2025. április 5. szombat
Ma Vince, Irén, Teodóra névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló

Vučić szava felülírja a törvényt?!

Bozóki Antal
Bozóki Antal
Vučić szava felülírja a törvényt?!

Mindeközben a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) és a Vajdasági „Magyar” Szövetség (VMSZ), amelyek állandóan azt hangoztatják, hogy „a magyar közösség érdekeit képviselik, azért küzdenek”, meg se mukkantak a nemzeti kisebbségi nyelvek hivatalos használatára vonatkozó jogszabályok alkalmazása érdekében. Arról nem érkezett információ, hogy valaki is értesítette volna erről a flagráns jogsértésről a Belgrád-Szabadka vasútvonal menti állomásokon az Európai Unió és az Európa Tanács belgrádi küldöttségét. November 9-én a Pannon RTV közölte, hogy „már vannak magyar feliratok a szabadkai vasútállomáson”. Mit szólnak ehhez a horvátok és a bunyevácok?

Egy esetleges közigazgatási per után ki fogja viselni a feliratoknak a nyelvhasználati törvényhez igazításáért való költségeket? Bozóki Antal:

Aki ma hatalmon van, holnap elveszítheti azt.

Dr. Fabián Raimondo professzor

 

Október 3. – november 16.

Vučić szava felülírja a törvényt?!

 

Október 3-án, az épülő szabadkai vasútállomás bejárásakor Aleksandar Vučić Szerbia elnöke észrevette, hogy csak szerbül és angolul vannak kihelyezve a feliratok. (A vasúti forgalom megindítását Újvidék és Szabadka között december 8-ára tervezik.)

– Szerb és angol nyelvű feliratokat láthatnak itt. Ez szép dolog. A szerb, cirill írás, az angol nyelv, ennek örülök is, de hiányzik a magyar nyelvű felirat. Itt magyarul is ki kell, hogy legyen írva, akár tetszik, akár nem, mindaddig, amíg én vagyok az államfő – mondta szigorúan Vučić. A községben hivatalos használatban lévő bunyevác és horvát nyelvet azonban meg sem említette. Talán a magyaroknak akart udvarolni ezzel?

Góli Csilla szabadkai VMSZ-es alpolgármester október 18-án a Vajdasági „Magyar” Szövetség (VMSZ) székházában az újságíróknak elmondta, „hamarosan új, szerb, cirill, magyar és angol feliratú táblákat helyeznek el a Szabadkai pályaudvaron”. – Ahogy Aleksandar Vučić szerb elnök bejelentette, úgy lesz – mondta Góli.

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) november 1-én közleményben foglalt állást Góli Csilla nyilatkozatáról.

– Az illetékes tartományi titkárság hivatalos levélben figyelmeztette Szabadka Város vezetését, hogy minden (a városban – B. A.) hivatalos nyelven kötelező kiírni a feliratokat, biztosítva ezzel a jogszabályok betartását – írja a közleményben.

A VMDK felhívta a figyelmet arra is, hogy „a helyi vezetőknek, beleértve Góli Csillát is, nemcsak a politikai irányelveknek, hanem a jogi kereteknek is megfelelően kellene eljárniuk. Kérdésként merül fel: vajon Góli Csilla és a VMSZ számára Aleksandar Vučić kijelentése felülírja a törvényt? – kérdezi a VMDK.

A párt felkérte a városvezetést, hogy „érvényesítse a jogszabályokat, és biztosítsa, hogy Szabadka valóban egy többnyelvű, kulturálisan gazdag közösség maradjon”.

November 19-i közleményében a VMDK „felkérte Szerbia elnökét, Aleksandar Vučić urat, hogy látogassa meg a topolyai vasútállomást”.

– Az állomáson jelenleg szerb és angol nyelvű feliratok dominálnak, ami csodás példája a mi „multikulturalizmusunknak”. Ugyanakkor azok a nyelvek, amelyek hivatalos használatban vannak Topolyán – köztük a magyar nyelv is – sajnos méltatlanul „háttérbe szorultak”, feltehetően a modern minimalizmus jegyében.

Ez a hivatalos nyelvhasználatról szóló törvény figyelmen kívül hagyásának nyilvánvaló példája, amely úgy tűnik, csak elméletben működik – a gyakorlatban az intézmények vagy túlságosan elfoglaltak, vagy egyszerűen közömbösek ahhoz, hogy betartsák – írja a közleményben.

Mindeközben a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) és a Vajdasági „Magyar” Szövetség (VMSZ), amelyek állandóan azt hangoztatják, hogy „a magyar közösség érdekeit képviselik, azért küzdenek”, meg se mukkantak a nemzeti kisebbségi nyelvek hivatalos használatára vonatkozó jogszabályok alkalmazása érdekében.

Arról nem érkezett információ, hogy valaki is értesítette volna erről a flagráns jogsértésről a Belgrád-Szabadka vasútvonal menti állomásokon az Európai Unió és az Európa Tanács belgrádi küldöttségét.

November 9-én a Pannon RTV közölte, hogy „már vannak magyar feliratok a szabadkai vasútállomáson”. Mit szólnak ehhez a horvátok és a bunyevácok?

Egy esetleges közigazgatási per után ki fogja viselni a feliratoknak a nyelvhasználati törvényhez igazításáért való költségeket?

 

November 4.

„A jogok drasztikus megsértése”

 

 A FoNet belgrádi hírügynökség számolt be, hogy (november 3-án – B. A) „több tíz medveđai, bujanovaci, presevói és koszovói (?? – B. A.) tiltakozott a medveđai rendőrállomás előtt a lakcímek passziválása miatt” (a szerb hatóság elveszi az albán lakosok lakcímét, amennyiben, például nyugaton vendégmunkásként dolgoznak és élnek). A tiltakozók albán zászlókat és albán nyelvű parolákat tartottak, amelyeken a „Szerbia sérti az albánok jogait” felirat állt. (A lakcím passziválása a polgárok tartózkodási helyéről és tartózkodásáról szóló törvény szerinti eljárás, amikor „az illetékes szerv a nyilvántartásában megjelöli, hogy a polgár nem lakik a bejelentett állandó vagy ideiglenes lakhelyén”.)

– Nevzad Ljutfiu, az Albán Nemzeti Tanács elnöke kiemelte, hogy az albánok nagy problémája a lakcímek passziválása, de a Koszovón szerzett diplomák el nem ismerése, az állami szervekben való elhelyezkedés lehetetlensége, a tankönyvek hiánya és az anyanyelv és írás használata is”.

Shaip Kamberi, az Egyesült Völgy – Demokratikus Akció Párt Szandzsák (SDA) pártnak a szerb parlamentben lévő egyetlen albán képviselője, a FoNetnek azt nyilatkozta, hogy a medveđai lakcímek passziválása az albánok jogainak drasztikus megsértése, és hogy ezek az esetek végül a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) elé kerülnek. Rámutatott az albánok problémáinak megoldásával kapcsolatos több aláírt egyezmény megszegésére, valamint az albánoknak a szerb intézményekben való részvételére vonatkozó, 11 évvel ezelőtti hétpontos terv (amit Szerbia Kormánya fogadott el, és amelyik előlátta a preševói és bujanováci albán képviselőkkel való tárgyalásokat – B. A.) megvalósításának leállítására.

Újságírói kérdésre, hogy mennyi passzivált lakcímről van szó, és hogy ez csak a medveđai, külföldön, vagy Koszovón élő albánokat érinti-e, Kamberi azt válaszolta, hogy „a passziválási kritériumok nem ismertek, sem azoknak a száma”. – Kamberi úgy véli, hogy a lakcímek passziválása Medveđának az albánoktól való etnikai megtisztításának a kísérlete – közölte a FoNet.

Redžep Abazi nyugalmazott professzor a hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy „az albánoknak a lakcímek passziválása miatt nincs joguk a szerbiai dokumentumokra és nem valósíthatják meg az alapvető jogaikat”.

A dél-szerbiai albánok emberi jogaik érvényesítéséért való küzdelméről csak elvétve értesülünk, akkor is csak az ellenzéki szerb sajtóból. A Magyar Nemzeti Tanács alapította PásztorPresst ez a téma egyáltalán nem érdekli. Mintha nem „ugyanabban a cipőben” járnának a magyarok is, mint az albánok!

 

2024. november 23.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A REZSIM (KI)SZOLGÁLÓI

Miért hallgatnak erről (is) a magyar szerkesztőségek tagja? Milyen újságírók azok, akik még a saját jogaikért >

Tovább

„Mert gyilkosok közt cinkos, aki néma"

Úgy igaz, a legkényelmesebb elfordítani a fejünket és csodálatos történeteket írni. Beszélni valami másról, szépen, okosan, >

Tovább

SÓHIVATAL LETT A MAGYAR NEMZETI TANÁCS!

Szinte szánalmas nézni az MNT-ülések TV-közvetítését, amelyek alatt a tanácstagok mukkanni se mernek! Az üléseken az >

Tovább

A reálszocializmus és a szélsőjobb titkos kapcsolata

Aztán a berlini választásokra terelődik a szó. A választásokon a Linke nevű párt győzött. Berlin, akárcsak >

Tovább

Pásztor Bálint valljon színt!

A Zöld Baloldal felszólítja a Vajdasági Magyar Szövetséget, hogy mondják el, számukra mi az a "vörös >

Tovább

A VMSZ ÉS A MAGYAR ÉRDEKVÉDELEM AGÓNIÁJA

Csak akkor fogja azonban a közösség megtalálni a kiutat a jelenlegi állapotokból, ha megszabadul a pásztorvilág >

Tovább

Viszlát Ottó! Találkozunk!

1990. március: az Újvidéki Színház klubjában, a törzshelyünkön tervezgettük a Naplót. Ottó is közöttünk volt. Nekem >

Tovább

Művészete a túlélés csodás vajdasági enciklopédiája

Akkoriban Jugoszláviában tavaszias szellők fújdogáltiak, de a főszerkesztőnek azért politikailag megbízhatónak kellett lenni.  Erre felálltam és >

Tovább

Nyilas Mihály bálozik

Szégyenletes, hogy most, amikor az ország „csaknem négyszáz bírója és ügyésze” tiltakozik a szakmát sújtó hatalmi >

Tovább

KORMÁNYVÁLTÁS SZERBIÁBAN

Az országot most egy olyan személy tartja „sakkban” (sokkban?), akit – Gordana Čomić, előbb a Demokrata >

Tovább

Szolidaritás és katarzis?

A magyarázat lehetséges kulcsszava tehát a szolidaritás, annak itt s másutt nemigen látott formái, amelyek sosem >

Tovább

Ha létezne egy igazi államférfi

Míg az előző 30-50 körüli nemzedék nagy része – sokan közülük rossz lelkiismerettel - pragmatikusan alkalmazkodott >

Tovább