Ma Emma, Malvin, Zseraldina névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
20 logó, amelyen csak mi, magyarok röhögünk
A Fika cafe egy svéd kávézó- és gyorsétteremlánc. A fika szó svédül kávét jelent. >
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
Kínai fogamzásgátló
Trkala gyűjtéséből: Kínai fogamzásgátló tabletta magyar nyelvű tájékoztatója. Az OGYI úgy visszavágta, mint a kertajtót. A fogalmazványt eredeti >
Kézikönyv nőknek 1955-ből
1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
Rendőrségi jegyzőkönyvekből
Szebenitől. Egyszóval hiteles. >
A legjobb motor a világon
István barátunk (a pocsolya túloldaláról) néhány szerkezet működését hasonlította össze: >
Beatles (összes)
Valaki nem kis erőfeszítéssel összegyűjtötte a bogarak összes dalát, amit egyik kedves látogatónk küldött csokorba szedve. Íme, >
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
A zsemle ára
Ma már semmi szükség sincsen se villanyórára, se gázórára! Miért? Mert ezek a mérőórák eredetileg azt >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
Apám tyúkja
A Rádiókabaré felvétele. >
Kis Bizánci Retorika
Hornyik Miklós
Mátyus István Diaetetica című kétrészes egészségügyi kézikönyve (1762-67) elmét vidító olvasmánya lehet minden közösségi érzelmű, jó szándékú halandónak.
Marosszék és Küküllő vármegye, később pedig Marosvásárhely kinevezett orvosa természetrajzi és egészségügyi műveivel küzdött korának általános tudatlansága ellen. A szegény sorsú családból származó tudóst Mária Terézia nemesi címmel tüntette ki.
Szlatky Márta tudománytörténész szerint a betegségek és járványok egyik fő okát Mátyus a rossz közegészségügyi viszonyokban látta, s a helyzet megjavítását „az uralkodó központi intézkedéseitől várta, remélte, követelte”. S bár jól Ismerte a kellő pillanatban történő érvágatás, a megfontoltan adagolt purgálószerek s a betegek hányattatásának jótékony hatását, s tisztában volt az izzasztás és vizelethajtás gyógyerejével is, a ragályok terjedésének másik fő okaként, miként Szlatky írja, a tudatlanságot, a műveletlenséget ismerte fel.
Mátyus István ma is számon tartott, ma is gyakorta s kedvvel idézett auktor lehetett volna vidékünkön, ha gonddal szerkesztett és nagy nyelvi kifejezőerővel írt munkáiban nagyobb figyelmet szentel a balcanico-politico-epidemiának. Állapotleíró tanításait azonban, csekély módosításokkal, két évszázad elmúltával is haszonnal forgathatjuk.
Mi is hát a Balkánon el-elterjedő politico-epidemia lényege? Az erdélyi tudós említett könyvének A testben megmaradandó és abból kitisztulandó dolgokról szóló fejezetében válaszol a kérdésre. Jelentéktelen szövegmódosításokkal Idézem a kór pontos meghatározását.
Olvassunk figyelmesen.
A balcanico-politico-epidemia kiváltó oka a szervezetünkben kiterjedett ó-bizantinus aer, mely a körülforgó fibráknak szorongattatása által abban alá s fel hajtogattatván, itt is, amott is rút korrogást tészen, s a belekben hosszasan megkotlódott emésztetből feljövő kénköves gőz meggyúlhatásának veszélyével fenyeget.
Nemkülönben minden olynemű egyéb orrtakony, mely fölindult herregésekre, szapora tsuklásokra s szűnni nem akaró ádáz prüsszentésekre ragadja a boldogtalan magyar embert.
Némi kerülővel oda szeretnék kilyukadni – a jó emlékű erdélyi orvosdoktor könyvének gazdag zamatát és archaikus fordulatait a továbbiakban elmellőzvén – hogy a Balkán-félsziget hozzánk is egyre inkább fölnyomakvó északi csücskében a politika nem államtudomány; miként a régi görögök s latinok botorul hitték, hanem járványtani exemplum, közegészségügyi szerencsétlenség, s oly riasztó méreteket öltő népbetegség, amely ideológiai ráolvasással immár nem gyógyítható.
Megelőzésére nem volt mód.
Gerard de Nerval figyelmeztetett arra, hogy a történelemben a legfélelmetesebb időszak nem a birodalmak bukása, hanem a vallások elhalása.
A jugoszláv államközösséget négy évtizeden át egyféle ateista államvallás pántjai tartották össze. Az évek múlásával bekövetkezett az anyag fáradása, a pántok elrozsdásodtak, s elpattantak. A birodalmi eszme mindazonáltal tovább élhetett volna, ha kikezdhetetlennek hitt vezérelvét: a testvériséget, egyenlőséget, szabadságot egynémely bizantikus kalmárok s talpnyaló szolgáik miszlikbe nem aprítják. Így lett aztán a testvériségből fokozódó testvérgyűlölet, az egyenlőségből terrorral kényszerített egyenlőtlenség, a szabadságból a polgári szabadságjogok vakmerő korlátozása.
Az általános elszegényedés nem járt egyazon általános meghibbanással a kelet- és közép-európai szocialista országokban. Ezen államok egy részében a gondolkodni is képes politikusok a nemzetre mint politikai, kulturális és morális közösségre tekintettek, így aztán a feléledő nacionalizmusok egy-egy állampolitikai keretben az önmentő, önépítő, identitás-őrző törekvések ösztönzőivé váltak.
Jugoszlávia azonban, mint többen is feljegyezték róla, soknemzetiségű ország, ráadásul – ezt elvétve is alig jegyezték fel róla – soknemzetiségű tömegtársadalom, ahol a tömegek ortegai lázadása ma már végítéletszerű következményekkel járhat.
A kisebb lélekszámú jugoszláv tagállamok a politikai demokrácia és önmegóvás, a legnagyobb lélekszámú tagállam irányítói pedig a politikai parancsuralom és a területi terjeszkedés útját választották. A fenyegetett országrészek Európába iparkodnak. A támadásra készülő, fél nem titkolt módon viszolyog Európától: a katolicizmustól és a latin betűs ábécétől, s beérné a balkáni államok laza szövetségével is.
Bizánc örökösei a cselszövés, az erőszak és a gátlástalan hazudozás eszközéhez folyamodtak. Ma már nem is titkolják, hogy semmibe veszik az emberi szavak értékét, a civilizációs jogszokásokat, az együttélés társadalmi és politikai követelményeit.
Bizánc vezetői színleg Jugoszlávia megóvásáért álltak csatasorba – föltéve, ha Jugoszlávia szövetségi államként marad fönn. Ez esetben a belső államhatárok kiigazítása elmarad. Ha azonban a gyengébb tagállamok konföderációt merészelnének követelni, az egykori határozatok elhanyagolható történelmi közjátékká minősülnek, és harcedzett janicsárok veszik kézbe a jogállam irányítását.
Bizánc urai eleve megszabják a többi tagköztársaságnak a további együttélés föltételeit. Szónoki a kérdés, hogy egy kierőszakolt szövetségi államberendezésen belül milyen újabb föltételeket szabnának valamennyiünk boldogulására.
Bizánc utódainak gazdasági programja abból áll, hogy nagyjából már pergamenre vetették, konföderáció esetén a többi tagköztársaságtól mely területeket orozzák majd el görbe karddal, faltörő kossal, láncos ágyúgolyóval és kenetes diplomáciai tárgyalások írtján.
Bizánc aranyszájú szónokainak beszédeiben Helsinki szelleme köddé gomolyodott, s a jogállam mint kifejezés csak „a jogállam minden eszközzel váló megvédése” állandósult szólásmódban bukkan elő. Ilyen eszközök: az alkotmány lábbal való tiprása, a rohamrendőrség, a könnygázbombák, a kínvallatások s a megfelelő állami felhatalmazásokat időnként túllépő sortüzek.
Bizánc területén nem nemzetek és nemzetségek, nem is polgárok, csak népek és emberek („narodi i ljudi”) élnek. A népek esetében a többes szám grammatikai henyeség, az emberek említésekor pedig ki-ki gondoljon alattvalói kötelezettségeire,és lehetőleg fogja be a száját.
Bizánc udvari történetírói úgy ítélték meg, hogy a választott nép múltjában három sorsdöntő esemény zajlott le: a rigómezei ütközet, a nagy népvándorlás és az SZKSZ KB 8. értekezlete.
Bizánc fölött nem járt el az Idő. Bizánc ezúttal is ravasz cselhez folyamodott: mindenestül visszahátrált a múltba.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A Szelevényi-csárda lerombolása: veszélyes „precedens”
Nem felelnek meg, tehát, a valóságnak Pásztor Bálint szavai, miszerint a csárda lerombolása ügyében az eljárás >
Pár szó az ellenzéki pártok védelmében
Ezt a rezsimet azonban nem lehet csupán pár százalékkal legyőzni. Egy csekély, „éppen csak” győzelem bármely >
A nagy világösszefüggések
A végtelen hazaszeretetet az akadémiai szabadság elve fölé helyező Fudan Egyetem egyik remekbe szabott egyetemi kurzusát >
Alighanem forogna a sírjában Sissi
A svájci köztévé szerint a magyar kormány visszaél hatalmával, amikor milliárdos nagyságrendben viszi ki az állami >
A nemzetállam a kisebbségek csapdája
Félő, hogy a belső ellentmondásoktól szenvedő Európai Unió rossz lelkiismerettel feláldozza a nemzeti kisebbségeket a mohó >
Beszélni kellene a franciával...
Az utóbbi években egy új problémám is akadt. A sokszor használt zsiliprendszerem eldugult. Én ugyanis 1989 >
Orbánéknak még szüksége lehet kiutasított orosz kiber-szakértőkre
Mindenesetre nem csodálkoznék azon, ha a három orosz diplomata Lengyelországból történt kiutasítását követően hamarosan megjelenne a >
Az Orbán-kormány nyíltan védi Kína érdekeit
Magyarország megint meggátolta, hogy az EU elmarasztalja Kínát. A közösség azért akart állásfoglalást kiadni, mert az >
A Die Welt óva inti Magyarországot a meggondolatlan nyitás miatt
Senki se gondolja, hogy a vakcina mindent megold, és hiba, ha a társadalom afelé tereli a >
A mai Sorelnek nincs bűntudata
„Gyönyörűség volt kilépni a szabad levegőre, úgy érezte magát, mint a tengerész, aki hosszú hajóút után >
Alternatív valóság
A többségnek fogalma sincs a valós helyzetről. Ez abból derül ki leginkább, hogy a felnőtt népesség >
Egyeztetni, egyeztetni!
A magyar szervezetek vezetőinek tisztában kell lenni azzal, hogy nincs fontosabb érdek, a közösség érdekénél! A >