Ma Olivér névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Mi lesz télen?
J. Garai Béla
„Sietnek, ők is tisztában vannak azzal, hogy előbb-utóbb lezárhatják a kapukat a jóléti államokban.” J. Garai Béla (Vajdaság Ma):
(…) VÁLLVEREGTÉSBŐL NEM LEHET MEGÉLNI. Hiába büszkélkedik a Vučić-kormány a menekültkrízis kitörése óta azzal, hogy mennyire emberségesen viszonyul a nyugati jóléti államokba tartó közel-keleti migránsok áradatához, hogy szélesre tárta előttük az ország kapuit (nem firtatva, hogy tényleges háborús menekültekről van-e szó), és hogy „európaibb magatartást tanúsít számos EU-ós országnál”, ebből semmi haszna nem volt az országnak. Ha csak az a vállveregetés nem számít haszonnak, amelyben az ide látogató nyugati politikusok részesítették a szerb vezetőséget. Ez azonban mit sem fog számítani, ha megkezdődik a tömeges visszatoloncolás Németországból Ausztriába, onnan pedig Magyarországra és Horvátországba. A következő állomás pedig, mint tudjuk, Szerbia.
Az EU-val kötött toloncegyezmény szerint Horvátország, Magyarország és a többi uniós tagállam nemcsak azokat a szerb állampolgárokat küldheti vissza Szerbiába, akiktől megtagadták a menekültkérelmet (vagyis a zömében dél-szerbiai és koszovói albánokat és romákat), hanem a kiutasított közel-keleti migránsokat is. Az igaz, hogy a visszatoloncoláshoz Belgrád beleegyezésére is szükség van, a szerb kormánynak azonban meg van kötve a keze a csatlakozási tárgyalások miatt, és nem nagyon ellenkezhet, ha nem akarja maga ellen hangolni a brüsszeli adminisztrációt. Ivica Dačić külügyminiszter az EBESZ minapi varsói konferenciáján a leghatározottabban kikelt egy ilyen forgatókönyv ellen, figyelmeztetve, hogy Szerbia semmiképpen sem hajlandó befogadni a kiutasított migránsokat, és ellenlépésekre fog kényszerülni, ha ilyen helyzet elé állítják. Azt azonban nem részletezte, hogy milyen lépések várhatóak. Ám kérdés, hogy egyáltalán vannak-e hatékony eszközei Belgrádnak?
A NYITOTT HATÁR POLITIKA KÖVETKEZMÉNYEI. Egyelőre nem lehet megjósolni, hogy hány kiutasított migráns kerülhet vissza Szerbiába. Aleksandar Vučić kormányfő a napokban arról beszélt, hogy készek vállalni a migrációs válság terheinek egy részét, és befogadni 2-3 ezer embert, de nyilván sokkal többről lenne szó. Ha Magyarország és Horvátország szembesül a németek és az osztrákok követelésével, hogy fogadjanak vissza több ezer menekültet, akkor nyilvánvalóan nagy nyomás nehezedik majd Szerbiára is, hogy ide küldjék őket tovább. Budapest és Zágráb ugyanis könnyen bizonyíthatja, hogy illegálisan érkeztek hozzájuk Szerbiából, a zöldhatáron át, tehát „jogosultak” visszaküldeni őket.
Belgrádi lapértesülések szerint Magyarország eddig mintegy négyezer menekültet küldött vissza Szerbiába, azokat, akiktől megtagadták a menekültkérelmet a röszkei és más befogadó központokban. Ők azonban nem okoztak különösebb gondot a szerb hatóságoknak, mert már másnap továbbálltak, átmentek Horvátországba, hogy onnan próbáljanak eljutni Németországba. Akkor keletkeznek problémák, ha nagyobb számban érkeznek vissza, Szerbia pedig nem készült fel arra, hogy a téli viszonyok között gondoskodjon róluk. A legtöbb menekültnek ugyanis elfogyott a pénze, és az államnak kell fedeznie tartósabb itt tartózkodásuk költségeit.
A belgrádi aggodalmakat főleg az indokolja, hogy Németországban gyorsan változik a politikai hangulat a migránsok befogadását illetően, és bár Angela Merkel kancellár továbbra is kitart amellett, hogy nincs szükség a felső határ meghúzására, egyre többen követelik a beáramlás korlátozását. A leghangosabban a legnagyobb megpróbáltatásoknak kitett bajorok, mivel náluk lépnek be az országba. A bajor tartományi kormány a napokban az alkotmánybírósághoz fordult ezzel a követelésével, Horst Seehofer miniszterelnök pedig bejelentette: kényszer-intézkedéseket fontolgatnak, hogy megállítsák a menekült-folyamot. Vagy úgy, hogy visszafordítják őket az osztrák határnál, vagy azonnal továbbküldik őket egy másik német tartományba. A bajorok azért neheztelnek az osztrák szomszédokra, mert az álmenekültek kiszűrése helyett – ami kötelességük lenne a migránsokra vonatkozó dublini megállapodás szerint – tömegével szállítja őket buszokkal a magyar és a szlovén határtól a német határig, és mindenkit áttessékelnek hozzájuk, ahelyett, hogy visszaküldenék őket, ahonnan jöttek.
BÉCSBEN RIADÓT FÚJTAK. A bajor miniszterelnök által kilátásba helyezett intézkedések érthetően nagy riadalmat keltettek Ausztriában. Johanna Mikl-Leitner osztrák belügyminiszter rögtön reagált, és kijelentette: „Ha Bajorország lassító műveletekbe kezd és alaposabb ellenőrzést gyakorol, Ausztria kénytelen lesz hasonló lépéseket tenni". Azt nem árulta el, hogy mire gondol, de sejthető, hogy ezek a lépések Magyaroszágot, Szlovéniát és Horvátországot fogják érinteni, vagyis Ausztria is megpróbálja lefékezni a bevándorlást, és ugyanakkor továbbpasszolni a szerencsétlen közel-keletieket. A bécsi kormány ugyanis attól tart, hogy ha Németország erőszakkal visszakényszeríti a menekülteket Ausztriába, az „tüntetésekkel és zavargásokkal kísért humanitárius katasztrófát idézhet elő”, amint a belügyminiszter fogalmazott. Az aggodalom teljesen érthető, hiszen eddig azonnal továbbküldték őket Németországba, de ha ott leengedik a sorompót, annak tényleg katasztrofális következményei lehetnek.
Lám, a gazdag Ausztriának is ilyen komoly gondokat okozhatnak a visszazsuppolt menekültek! Mit szóljon akkor Szerbia? Mert közben nem hogy nem csökken a migrációs hullám a hűvös idő beálltával, hanem még növekszik is: most már naponta hétezernél is több menekült érkezik a preševói központba. Sietnek, ők is tisztában vannak azzal, hogy előbb-utóbb lezárhatják a kapukat a jóléti államokban, és addig szeretnék elérni úti céljukat. A napokban arról olvashattunk, hogy már esőkabátokkal sem tudják ellátni az újonnan érkezőket, akik kilométeres sorokban ácsorognak a szakadó esőben, sárban a preševói befogadó állomás előtt. Nincs elég élelmiszer számukra, nem tudnak meleg holmit, száraz lábbelit juttatni nekik, agyonra áznak-fáznak az októberi esőben. Mi lesz télen?
Következő cikk: Robbantás után, választás előtt: bajban Orbán nagy példaképe
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
VMDK: „A történelmi sebek felszínes kezelése és az érdemi tettek hiánya”
A szervezők célja nem is az 1944/45-ben történt eseményeknek a legújabb kutatások függvényében való újraértékelése, hanem >
Szili Katalin eltörölné azt, ami nincs!
A szerb és a magyar nemzet megbékélésének történelmi folyamata korántsem tekinthető befejezettnek. A Boris Tadić és >
Megérdemelt díj
Varjú Márta jóvátehetetlen kárt okozott a közösségnek, alkotmánysértő módon megfosztotta a vajdasági magyarságot a széleskörű, sokoldalú >
Sajtótájékoztató után - harcolni és túlélni
Magyar Péter olyan nyomás alatt áll, amibe mindenki más már beleőrült, belerokkant volna. Ő egyelőre bírja, >
Határeset
Ami megszokhatatlan, az inkább a határ nehéz átjárhatósága. A hatósága. A hatóság hatósága. Az egyenruha oldalán >
A SZHP/VMSZ hatalom 100 napja
A szabadkai és a zentai „számadás” arra utal, hogy a VMSZ és a SZHP – a >
Csantavéren galoppol a bűnözés!
Mindez – csodával határos módon – a falu vezetőségét nem irritálja. Az ő szemüket ez nem >
A KULTÚRDIKTATÚRA FOLYTATÓDIK!
A nyilvánosság A VMSZ elnökétől megtudta a Létünk pályázat eredményét, mielőtt a felhívást kiírták volna. Pásztor >
Egyoldalú politikai oktatás
Minden akadémián, így a diplomáciain is tanuláskor elsősorban a tudományosságon, a tények megismerésén és nem az >
Miféle nyitás?!
Pásztor Bálint és az apja nemhogy az értelmiség felé voltak képtelenek nyitni, hanem egyáltalán a magyar >
A politikai felelősség elkerülésének kísérlete
II. Pásztor állítása, miszerint a sorkatonaság bevezetése ügyében Vučićtyal „közösen találnak mindkét fél számára elfogadható megoldást”, >
„A mostani körülmények rosszabbak, mint egy évvel ezelőtt”!
“A mai körülmények rosszabbak, mint egy évvel ezelőtt, de az elégedetlen és a határozott polgárok száma >