Ma Kelemen, Klementina, Kolumbán névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
A Vatikán 166. sz. közleménye
Ma tették közé a Szentszék állásfoglalását. >
A hűséges Hachiko története
Hachiko 1923 novemberében látta meg a napvilágot Japánban, Odate városában. Alig két hónapos volt, amikor >
Hogyan szaporodnak a rendőrök?
Dublinban elszabadult egy rendőrségi ló. Utóbb a termetes állatból előtört a párzási ösztön, és majdnem >
Amerika felfedezése annak köszönhető, hogy Kolumbusz nőtlen volt
Kolumbusz Kristóf kizárólag azért fedezhette fel Amerikát, mert nőtlen volt – jelenti kanadai tudósítónk. Tudniillik ha >
Okosabb vagy, mint egy ötödikes?
– Budapest melyik európai ország fővárosa? – így hangzott az amerikai iskolákban a harmadikos földrajz tananyagnak >
A fasiszták zászlaja alatt
A fasiszták zászlaja alatt1 A filozófus bevásárolt és már majdnem hazaért a lakásába. Fényes nappal, Budapest szívében. >
Motivált zsírégetés
Végre egy szellemes hirdetés a reklámok sivárságában: >
Úrvezetők Kínában
A felvételek gyűjteménye gyakorlatilag egyetlen sarkon készült. >
Előkerült az egyik legijesztőbb felvétel a Japánt sújtó szökőárról
Néhány napja tűnt fel a videómegosztókon a döbbenetes amatőr felvétel. >
Mosdók a világ minden tájáról
A leleményesség határtalan. >
Balla László esete Tito marsallal
Balla László* mérnök, a szabadkai Műszaki Iskola igazgatója, neves sportoló, Szabadka város díszpolgára, az egykori Jugoszlávia >
Távol Nigériától
Közel tíz éve, amikor először jártam Nigériában, ellenállhatatlanul magával ragadott a földrész gyönyörűsége. Megismerni egy másik, >
Napi ajánló
Batistától Castrón át az RTL-ig
„Ezzel vagy szembeszáll az ember, vagy megsemmisül. Választhatunk. Az RTL jól választott.” Ara-Kovács Attila (Magyar Narancs):
Egy mára elfeledett, kiváló francia publicista, író és költő, Jacques Lanzmann 1959-ben publikálta Viva Castro című riportregényét a kubai forradalmat megelőző furcsa állapotokról. A kötet nem csak azért tanulságos, mert megörökítette Castro dilemmáit, hogy milyen társadalmat is alakítson ki a győzelem után – az 1959 decemberében bekövetkezett hatalomátvételkor, sőt még azt követően is egyáltalán nem volt biztos, hogy tipikus kommunista diktatúra fog megvalósulni –, de azért is, mert nagyon szemléletes képet fest a forradalmat megelőző, Fulgencio Batista nevével fémjelzett, rettenetes diktatúráról. Az emberek napi állandósult létfélelmei ugyanis egy jobbára liberalizált térben zajlottak; ha valaki nem volt épp rossz helyen, rossz időben, s nem keresztezte Batista szándékait, s természetesen, ha voltak anyagi forrásai, tulajdonképpen még jól is érezhette magát, különösen, ha kedvelte a dekadens örömöket.
Napjaink aktualitásai eszembe juttatták Lanzmann könyvének egyik epizódját, egy eszmecsere tanulságait, mely az író és az egyik vezető havannai lap főszerkesztője között zajlott. Hadd idézzek kissé hosszabban a könyvből:
Öt méter széles mahagóni íróasztal mögött ül egy herkulesi termetű férfi, és gyerekkar vastagságú szivart szív…
– Legyünk rövidek – mondja a főszerkesztő karosszékében himbálózva –, miben lehetek a szolgálatára? Ismeri ön voltaképpen a lapomat?
– Olvastam néhány számát.
– Nem vett észre semmit?
– Főképpen azt, hogy a világért sem tennének halvány célzást sem az itteni drámára. Az ön lapjának olvasásakor az ember úgy érzi, hogy Kuba nem is létezik.
– Fején találta a szöget! – mondja, és szivarral kínál az íróasztal túlsó partjáról… – Roppantul egészséges módon feleltünk a cenzúrának. Amikor utasítást kaptunk, hogy tilos minden cikk, hír, tudósítás, amely Castróval vagy az ellenintézkedésekkel van kapcsolatban…, így válaszoltunk: „Rendben van, Batista úr, de a kormány közleményeit és cikkeit sem közöljük többé. Ön ki akar bennünket herélni, mi megtakarítjuk önnek ezt a fáradságot.”
Azért emlékszem erre az epizódra oly élesen még ma is, mert 1995-ben, amikor Párizsban végül találkoztam Lanzmann-nal, s a kelet-európai átalakulásokról meséltem neki, maga emlékeztetett a történetre, melynek természetesen volt – immáron már csak itt, e cikkben megörökített – folytatása. A havannai lap – mondta Lanzmann – túlélte Batistát, sőt Castróék sem tiltották be. Ám amikor immáron a kommunista cenzúrára is hasonlóképp reagáltak, mint 1958-ban Batistáéra, a főszerkesztő azonnal repült, s ezt követően a lap hasábjain maradéktalanul megjelentek a Castro-kormány napi diadalainak hírei. És persze egyetlen sor sem arról, hova, mibe is vezette a társadalmat az új, immáron baloldali diktatúra.
Lanzmann 2006-ban meghalt, így nem mesélhetek már neki arról, hogy a cenzúrának korábban hasonló „egészséges módon” válaszoló magyar RTL Klub a jelek szerint felismerte: ez a magatartás nem vezet sehova, nem csak morálisan, de gyakorlatias szempontokból sem. S ezt jó lenne, ha a múltat most oly kéjjel felhánytorgatók tudomásul vennék.
A jelenleg kiépülő magyar autokrata rendszer egyébként sem Batista-típusú. Azaz nem a semlegesek és némák békés dagonyázását eltűrő intenciókkal igyekszik uralni a társadalmat, hanem sokkal inkább olyan átfogó rendpárti, militáris akarattal, ami leginkább a kommunistákat, azaz Castrót jellemezte. Ezzel vagy szembeszáll az ember, vagy megsemmisül. Választhatunk. Az RTL jól választott.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A Monroe-elv és ami ebből következett
A gyakorlatban azonban a hidegháború viszonyai között, a szovjet és kommunista fenyegetés nyomásában a nemzetbiztonságát fenyegetőnek >
Izrael nem alapozhatja politikai stratégiáját a megkérdőjelezhetetlen katonai erőre
A palesztinokhoz fűződő viszonyt egy évtizeden át a jobboldal szabta meg, ám felsült vele. A hadsereg >
Még Trump sem állhat a törvény felett
Őt is megilleti persze a tisztességes tárgyalás és az ártatlanság vélelme. Ám nem szabad semmiféle kiváltságot >
Európa új frontvonalai
Az olasz Külpolitikai Intézet igazgatónője szerint új határok alakulnak ki Európában, mert a háború bebizonyította, hogy >
A szaudi-iráni megállapodásról
Persze, van még egy ismerős ismeretlen ebben s közel-keleti egyenletben, aki nem is olyan háttérszereplő, különösen, >
Putyin határtalan étvágya – Moldova, Koszovó és Bosznia
Moszkva meg akarja buktatni a kisinyovi kormányt, hogy az ország orosz befolyás alá kerüljön, és ezzel >
Léggömb, vagy csak egy lufi?
Az aligha új, hogy két állam kémkedik egymás ellen, amióta világ a világ, ez az egyik >
Az olasz miniszterelnök jobb, mint a híre
A Die Welt korábbi főszerkesztője nem ért egyet azokkal, akik félreverik a vészharangot az olasz miniszterelnök >
Mi a gond a kínai lakosság csökkenésével
Paul Krugman kétségbe vonja a hivatalos kínai adatokat, mármint hogy tavaly váratlanul fogyni kezdett a lélekszám, >
Netanjahu Izrael legnagyobb ellensége, miért nem száll vele szembe a Nyugat?
Hiszen a keményen jobbos vallási koalíció nekimegy a polgári szabadságjogoknak, külföldön pedig megbízhatatlan partnernek ígérkezik. Netanjahu >
Ha Putyin belebukik a kalandba, egy jó ideig káosz áll be
Viszont kiaknázhatja Magyarország, Lengyelország és Románia, hogy megkaparintson olyan tartományokat, amelyekről 1919 és 45 között volt >
Babiš nyomul az elnökségért
A megosztó populista milliárdos, Andrej Babiš nyomul az elnökségért a választás tegnap kezdődött és ma záruló >