Ma Emma, Malvin, Zseraldina névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Tisztelt Bódis Gábor!
Engedje meg, hogy röviden válaszoljak a Napló 28. számában közölt vezércikkének néhány mondatára. >
Pornó anziksz
Nem is sejted, Szilvia, mostanában mennyit ábrándozok a fenekedről. Pedig tizenegynaponta kimondottan ezért vonulok a guggolva >
Egy levél a szabadkai szökőkútról - a szökőkútért
A szabadkai főtéren lévő (zöld) Zsolnay-szökőkutat 1985-ben avatták fel. A polgárok szívükbe zárták, és örömet leltek >
Csetnikek és usztasák
MÁSKÉNT EZ NEM TÖRTÉNHETETT! Azok után sem, hogy Belgrádból, illetve Zágrábból a vasárnap esti maksimiri polgárháborút előre >
Tanmesék felnőtteknek
Csak kevés embernek adatik meg a látnoki képesség, engem viszont igenis ilyen kivételes hajlammal áldott meg >
Két kezünket összetéve…
Három dologról szeretnék említést tenni, talán nyomot is hagyni, június harmadik vasárnapjának éjszakáján készült rövid >
Szárnyát vagy combját?
Az előző részben az olaszos ízek voltak az étlapon, gasztronómiai naplóm folytatásában a kicsi kínai falatkák >
It's toasted
Rengeteg katonatörténetet hallottam már, a legtöbb vicces kis sztori, kerülve a komoly dolgok ecsetelését. Inkább anekdoták >
Tisztelt Ágoston András!
Sokáig töprengtem, válaszoljak-e egyáltalán levelére, amelynek felszólító hangneme – őszintén megvallva – egy magunk mögött vélt >
Isten éltesse, Tanár úr!
Az egyetemen még szerencsém volt dr. Szeli István előadásait hallgatni. Soha nem jött készületlenül, soha nem >
Pásztornak, Végelnek egy a hangja
A megújulás ambíciójáról, a megújulás és az összefogás esélyéről beszélt Pásztor István a Vajdasági Magyar Szövetség >
Lelkierő és türelem
Újvidéken szálltunk fel a Belgrád-Bécs nemzetközi gyorsra. Egy hatüléses fülke, a szemközti oldalon két munkásformájú ember >
Napi ajánló
A győzelem, amely felér egy vereséggel
„Nem maradt más hátra, mint sikerré átlényegíteni a kudarcot, és a budapesti politikával is megünnepeltetni a VMSZ győzelmét.“ Csorba Béla elnök (VMDP):
A Vajdaságban egy pillanatig sem volt titok, hogy a nemzeti tanácsi választásokat a VMSZ fogja nyerni, méghozzá fölényesen. Ennek minden feltétele adott volt: a négy évvel ezelőtt VMSZ-es fizetett aktivisták segítségével – Ágoston András szavaival kedélyesen az árvalányhajasnak nevezett kampány során – létrehozott választói névjegyzéktől a korteskedésre fordított bőséges anyagi forrásokig, a szinte kizárólag csak a VMSZ-listát favorizáló médiáktól az egyoldalú magyarországi politikai támogatásig. A VMSZ számára ennek ellenére mégis adódott két nehézség. Az elsőt viszonylag gyorsan szanálták: azzal, hogy a VMDK is ringbe szállt, biztosították a pluralizmus látszatát, s mindezért elég volt morzsákkal fizetni. (Ezt a játékot négy ével ezelőtt is eljátszották, akkor két másik magyar párttal.)
A másikat azonban a VMSZ-nek saját kreatúrájával, a maga által szerb állami jóváhagyással létrehozott választói névjegyzékkel kellett megvívnia. A pártpolitikai haszon kergetése közben 136.000-esre „duzzasztott” névjegyzékről ugyanis már négy évvel ezelőtt kiderült, hogy az azon szereplő magyar szavazók mégsem juhok, és nem terelhetők hiánytalanul Pásztor dudaszavára az MNT aklába: a részvételi arány akkor még meghaladta az ötven százalékot, noha kérdéses, hogy a választói névjegyzék létrehozásának illegitimitása és a választási procedúra demokratikus ellenőrzése híján ezek az adatok mennyire hitelesek.
Az idei választásokon a VMSZ szemmel láthatóan a Magyar Nemzeti Tanács legitimitásának látszatát szerette volna mérhető módon, szavazatokkal bizonyítani. Arra persze esély sem mutatkozott, hogy minden magyar választópolgár voksolhasson – hiszen a VMSZ és a szerb hatalom által kötött alku eredményeképpen létrejött „ősbűn” éppen ez volt és maradt, vagyis a szavazás általánosságára, ez esetben a minden vajdasági magyarra vonatkoztatható és alkalmazandó nemzetközi alapjog semmibevétele. Ugyanakkor a választói névjegyzék kibővítését a VMSZ továbbra sem akarta, s nem fogja akarni a jövőben sem, hiszen annak beláthatatlan következményei lehetnek az MNT-n belüli túlhatalma tekintetében.
A legnagyobb vajdasági magyar párt ezúttal szemmel láthatóan két egymásnak ellentmondó cél malomkövei között őrlődött: nem volt érdeke a névjegyzék látványos bővülése, ugyanakkor viszont elsőrendű fontosságúvá vált számára, hogy a külön névjegyzéken szereplő magyaroknak legalább a fele plusz egy fő megjelenjen az urnáknál. E nélkül ugyanis a legitimitásnak még azon csekély látszata sem tartható fenn, amely négy évvel ezelőtt sikerült. Pásztor nem véletlenül beszélt annyit a kampány során (majd azt követően is) a hitelességről, és nem véletlenül öltek bele annyi pénzt és energiát a korteskedésbe, nemegyszer kisajátítva mások eredményeit is. Ellenfeleiket félgőzzel is legyőzhették volna, ahhoz nem kellett ekkora erőbevetés. Szembekerültek azonban a saját maguk által korábban létrehozott hazug konstrukcióval, és már a szavazás délutánján világosan látni lehetett, hogy nem lesz meg az ötven százalék: még a magyarok külön névjegyzéken szereplő többsége is a távolmaradásával szavazott. (Nagyjából hasonló eredmények születtek más kisebbségek esetében is, ami mindennél jobban rávilágít az autonómiának hazudott nemzeti tanácsosdi korlátoltságára.) Aki elsiklik a példátlanul gyönge választási eredmények üzenetértéke felett, az vagy nem értett meg semmit a tényleges kisebbségi valóságból, vagy a hazai és a magyarországi közvéleményt kívánja félrevezetni. Az újvidéki televízióban vasárnap estefelé már az MNT egyik nyilatkozó tisztségviselője is fordított a köpönyegen, mondván, hogy a legitimátásnak egyáltalán nem mértéke, mennyien mennek el szavazni, a fő az, hogy VANNAK, akik az MNT-re szavaznak. (Kétségkívül sajátos felfogása a demokráciának és a kollektív jogok gyakorlásának.)
Innentől kezdve másnap reggelig aztán nem maradt más hátra, mint sikerré átlényegíteni a kudarcot, és a budapesti politikával is megünnepeltetni a VMSZ győzelmét, mely ugyan ezúttal is fölényes volt – mi más is lehetett volna tényleges ellenfelek és alternatívák híján –, de a vajdasági magyarság számára ezeket a választásokat mintha meg sem tartották volna. Árulkodó jele mégis a zsigerek mélyén rágó titkos féreg foga nyomának, hogy Pásztor István ismét elveszett szavazatok után szimatol, mint mindig, ha a be nem ismert, de el nem titkolható fiaskóért másokra kívánja hárítani a felelősséget.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Egy illúzió múltja
Végel László nemzedéki művet írt. A szónak itt és nála van még ereje, értelme. Hallatlanul gazdag >
Miskolczi: Semmibe veszik a polgárok kegyeletteljes végbúcsú iránti igényét
„Az aláírók nem ellenségei a hatalomnak, csupán szeretnék megmenteni a temetkezés Szabadkán kialakított hagyományait.” Basity Gréta >
Reagálás A szakma becsülete című írásra
Klemm József: „Ami pedig a tükröt illeti: jómagam nem csak a tükörbe tudok tiszta lelkiismerettel nézni, >
A város hangulatának megörzése nem kérdés
„Ez az interjú a Magyar Szóban Varjú Márta főszerkesztő döntése alapján nem jelenhetett meg.” Tómó Margaréta (Magyar >
Vargabetű
„Mi több: lesz-e egyáltalán olyan párttárs, aki majd kiáll mellette?“ Szabó Angéla (Bozóki Antal blogja): >
Az eurómilliós botránylista
„Milyen elvárások, miféle gazdasági szempontok szerint alakult a kiválasztott cégek rangsorolása.“ Szabó Angéla (Veszprém Kukac): >
Építkezés- és párbeszédkísérlet – illetve ennek veszélye
A párt, annak vezetése és az MNT egyfajta „instant” értelmiségi bázisra szeretne szert tenni. Vataščin Péter (Családi >
Ne ítélkezzünk előre!
Ugyanakkor úgy látjuk, néhány érv szólhat az „igen” mellett is. Második Nyilvánosság: >
Nem rosszak, csak naívak
Természetesen aki elfogadta a meghívást annak sok sikert és eredményes munkát kívánok. Szőke Attila facebook bejegyzése: >
A "biodekor" listáról
„Az egyetem autonóm felsőoktatási intézmény, amely kizárja a pártok beavatkozását.“ Vajdaság Ma: >
Kár a bélyegért!
„Kik lesznek azok, akik még hisznek nekik?“ Bozóki Antal: >
Terrorhangulat a Szabadkai Zeneiskolában?
"A tanárok kilencven százaléka az igazgatónő leváltása mellett szavazna, ha titkos szavazást tartanánk." Tómó Margaréta (Magyar Szó): >