Ma Emma, Flóra, Virág névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Vas emeletes ágyak és közös zuhanyzók: egy menekülttábor, amely állítólag nem létezik
A Die Presse munkatársa elment a pamhagen/pomogyi határállomástól mindössze 15 kilométerre lévő Vitnyédre, ahol a magyar kormány szerint nem menekülttábor létesül, ám ott azt hallotta helybéliektől, hogy dehogyisnem. Olyannyira, hogy az egykori tejipari iskola volt tornatermében már fel is állították az emeletes vaságyakat és közös zuhanyozókat alakítottak ki. Nagyon úgy néz ki, hogy az első lakók már a jövő hónapban beköltöznek a felújított épületbe a hét hektárnyi területen, amelyet a munkálatok előtt szélsebesen 3 méter magas kerítéssel vettek körül. A létesítményt éjjel-nappal őrzik, bemenni nem lehet. Ki is van írva: zárt övezet. Az elején még rendőrök is strázsáltak, egyébiránt a tábort azóta az idegenrendészet fennhatósága alá helyezték, jóllehet a hivatalos tájékoztatás az volt még Ausztria számára is, hogy csak nyugi, ifjúsági központot alakítanak ki. Erre azt mondja a település befolyásos építési vállalkozója, hogy haljon meg, ha nem menekülttábor lesz ott. 120 %-ig biztos benne. A 68 éves Hóbor Gáspárnak megvannak a kapcsolatai, onnan tudja. Még fényképeket is mutat. De mielőtt folytatná, alufóliába tekeri a mobilját, és suttogva mondja, hogy éjjel-nappal lehallgatják. Majd felemeli a hangját, amikor arról beszél, hogy a nemzeti-jobboldali Orbán-kormány alatt puha fasizmus uralkodik Magyarországon. Szerinte összesen több száz migránst telepítenek Vitnyédre. A telepen az újságíró ottjártakor csak néhány építőmunkás lézengett, viszont van egy csomó lepusztult ház, meg autóroncs, amely az ukrán menekültek után maradt vissza. Továbbá rengeteg szemét az egykor neves iskola területén. Hóbor azt fejtegeti, hogy amit látni, az látlelet a mai Magyarországról. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
New York Times
A lengyel igazságügyi miniszter szerint fel lesz adva a lecke annak, aki megbuktatja Orbánt, mert az ő példájuk mutatja, milyen nehéz felszámolni a tartós populista uralom következményeit. Adam Bodnar megjegyezte: a vártnál tovább tart, hogy megbirkózzanak az olyan gondokkal, mint az abortusz szinte teljes tilalma, valamint hogy az előző kormány teletömte saját embereivel a bíróságokat, meg hogy az államapparátust és saját szócsövévé tette a közmédiát.
Magyarországot annak bizonyítékaként is megemlítette, hogy mennyire szívós a jobboldali populista hatalom. Ezért aki Orbán után jön, az óriási akadályokkal fog szembenézni, a helyében ő cseppet sem lenne nyugodt. Annál is inkább, mert az ő tapasztalataik arra utalnak: gondosan betelepített jogi aknamezőn mozognak. Sok robbanószerkezetet még nem tudtak hatástalanítani, de legalább tudják, hol vannak.
A legnagyobb károkat Duda elnök okozza, és egyértelmű, hogy csak a jövő májusban esedékes választással lehet elmozdítani hivatalából. Jaroslaw Kuisz, aki könyvet írt arról, hogy a PiS a Fidesz nyomdokaiban haladt, azt mondja, hogy a lengyel párt politikai borostyánnal futtatta be az egész rendszert és a folyondárt igen nehéz eltávolítani.
Valójában rendszerváltás szükséges, ám 1989-tól eltérően ezúttal a régi rezsim emberei szívósan ellenállnak. Nem gondolják, hogy legyőzték őket. A 9000 bíróból pl. kb. 3000 köszönheti kinevezését a Jog és Igazságosságnak, ám eddig csupán 100-nak sikerült útilaput kötni a talpa alá. Ehhez Bodnar azt teszi hozzá, hogy 8 év pusztítását nem lehet egyetlen esztendő alatt meg nem történtté tenni.
Die Welt
A leendő amerikai pénzügyminiszter egykor segített Sorosnak bedönteni a brit fontot, emellett az alternatív pénzpolitika híve és vállaltan meleg. Nem is tetszik Elon Musknak. Az ő választottja Howard Lutnick volt, de őt Trump a kereskedelmi tárca élére kívánja állítani.
A 62 éves Scott Bessent kőgazdag, a Key Square Group alapkezelő tulajdonosa, amit annak idején a Sorostól kapott 2 milliárd dollárból indított be, miután elváltak útjaik. Eredetileg a Haditengerészeti Akadémián akart tanulni, ám ez nem volt lehetséges a homoszexualitása amiatt, majd ugyanazért nem helyezkedhetett el a Külügyben, miután elvégezte a Yale-t.
Így pályája elején Sorosnak keresett hatalmas pénzeket. Londonból közreműködött abban, hogy a brit font kénytelen volt kiválni az európai valutarendszerből, az angol jegybank pedig megrendült. Akkoriban befektetési főnök volt az üzletember vagyokezelőjénél, amely ez idő alatt nagyjából 10 milliárd dollárnyi profitot hozott össze. Ez évi átlag 13 %-nyi hozamnak felel meg.
Korábbi londoni főnöke azt meséli róla, hogy kitűnően ismeri a piacokat, azon kívül megvan hozzá a tehetsége, hogy szót értsen a döntéshozókkal és ez ritka párosítás. Új irányba akarja vinni az amerikai pénzpolitikát, de a dollár leértékelését ellenzi. Musk szerint viszont csődbe fogja juttatni az országot.
The New Republic
Trump kedvenc fasisztája, Orbán Viktor azt közölte, hogy tesz a letartóztatási parancsra, amelyet a Nemzetközi Büntető Bíróság Netanjahu ellen bocsátott ki. A 110 éve működő amerikai baloldali ap azt írja, hogy a szélsőjobbos kormányfő a következő elnök barátja, és éppen fityiszt mutat az ICC-nek.
A tengerentúli szélsőjobb már jó ideje odavan érte, a konzervatívok halálra dicsérik autoriter vezetési stílusát. A Heritage-alapítvány, amely kidolgozta a következő, republikánus kormányzat programját, mindent megtesz, hogy népszerűsítse. Orbán és Trump jól kijön egymással, tavaly többször is találkoztak.
A két tekintélyelvű vezérben közös, hogy imádják Netanjahut. Trump azt állítja, hogy Biden túl kemény az izraeli kormányfővel, miközben a távozó elnök gyalázatosnak minősítette a hágai testület eljárását. Amíg Orbán és következő amerikai kollégája hatalmon lesz, az izraeli politikus alighanem biztos menedékként tekinthet a két országra. Mert a fasiszták oda szoktak figyelni egymásra.
Die Zeit
Josef Joffe úgy látja, hogy Trump az oligarcháiért harcol, mert egyébként amit a vámokkal akar, az közgazdaságilag hatalmas ostobaság. A kereskedelmi háború ugyanis csak keveseknek jó, ellenben az USA gazdasága meg fogja szenvedni.
A Die Zeit volt kiadója, aki a Stanford után jelenleg a Harvardon tanít, emellett a Hoover Intézet munkatársa, felhívja a figyelmet, hogy a tervezett vámemelés bedönti az importot, de a hatása olyan, mint a kokainé: csak rövid ideig okoz élvezetet.
Példa rá, amikor Trump 2016-tól 25 %-os vámot vetett ki az acélra, ám ebből csupán az ágazat profitált, a nemzet nem. Az árak egyharmadával nőttek, ám az acélfeldolgozó üzemek sorra jelentettek veszteséget. 6,5 millióan vesztették el a munkájukat olyan üzemekben, amelyek autókat, gépeket vagy éppen borotvapengét állítottak elő.
A következő áldozat a sok millió fogyasztó volt, akinek többet kellett fizetnie az alapvető cikkekért. Ez főként a szegényeket érintette, mert a tehetősebbeknek nem számított, hogy pár ezer dollárral többet kellett kipengetni a Cadillacért.
Majd jött a gonosz külföld bosszúja, bármennyire is hirdette az elnök, hogy ő mekkora géniusz. Az EU pl. 6 helyett onnantól 31 %-os vámmal sújtotta a Harley-Davidsont, miáltal azonnal bezuhant a cég jövedelmezősége, az üzleti értéke pedig 1,4 milliárd dollárral zsugorodott. A New York Times akkoriban meg is írta, hogy nem a nemzet jár jól, hanem az a jó pár cég, amely be van kötve a kormányzathoz. Ez pedig nagyon emlékeztet Putyin oligarcháira. A protekció piaci erőt jelent. Merthogy ezeknek a vállalkozásoknak nem kell megküzdeniük a riválisokkal. Állami pénz nélkül ugyanakkor nem tudnának megállni a saját lábukon.
Ám a stabil üzleti zseni (Donald Trump szíves közlése) nem törődik ezekkel a tapasztalatokkal.
Washington Post
A vezércikk azt próbálja Trump lelkére kötni, hogy az rendben van, ha véget akar vetni a háborúnak Ukrajnában, de semmiképpen se hozzon össze rossz ügyletet, mert ha engedi feldarabolni a megtámadott országot, az USA gyengének látszik, ellenben felbátorítja a diktátorokat.
Oroszország azért igyekszik elmélyíteni a válságot, hogy mentse a tekintélyét, ezért óhajtja kiűzni az ukrán csapatokat Kurszk környékéről, illetve annyi ellenséges területet meghódítani, amennyit csak bír. Kijev számára a túlélés a tét, ideértve, hogy minél több elvesztett országrész felett visszaállítsa a szuverenitást.
A tétet Moszkva kezdte emelni, amikor észak-koreai katonákat hívott be. De a harcok erősödése azzal függ össze, hogy Trump a jelek szerint gyors megállapodásra törekszik. Terveiről az alelnökjelölt, Vance árulta el a legtöbbet, amikor kijelentette, hogy fegyvermentes övezetet kell létrehozni, beleértve az elszakított területeket.
Ha Kijev kénytelen szerződésben lemondani elvesztett körzeteiről, kiábrándult lesz és úgy fogja érezni: elárulták. Támogatói az agresszort jutalmazzák meg és további kalandokra ösztökélik. De nem csak Putyint. A diktátorok láthatják, hogy a nyugati elszántságnak van lejárati ideje.
Amerika és szövetségesei sokszor későn adtak és azt is túl sok feltétellel bástyázták körül. Láthatóan az volt a cél, hogy Oroszország ne nyerhessen, Ukrajna pedig ne maradjon alul. De ha az országból kiszakítanak egy részt, az vereséggel ér fel mind az ukránok, mint a Nyugat számára.
Die Welt
Putyin eltúlozza a fenyegetést, ám ez csak azt mutatja, valójában mennyire gyenge. Már elkopott lemez, hogy folyton kilátásba helyezi az atombomba indítását, számtalanszor kiderült, hogy ez csupán blöff. Ezért most keményebb elriasztással próbálkozik, láthatóan nem vette figyelembe a nyomatékos washingtoni figyelmeztetést.
Így értékeli a helyzetet Clemens Wergin, lap fő külpolitikai szakértője, illetve Pavel Loksin, a moszkvai tudósító. Szerintük a Kreml ura ismét elszámította magát, habár a szóban forgó rakétát nukleáris robbanófejek célba juttatására fejlesztették ki. Hogy az elnöknek ehhez az eszközhöz kellett folyamodnia, az azt jelzi, már ő sem bízik a nukleáris kardcsörtetés elrettentő erejében.
Nico Lange Kelet-Európa-szakértő azt mondja, a Prigozsin-féle puccs óta ez az első kemény csapás, amely a politikust érte, ezért nem szabadna abbahagyni. Ráadásul az USA világossá tette, hogy nem hagyja magát eltéríteni az eddigi Ukrajna-politikától, vagyis Moszkva képtelen befolyásolni a másik oldalt. Mit sem érnek az általa megvont vörös vonalak. Kénytelen lesz tudomásul venni, ha újabb ATAMCS-rakéták csapódnak be országa területén.
Azaz helyes volt zöld jelzést adni e hordozóeszközök kiterjesztett alkalmazásának. Ugyanakkor az is kiderült immár, hogy a politikus nem tekinti orosz területnek a Krímet és a többi elfoglalt ukrán országrészt, mert simán eltűrte, hogy azokat ilyen rakétákkal lőjék és csak akkor szánta rá kemény válaszra, amikor az anyaországot érték súlyos csapások. Pedig az alkotmány értelmében az érintett körzetek Oroszország szerves részét képezik.
Daily Telegraph
A kommentár arra figyelmeztet, hogy a Nyugat szándékosan huzigálja az orosz medve bajszát, pedig lehet, hogy Moszkva rakétafenyegetése ezúttal nem üres, ezért kockázatos volna átlépni rajta. A szerző, Samuel Ramani, az Oxfordi Egyetem munkatársa, de bedolgozik a RUSI-nak, a brit fegyveres erők elemző intézetének is, nos, ő úgy véli, hogy alighanem az USA és Nagy-Britannia is hadviselő fél lett immár, miután megengedték, hogy nagy hatótávolságú rakétáikat Ukrajna bevesse oroszországi katonai célpontok ellen.
A NATO-Kijev-szövetség farkasszemet néz az egyre inkább megszilárduló orosz-kínai, iráni, észak-koreai tekintélyuralmi tengellyel. Márpedig ha az ukránok a háború finanszírozásában kulcsszerepet betöltő orosz energiaipar létesítményeit veszik tűz alá, Moszkva megtámadhatja a zaporizzsjai atomerőművet. Ha radioaktivitás szabadul ki és a felhő átterjed Lengyelországra, annak közvetlen NATO-orosz összecsapás lehet a következménye.
Az eszkaláció veszélyét növeli, hogy sorra szűnnek meg a hidegháború után kötött fegyverzetkorlátozási egyezmények. Ugyanebbe az irányba hatnak az olyan provokációk, mint hogy Phenjan ballisztikus rakétát próbált ki, Peking pedig sorra sérti meg Tajvan körül légvédelmi tilalmi övezetet. Ha kiszéledik a viszály a NATO és a Kreml között ukrán földön, az veszedelmes láncreakciót indíthat be a Közel-Keleten, valamint az Indiai- és a Csendes-óceán térségében.
A Nyugatnak erősnek kell mutatkoznia az orosz agresszióval szemben, ám ennek súlyos kockázatai vannak.
FAZ
Putyin azért mer atomrakétákkal dobálózni, mert a Nyugat évtizedeken át próbálta megbékíteni, ám vele csakis az erő segítségével lehet békét kötni – állapítja meg Konrad Schuller, a konzervatív újság berlini tudósítója. Hibának nevezi, ha bárki figyelmen kívül hagyná a Moszkvából érkező jeleket, habár a Kreml már annyiszor fenyegetett nukleáris háborúval, hogy minden alkalommal csak könnyebb lesz blöffként leleplezni.
Ezzel együtt még sem lehet csak úgy túllépni rajta, mivel az Ukrajna elleni támadás Európa ellen is támadást jelent. Ám amikor megálljt kell parancsolni a nukleáris latorállamnak, akkor szükség van az atomelrettentésre, az meg természeténél fogva mindig kockázatos. Ugyanakkor a szabad társadalmak nem tehetnek le erről az eszközről, mert másként nem tudnak védekezni egy nukleáris-terrorista agresszorral szemben.
Azon felül ha valaki lemond az elriasztásról, azzal nem gátolja meg a háborút, éppen ellenkezőleg. Csak éppen a nyugati politikusok a Szovjetunió megszűnte óta körbeudvarolták Moszkvát, elnézték a túlkapásait. Amerika mellett a NATO is kereste a kegyeit, a Nyugat pedig folyton kihúzta a bajból, amikor gazdaságilag csávába került. Ám a Kreml mindezt a gyengeség jeleként értelmezte.
Guardian
Netanjahu csak magának köszönheti, hogy körözés van érvényben ellene, mert az védhetetlen, hogy megpróbálta kiéheztetni a gázai civil lakosságot. Ráadásul a Nemzetközi Büntető Bíróság döntése nyomán az fenyeget, hogy Izraelből pária, leprás lesz a nemzetközi porondon.
Így értékeli Jonathan Freedland, miután az ICC letartóztatási parancsa nyomán a testülethez tartozó 124 ország no-go övezet lett a politikus számára, mert ha bármelyikbe beteszi a lábát, (elvileg) le kell tartóztatni. Pedig egyáltalán nem lett volna szükségszerű, hogy országa ismét elszigetelődjön. Elég lett volna, ha állami bizottság alakul az október 7-i támadás, majd a gázai háború körülményeinek kivizsgálására.
Ám erre a miniszterelnök nem volt hajlandó, mert fél, hogy kiderül, mekkora felelősség terheli a Hamász példátlan vérengzéséért. De a bűnei még ennél is súlyosabbak a gázai humanitárius katasztrófa miatt.
Lesznek persze, akik azzal érvelnek, hogy a bíróság kettős mércét alkalmaz. Elképzelhető, hogy az USA – Magyarországgal és másokkal az oldalán – megpróbálja megfélemlíteni az ICC-t. Ám ettől a vádak még vádak maradnak. A szerző négy szakértőtől is azt hallotta, hogy megáll a háborús, illetve emberellenes bűncselekmények vádja, de az nem, hogy népirtás történt.
Netanjahu aligha kerül egyhamar a vádlottak padjára, ám megszaporodnak a felhívások, hogy le kell állítani a fegyverszállításokat Izrael részére és ki kell vizsgálni az alacsonyabb rangú politikai és katonai vezetők bűnrészességét is. Így az ország még inkább magára marad. Vagyis besétált a Hamász csapdájába, mert a terroristák pontosan azt remélték, hogy az ország dühödten visszavág október 7. után, így így odalesz a nemzetközi legitimitása.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Csalással választást nyerni
A választási rendszer legújabb módosítás-tervezete – számos választókerületi határnak a Fidesz számára kedvező átrajzolása – lényegében >
Vas emeletes ágyak és közös zuhanyzók: egy menekülttábor, amely állítólag nem létezik
A Die Presse munkatársa elment a pamhagen/pomogyi határállomástól mindössze 15 kilométerre lévő Vitnyédre, ahol a magyar >
Bolton: Gorka Sebestyén igazából szélhámos
Trump volt nemzetbiztonsági tanácsadója úgy látja, hogy Gorka Sebestyén igazából szélhámos, akit az új elnök csupán >
Putyin nem csak a Nyugatot próbálja figyelmeztetni
Az hangsebességnél gyorsabb rakéta kilövésével Putyin nem csupán a Nyugatot próbálta figyelmeztetni, hanem saját népének is >
A gyűlölet mint hiány
Vajon mitől lesz valaki éppen palesztinpárti a Közel-Kelettől ezer kilométerekre? És ők miért veszik készpénznek az >
Mi van, ha bukik?
Várható-e, hogy a választások eredményétől függetlenül kilenc, tizenkettő, akárhány évre kinevezett pártcselédek és -kreatúrák udvarias meghajlással >
Az EU bővítése és Oroszország
Mindebből az EU számára több következtetés adódik. Az orosz befolyás ellensúlyozása érdekében továbbra is törekednie kell >
Vizsgáznak Európában a liberális értékek, mert erősödik az antiszemitizmus
Az Economist szerint ez a legrégebbi csapás a földrészen. Sajnálatos módon visszatér az a fajta türelmetlenség, >
Elon Musk egyszerre jelent lehetőséget és veszélyt – Trump fő rombolójaként
Ezt rögzíti az Economist szerkesztőségi véleménye. Merthogy a milliárdos az amerikai kormányzatot célozta meg és így >
Hogyan készül Orbán a választásra
Magyarországon csak két év múlva lesz a választás, de Orbán Viktor már jó előre gondoskodik arról, >
Lehet, hogy Európának éppen Trumpra van szüksége
Azért, mert magának kell olyan gondokat megoldania, mint az euróövezet gazdasági stagnálása, valamint a földrész biztonsága. >
Biden döntését Putyin meg fogja torolni
Simon Tisdall u Guardianben úgy ítéli meg: igen nagy horderejű Ukrajna számára, hogy Biden az utolsó >