2021. május 13. csütörtök
Ma Szervác, Imola, Imelda névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

20 logó, amelyen csak mi, magyarok röhögünk

A Fika cafe egy svéd kávézó- és gyorsétteremlánc. A fika szó svédül kávét jelent. >

Tovább

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

Kínai fogamzásgátló

Trkala gyűjtéséből: Kínai fogamzásgátló tabletta magyar nyelvű tájékoztatója. Az OGYI úgy visszavágta, mint a kertajtót. A fogalmazványt eredeti >

Tovább

Kézikönyv nőknek 1955-ből

1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

Rendőrségi jegyzőkönyvekből

Szebenitől. Egyszóval hiteles. >

Tovább

A legjobb motor a világon

István barátunk (a pocsolya túloldaláról) néhány szerkezet működését hasonlította össze: >

Tovább

Beatles (összes)

Valaki nem kis erőfeszítéssel összegyűjtötte a bogarak összes dalát, amit egyik kedves látogatónk küldött csokorba szedve. Íme, >

Tovább

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

A zsemle ára

Ma már semmi szükség sincsen se villanyórára, se gázórára! Miért? Mert ezek a mérőórák eredetileg azt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

Apám tyúkja

A Rádiókabaré felvétele. >

Tovább

Napi ajánló

A Rejtő-legenda, avagy Piszkos Fred és a házassági problémák

„A pesti zsidó humor az alapja, de az egész magyar nyelvterületen értik.” Gócza Anita (hvg.hu):

Rejtő Jenő a ponyva koronázatlan királya, akitől boldog-boldogtalan idéz, és akiről közben oly keveset tudunk. Egy most megjelent emlékkötet ezen igyekszik változtatni. Volt-e érettségije? Mennyire volt nőcsábász? Tényleg kéziratokkal fizetett a kávéházakban? Interjú Thuróczy Gergely irodalmi muzeológussal.

hvg.hu: Az ellopott tragédia című Rejtő Jenő-emlékkiállítás megnyitóján, még 2003-ban a Petőfi Irodalmi Múzeumban, Kemény István író megnyitóbeszédében azt mondta, hogy ez az életmű nem csak irodalom, kevesebb is, több is. Mit gondol erről?

Thuróczy Gergely: Azt el kell ismerni, hogy meglehetősen hullámzó minőségűek a szövegek, de a közönség értékítélete egyértelmű: ma is olvassák és idézik a műveit. Az irodalomtudomány viszont alig tud mit kezdeni velük. Ráadásul Rejtő egységesítő figura, egyfajta „közös nevező”: az akadémikusok is olvassák, és az is, aki más könyvet nem vesz egyébként a kezébe soha.

hvg.hu: A róla szóló számos legenda egyrészt a népszerűségét mutatja, ám ő maga is tudatosan dezinformált az írásaiban...

T. G.: Rejtőnek nincs, illetve eddig nem volt életrajza, csak legendáriuma. A legfontosabb legendát, hogy idegenlégiósként szolgált Afrikában, 1934 táján ő maga kezdte el terjeszteni a vele készült interjúkban. Rengetegen olvasták a műveit, a szerző életéről viszont szinte semmit nem lehetett tudni. A könyveiben rengeteg jó sztori van, ezek egyébként is beépültek az olvasók tudatába, egy idő után pedig az életrajz részévé váltak, és így terjedtek tovább, folklorizálódtak. Ez sokat ártott Rejtő megítélésének, mert elfedte az embert. Az emlékkötet egyik legfontosabb célja, hogy „kihámozzuk” Rejtőt önnön legendáriumából.

hvg.hu: Miközben valós élettörténete is tele van izgalmas elemekkel, kezdve onnan, hogy még érettségije sem volt...

T. G.: Igen, ez egy kényes téma. Van egy önéletrajza 22 éves korából, amikor 24-nek hazudja magát. Egy riporteri állásért folyamodik, ezért az „öregítés”. Ugyanebben az önéletrajzban írja azt is, hogy Párizsban és Berlinben teológiai és filozófiai tudását bővítette, valamint orvosi tanulmányokat is folytatott. Mindennek persze semmi nyoma nincs, és érettségi nélkül meglehetősen valószínűtlen, hogy mindez igaz legyen.

Rejtő az Erzsébetvárosban nőtt fel egy zsidó kispolgári családban, 3 fiúgyerek közül a legkisebbként. Egyik testvére a kor egyik legjobb magyar sakkozója, a másik pedig remek bridzsjátékos volt. Jenő, bár kivételes memóriával, és testvéreihez hasonlóan kiváló logikai érzékkel bírt, maradt a szerencsejátékoknál: hihetetlen mennyiségű pénzt vert el kártyán. Ezért volt állandóan pénzzavarban akkor is, amikor már nagyon jól keresett az írással. Valószínűleg ez az alapja a másik állandóan előkerülő legendának, mely szerint a kávéházakban, ahol rendszeresen dolgozott, kéziratokkal fizetett. Ez már azért sem lehet igaz, mert a kéziratokon látszik, hogy tele vannak utólagos áthúzásokkal, javításokkal: nem készre írta műveit.

hvg.hu: A magánéletéről, a nőkkel való kapcsolatáról is sok minden kiderül a könyv Győri Anna által írt fejezetéből...

T. G.: Rejtőt nagyon szerették a nők. A korábban sokat publikált fotókon többnyire a kopaszodó feje látszik, de a könyvben több olyan kép is van, ahol egy jóképű, nagyon magas, atletikus termetű férfit látunk. A hétköznapokban elég elviselhetetlen ember lehetett, finoman fogalmazva sem volt férjnek való.

hvg.hu: Biztos nem a nők álmainak netovábbja egy férj, aki 30-40 órát ül egyvégtében egy kávéházi asztalnál, és ír, miközben kávéval, cigarettával és az aktedron névre hallgató legális serkentőszerrel tartja ébren magát.

T. G.: Pedig kétszer is megnősült, noha egyik házasság sem tartott hosszú ideig. Jó dumája volt, tényleg bolondult érte a szebbik nem. De ő nem vágyott igazán meleg családi fészekre, ment a maga útján, közben gyakran cserélődtek mellette a nők, és amikor olyanja volt, megnősült (mindkét felesége a gépírónője volt). Nyilván az sem véletlen, hogy a könyveiben is viszonylag kevés a női szereplő, és ők sem kidolgozott karakterek. És hát ugye egyik legnépszerűbb figurájának, Piszkos Frednek is házassági problémái voltak…

hvg.hu: Keveset lehet tudni Rejtő utolsó korszakáról is, amikor az idegei már nagyon rossz állapotban voltak, többször is kórházi kezelésre szorult. Ezeknek köszönhetően úszta meg a munkaszolgálatot 1942 végéig. És közben írta végtelenül vicces történeteit.

T. G.: Az biztos, hogy Benedek László idegszanatóriumában kezelték, de hogy hányszor és mennyi ideig, azt nem tudjuk, nem maradtak fenn a dokumentumok. Az élettapasztalatból persze mű is született: A boszorkánymester egy szanatórium zárt világában játszódik. Élete utolsó 2-3 évében egyre súlyosbodott az állapota, valószínűleg mániákus depressziós rohamai voltak. Rengeteget dolgozott, túlpörgött az idegrendszere, és azután mindig kiborult: valaki belekötött egy mondatába vagy veszített kártyán, és akkor elkezdett őrjöngeni. Verekedésekről nem tudunk, de azt azért kinézem belőle, hogy ilyenkor földhöz vágott néhány széket. Több írása is megmaradt, amelyben a kiadóival perlekedik. Azt nem tudjuk, hogy végül elküldte-e őket, de tele vannak javításokkal, tehát még ezeken is dolgozott utólag. Nem arról volt szó, hogy hirtelen felindulásból írt egy 10 szavas táviratot – ezek 10-12 oldalas, sérelemhánytorgató, önismétléssel teli tudatfolyamok.

hvg.hu: Ezek mögött nincs ott az az alap kudarcélmény, hogy Rejtő – bár a ponyva zsenijeként tartották számon – a nagybetűs irodalom részévé akart válni, hogy azt, amire igazán vágyott, nem sikerült elérnie?

T. G.: Ő a ponyva-regiszterben tudott sikeres lenni, azt viszont forradalmasította, és a mai napig fogyaszthatóvá tette. Tisztában volt a saját értékeivel.

hvg.hu: És megelégedett ezzel?

T. G.: Igen, csak azzal volt baja, ahogy a kiadók bántak vele, hogy változtattak a szövegen, megcsonkították a regényeit. Ez nagyon zavarta. Az nem, hogy nem lett belőle Herczeg Ferenc vagy Márai. Egyébként azóta rengeteg, a korban divatos szerző ment a süllyesztőbe, Rejtő pedig maradt.

hvg.hu: Ráadásul a P. Howard-könyvek, azon túl, hogy egy elképesztő nyelvi univerzumot alkotnak, nagyon kortársnak hatnak, egyáltalán nem öregszenek...

T. G.: A nyelvi humor, a szóvicc, a rejtett többértelműség, ami Rejtő egyik fő eszköze, nem avul el. A pesti zsidó humor az alapja, de az egész magyar nyelvterületen értik. Sikerült megragadnia a kb. 150 éve létező közép-európai fílinget, ezt a magyar, sírva vigadós–nyögvenyelős–túlélős valóságot, a pesti flaszter vitalitását – mindezt a nyelven keresztül. Közben szétesett a birodalom, világháborúk, levert forradalmak jelzik a történelmi időt, de Rejtő ráérzett az állandóságra, ezt tudta szavakba önteni, ezért olvassák ma is. És mindegy, hogy távoli egzotikus tájakon, dzsungelekben vagy a tenger fenekén játszódnak a történetei, a figurák, a verekedések, a fordulatok ezt a közép-európai operettvilágot alkotják újjá, ami persze a képzelet szüleménye, hiszen a valóságban semmi nem úgy van pontosan.

hvg.hu: Azért sokan készpénznek vették, amit mondjuk a légióról írt...

T. G.: Egyszer egy a francia idegenlégióban évtizedekig szolgáló férfi mesélte: több olyan magyar, főképp erdélyi, keménykötésű székely legénnyel találkozott, aki azért rukkolt be, mert Rejtőt olvasva úgy gondolta, ez egy nagy buli – jó kis csetepaték és humor. Azután nagyot koppantak, amikor kiderült, hogy a légió nem erről szól.

A könyvek nyelvi univerzumára visszatérve: Rejtő maradandó formába öntötte ezt a keserves-derűs világot, ahol a krízishelyzeteket, amelyekből elég sok volt az elmúlt másfél évszázadban, csak humorral lehet túlélni. Erre érzett rá Rejtő, és ezt írta meg zseniálisan.

hvg.hu: 1945 után indexre kerültek a könyvei, 1956-ig nem is jelenhettek meg. Miért?

T. G.: Retrográd írónak számított. Gyanús volt, hiszen bűnözésről, csavargásról írogatott, a „kispolgári ízlés kiszolgálója volt”, ráadásul művei a polgári világban keletkeztek.

hvg.hu: Rejtő polgárnak a legnagyobb jóakarattal sem nevezhető. Ráadásul a rendszer áldozataként halt meg 1943. január 1-jén munkatáborban. Ez sem számított?

T. G.: Nem volt kifejezetten balos (inkább humanistának mondanám), és ez elég volt ahhoz, hogy ne kerüljön be a kényszer-kánonba. De ez a 7-8 év szilencium csak jót tett a népszerűségének. A feketepiacon 2-300 forintot is elkértek a Rákosi-időkben egy Rejtőért, ami akkoriban egy heti átlagbérnek felelt meg. A fénykorban, a 70-es, 80-as években milliós összpéldányszámban jelentek meg a könyvei.

Az irodalmon kívüli státusza valamikor a 90-es években kezdett változni. Ma már a közoktatásban is feltűnik néha. Én találkoztam olyan tanárnővel, aki Fülig Jimmy levelein tanította diákjainak a helyesírást. Azt szoktam mondani, hogy amíg olvasni fognak magyarul, Rejtőnek lesz közönsége. (…)

 

2015. december 1.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Kurz az orbáni úton

Bizonytalanná vált az osztrák kancellár politikai jövője, mert az ügyészség hamis tanúzás miatt eljárást indított Kurz >

Tovább

A vajdasági magyarok „érzik-e a keretegyezményből származó előnyöket”?

Tegyük tisztába: Kovács csak arra jogosult, hogy a pártját, a VMSZ-t képviselje, azokat, akik a pártjára >

Tovább

Nepotista és pártalapú foglalkoztatás?

Nepotizmus, érdekütközés, pártalapú foglalkoztatás? Ugyan már! Elvégre biztosítani kell a jövőt, a folytonosságot, bebetonozni az egyszólamúságot, >

Tovább

Spiegel: Veszélyes balkáni fantazmagóriák

A lap arról a diplomáciai tervről ír, amely a Nyugat-Balkáni határok újrarajzolását tartalmazza, csak éppen nem >

Tovább

Orbánnak jó 10 év óta most először főhet a feje

Méghozzá a választás miatt, aminek oka részben a járvány elhibázott kezelése, de még inkább, hogy felállt >

Tovább

„Joga van-e a fiamnak a kórházi kezelésre?”

Elkeseredésemben már Vučić elnöknek is írtam. Kétszer is. Az Egészségügyi Minisztériumhoz utasított. Onnan az egészségügyi felügyelőséghez >

Tovább

Orbán ideje lassan lejár, már a végjátékra készül

Helyzetét rontja a szörnyű járványmérleg, az egyesült ellenzék, valamint az, hogy Magyarország egyre inkább elszigetelődik az >

Tovább

Mit tartalmaz a „Kovács-jelentés”?

A jegyzetből is látható, hogy „Szerbia legdrágább képviselőjének” jelentése a nemzeti kisebbségek európai védelmével kapcsolatosan szinte >

Tovább

Orbán hűség szállta meg Várhelyi Olivért

Brüsszelben feltételezik, hogy a magyar biztos azért folyamodott ehhez a váratlan húzáshoz, mert Orbán, akihez Várhelyi >

Tovább

A magyar hatóságok megsértik a kultúra függetlenségét

Többféle formában is tiltakozni kíván az Európai Művészeti Akadémiák Szövetsége, mert úgy ítéli meg, hogy Magyarországon >

Tovább

A remény napja

Május kilencedike ünnep. Mostanában alig beszélnek róla, pedig a ma ismert Európa – Hitler legyőzése után >

Tovább

Kurier: Nehogy az Orbánok és Janšák Európája legyen

Úgyhogy az elemzés arra bíztatja az integrációt: ne engedjen a szűklátókörű ellentábornak, legyen úrrá kisebbrendűségi hajlamán. >

Tovább