyek közül néhányat nemrég a kezemben tarthattam: már a húszas évek végén tele voltak horogkeresztes hirdetésekkel.

Eltűnődtem néha, miért nem akarta apám felvenni a csehszlovák állampolgárságot. Azt tudom, hogy minden körülmények között magyarnak tartotta magát, és abban is biztos vagyok, hogy támogatni akarta a szüleit. Itthon azonban évekig tartó munkanélküliség várta, sokáig dolgozott orvosi műszerészként díjazás nélkül, vagyis ingyen; rosszabb világ volt Magyarországon, mint Csehszlovákiában. Élete nagy szerelme viszont brünni volt, Ilse Cervinková, valószínűleg ő készítette a meccseken a fényképeket, amelyeket még láttam gyerekkoromban, mielőtt anyám megsemmisítette őket.

Ilse nem akart a fajgyűlölő Magyarországra jönni a polgári demokráciából és a gazdagságból a német anyanyelvével, és aligha értette, hogy apám, a tehetséges mérnök, miért nem maradt Brünnben.

Szép pár lettek volna. Tizenhárom éves koromban Pozsonyban ismertem meg Ilsét és a családját. Ilse ötvenévesen is vonzó volt, átható szürke a szeme, pszichiáterként hipnózissal gyógyított. Hatvannyolcban Ilse, a férje és a gyerekek kimentek Izraelbe, de nem bírták az ottani légkört, és fél év múlva visszamentek Prágába; sem a disszidálás, sem a hazatérés nem volt szerencsés döntés, de az utóbbi talán még kevésbé, mert ott maradtak lakás és állás nélkül, a gyerekek pedig, Milena és Martin, nem járhattak egyetemre. Martin ifjúsági válogatott jéghokis lett később, a sportban nagyobb volt a szabadság. Milyen sportoló lettem volna ebből a házasságból én? – gondolkoztam el, valahányszor Martin az eszembe jutott. Húsz éve láttam utoljára egyik darabom bemutatóján Pozsonyban, addigra kövér, szakállas úr lett belőle.

Apám, ha ott él, biztosan nem vándorolt volna ki Izraelbe, de alighanem reformkommunista vált volna belőle, és fizikai munkásként fejezte volna be az életét

a husáki Csehszlovákiában, ha ugyan  68-at egyáltalán megéri. A Slansky-perben, az ő Rajk-perükben tízezreket csuktak le, és kétezer embert végeztek ki, két nagyságrenddel többet, mint nálunk. A háborút könnyebb lett volna túlélni Csehszlovákiában, a békét azonban sokkal nehezebb.

Apámnak itthon maradt a tenisz. A Honvéd második csapatában 65 évesen, két és fél hónappal a halála előtt még bajnoki meccset játszott egy harmincévessel, és csak hajszállal vesztette el. Ott voltam, láttam. Az újlipótvárosi templommal szemben, a Margit-szigeten volt a pálya, nemrég arra jártam, felverte a gyom.

A pesti oldalon, a templom melletti grundon, ahol egykor mi fociztunk, épült fel az ÁVÜ épülete, amelyben az állami vagyont szétosztották, és amibe apám, ha megéri, belehalt volna.

Az is meggyötörte volna, mivé lett a magyar futball. Meg a csehszlovák, vagyis a cseh és a szlovák. Meg a műszaki és a gazdasági leépülés az egész térségben.

Pár éve egy szép arcú, idős hölgy lépett hozzám dedikáltatni, azt mondta: apám volt a legjobb tanára, még Csepelre is járt hozzá, miután apámat oda helyezték. „Jóképű ember volt", jegyeztem meg. „Hát jobb képű volt, mint maga" – mondta a hölgy tárgyilagosan. Megkérdeztem, milyen tárgyat tanított apám a közgazdasági egyetemen 1946 és 1949 között, mert ő sose mondta. „Könyvelést" – felelte a hölgy. Elképedtem: még ehhez is értett!

Tavaly Brnóba utaztunk vagy húszan, hatvan-hetven éves mindenféle gyerekek, angol nyelvű köszönő emléktáblát vittünk a cseh városba az egykori német egyetemre. Idegenvezető mutogatta meg a nevezetes épületeket, köztük a zsinagógát, amelybe apáink, kommunisták lévén, be se tették a lábukat.

Volt, akinek Dél-Amerikába kerültek a szülei, és onnét jöttek vissza a háború után, hogy sürgősen lecsukják őket,

mások szülei magas funkcióba kerültek, és vagy öngyilkosok lettek később, vagy sem.

Sportpályát ottlétünk két napja alatt nem láttam.

2016. január 1.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A demagóg lojalitás jutalma

Az EP-képviselői jelölése alkalmából Vicsek a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak elmondta, hogy az Európai Parlamentben >

Tovább

Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?

Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >

Tovább

A világ a háború szélén áll

Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >

Tovább

A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar

Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >

Tovább

Az ember, aki kihívja Orbán Viktort

A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >

Tovább

Mi történik, ha Ukrajna veszít?

Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >

Tovább

VMSZ-POFONOK A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK

Az utóbbi időben többen is rámutattak, köztük jómagam is, hogy a magyar közösség jelenlegi válságán – >

Tovább

A bennfentes, aki kihívja Orbán Viktort

Magyar Péter személyében egy korábbi bennfentes hívja ki Orbán Viktort – mindössze két hónap alatt az >

Tovább

Az orosz atomfenyegetés miatt nem jönnek a német cirkálórakéták

Kijevben, egy titkos helyen nyilatkozott a német jobboldali Die Welt munkatársának, miközben országa az invázió kezdete >

Tovább

Anti-Orbán jelenségnek…

… nevezi Paul Lendvai Magyar Péter felbukkanását. Az újdonsült politikus úgy jelent meg a színen, mint >

Tovább

Megmukkant a magyar ellenzék, ám ez egyelőre csak olyan, mint egy távoli villámlás

Erre mutat rá kommentárjában a Neue Kronen Zeitungban  Kurt Seinitz, aki annak idején elsőnek vette észre a >

Tovább

A remény mint drog

Nem az az ellenség, aki diagnosztizálja a daganatot (ami társadalmi szempontból az öntudattalanság, a közöny, valamint >

Tovább