Ma Vince, Irén, Teodóra névnap van.
Fiók
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A kulturkampf már az Olimpiát is elérte. Oroszországból indult
A Wall Street Journal vezércikke arra hívja fel a figyelmet, hogy az algériai és tajvani boxoló(nő) körüli botrány gyakorlatilag Oroszországból indult, Moszkva ármánykodásának köszönhetően a kulturkampf már az Olimpiát is elérte. A Nemzetközi Ökölvívó Szövetség tavaly pár nappal azután diszkvalifikálta Khelifet, hogy az legyőzött egy addig veretlen orosz reménységet. Tudnivaló, hogy a NÖSZ-t igen komoly pénzügyi kapcsolatok fűzik Moszkvához, az elnök pedig egy korábbi versenyző, Putyin barátja. A kulturharc kiterjesztésével a Kreml most elérte azt, hogy fontos szerephez jutott a játékokon, noha oda az ismert okok, az államilag támogatott dopping miatt nem hívták meg. De a skandalum minden eleme az oroszokhoz vezet. Olyannyira, hogy a NOB meg is vádolta őket, hogy ők idézték elő jelenlegi visszás helyzetet, mivel a sportot is viszálykeltésre igyekeznek felhasználni. A testület kétségbe vonja a szóban forgó gender tesztek hitelességét és a körülményeket. Sőt, ultimátumot adott: a sportág vagy megreformálja a saját vezetését, vagy nem lesz műsoron 2028-ban Los Angelesben. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Süddeutsche Zeitung
Bár Orbán Viktor a múlt héten még kézzel-lábbal tiltakozott az ellen, hogy az EU határozatban ítélje el a venezuelai választások körüli nyilvánvaló visszaéléseket, váratlanul beadta a derekát, így a szervezet közös nyilatkozatban nyilvánította ki: nem ismeri el Maduro elnök győzelmét.
A brüsszeli birkózás egy hétig tartott, ezért először a külügyi főbiztos csupán a saját nevében sürgethetett nagyobb átláthatóságot a caracas-i rendszertől. Ám most a 27-ek egységesen követelik, hogy a venezuelai kormány tegye közzé a szavazás eredményét összesítő dokumentumokat, és hogy azokat független nemzetközi testület ellenőrizze.
Igazából senki sem tudja, a magyar vezetés miért tért jobb belátásra. Lehet, hogy Orbán nem kívánt még egy viszályt a nyakába venni. Két napja mindenesetre hét európai kormány még a saját nevében szólított fel a választási listák nyilvánosságra hozatalára.
A kérdés – spanyol kívánságra – napirenden szerepel a hónap végén a külügyminiszterek nem hivatalos tanácsülésén, de azt nem Budapesten tartják, hanem Brüsszelben, mivel Borrel ily módon akarja megbüntetni Orbánt, amiért az folyamatosan megtorpedózza a 26-ok Ukrajna-politikáját.
Die Presse
Az osztrák külügyminiszter igyekszik lehűteni a kedélyeket Orbán Viktor diplomáciai „egotripje” után. Schallenberg kijelentette: a magyar kormányfő ugyan feltűnést keltett a diplomáciai közvetítési kísérlettel, de emiatt nem szabad megnehezíteni a soros magyar elnökség ellátását. Kár volna túlzásokba esni. Nem kell hallgatni, de a bojkott azért túl messzire menne.
Mint mondta, tisztában van vele, hogy a tagállamok többsége nem ért egyet a külügyminiszteri találkozó eredeti színhelyének megváltoztatásával. Sőt, ő maga inkább Nehammer kancellárral ért egyet, hogy kritikus párbeszédet kell folytatni a magyar kormányfővel. De hiba volna eltúlozni a felháborodást, mert az csak Orbánnak jó. Ily módon ugyanis az a benyomás alakulna ki, hogy a valóságosnál nagyobb a nemzetközi befolyása.
Emellett különbséget kell tenni aközött, amikor a politikus a hazai közönségnek játszik, illetve meg kell nézni, hogy miként viselkedik Brüsszelben. Ott ugyanis simán megszavaz egy csomó döntést. És a végén tartja magát a szabályokhoz, mivel üres lenne a keze, ha teljes kudarcot vallana a magyar elnökség.
Reuters
A megerősödő magyar és osztrák szélsőjobb feladja a leckét az EU-nak Ukrajna ügyében. Az őszi ausztriai választások esélyese, a Szabadságpárt összeállt a Fidesszel az Európai Parlamentben., ily módon még inkább szembemehetnek Brüsszellel és veszélyeztethetik az amúgy is törékeny közmegegyezést a háború kapcsán.
Orbán, aki Trump szövetségese, gyakorta blokkolta vagy késleltette a fontos uniós döntéseket, pl. amikor az EU szankciókat akart elhatározni, vagy segítséget kívánt nyújtani Kijevnek. Ugyanakkor a magyar politikus a beleegyezésért cserében engedményeket csikart ki országának.
Más, keményen nacionalista pártok szolidabb irányvonalat választottak a hatalom felé közeledve, az FPÖ viszont szorosra vonta a szövetséget a magyar illiberális demokráciával. Miközben az Unió rákényszerült, hogy a gyakori magyar vétó miatt kreatív módszereket találjon ki. Ilyen volt, amikor a decemberi csúcson udvariasan megkérték Orbánt: ugyan menjen már ki addig az ülésteremből, amíg többiek határoznak az ukrán felvételi folyamat megindításáról.
Paul Schmidt, az Osztrák Európa-politikai Társaság igazgatója úgy véli, hogy ha Ausztriában a Szabadságpárt közreműködésével alakul kabinet, akkor még nehezebb lesz további szankciókat elfogadni, mert onnantól kezdve Orbán már nincs egyedül.
Der Standard
Orbán Viktor a Mathias Corvinus Collegiumon keresztül rátette a kezét a súlyosan eladósodott bécsi Modul magánegyetemre, amelynek szerepet szán a Fidesz káderutánpótlásának képzésében. Ebben segítségére van az Osztrák Néppárt több korifeusa is.
A politikust - nem utolsósorban a soros elnökség megkezdése után tett moszkvai, pekingi és mar-a-lagói út miatt súlyos szemrehányások érték, a Foreign Policy egyenesen Putyin hasznos idiótájának nevezte a miniszterelnököt. Tény, hogy folyamatosan aláássa a közös kül- és biztonságpolitikát, főleg az oroszbarát megközelítéssel.
Az új jobboldal, így az Osztrák Szabadságpárt viszont áradozik róla. De a konzervatívok körében is vannak hívei.
A Modul 90 %-a került magyar kézbe, a maradék 10 % az ÖVP-hez közelálló Bécsi Gazdasági Kamaráé. A Néppárt az Egyetemi Tanácsban is képviselteti magát. A rektor szerint azonban a magyar fél oktatási és személyügyi kérdésekbe nem szólhat bele. Ettől azonban még tény, hogy a magyar fél kész megfizetni az intézmény tetemes adósságait. Továbbá sok ösztöndíjat osztogat, főleg kelet-európai jelentkezőknek.
Az egyetem ugyanakkor nem nyilvánított vélemény arról, hogy Magyarország jelentősen visszaesett az akadémiai szabadság nemzetközi rangsorában, kipaterolta a CEU-t, valamint kötőfékre vette a Tudományos Akadémiát.
FAZ
Egy német elemző kimutatta, hogy az idő a Nyugatnak dolgozik az autokráciákkal vívott küzdelemben. Holger Schmieding, a Berenberg Bank fő közgazdásza az adatok alapján arra jutott, hogy Kína, Oroszország, Irán és Észak-Korea teljesen alaptalanul próbálja megingatni a demokráciák önmagukba vetett hitét. Azaz nincs ok félni Putyintól és cimboráitól.
A Nyugatot persze sok veszély fenyegeti. Belülről a populizmus rágja, míg kívülről tekintélyuralmi rezsimek lépnek fel ellenségként. Ám utóbbiak csupán 19 %--kal részesülnek a földkerekség össz GDP-ének megteremtéséből, ezen belül a kínaiaknak 17 % köszönhető. Ugyanakkor a Nyugat aránya 56 %.
Az igaz, hogy az autoriter kormányok sokkal kevesebb korlátba ütköznek, ha végig akarják vinni terveiket, de sokba kerül és nem könnyű másoknak bajt okozni. És a gazdasági kényszerek rájuk is vonatkoznak. Így ha a demokráciák összefognak, a végén nekik áll a zászló.
Ráadásul a másik oldal hajlamos túlterpeszkedni, nem ritkán akkora fába vágja a fejszéjét, hogy az meghaladja a (gazdasági) erejét. Így előbb-utóbb szétesik a hatalom. Pontosan ezért tarthatatlan az ukrajnai háború. A szankciók lassú méregként hatnak, semlegesítésük nem olcsó. Kína ugyanakkor már 3 éve nem képes gazdaságilag előrelépni.
Bloomberg
El kell riasztani a potenciális utánzókat, hogy kövessék Putyin példáját, azaz ők is túszokat szedjenek követeléseik elérésére, az orosz elnököt pedig meg kell büntetni azért, amit csinált – hangsúlyozza a szerkesztőségi vélemény. Elismeri ugyan, hogy a 16 fogoly kiszabadítása a diplomácia győzelme volt, de úgy látja, hogy a demokráciáknak jobb eszközök kellenek, máskülönben a diktátorok továbbra is foglyokat ejtenek az alku reményében.
Az orosz, kínai, iráni, észak-koreai és venezuelai rezsim homályos és korrupt jogrendszerre támaszkodik, hogy érvényesítse az érdekeit, és különösen járható útnak találják a „túszdiplomáciát”. Ugyanis fegyverként vetik be, hogy a nyugati demokráciák igen fontosnak tekintik polgáraik biztonságát.
A Wall Street Journal moszkvai tudósítójának üldöztetése egyben közvetlen támadás volt a sajtószabadság ellen. A putyini Oroszországban az újságírás – bűn. A nyugati kormányoknak ugyanakkor nincs jó választásuk, amikor saját állampolgáraikat igyekeznek kiszabadítani. A legfontosabb talán az, hogy az USA-nak és barátainak a többi közt szankciókkal, utazási tilalmakkal, vagyonok befagyasztásával kell megbüntetniük mindazokat, akik az önkényes letartóztatások mögött állnak. Minden lehetséges módon meg kell növelni a túszszedés kockázatát és költségeit.
Economist
Túl kevés F-16-os gép érkezett Ukrajnába, az is túl későn, hogy legyőzze az orosz légierőt, mégis erős jelképes kezdetnek számít, hogy Amerika küldött 10 ilyen vadászgépet. Merthogy jobb későn, mint soha. Összesen 79 régebbi típus átadása szerepel a tervekben, ebből az év végéig még 10 fut be.
Ben Hodges, az Európában állomásozó amerikai haderők korábbi főparancsnoka szerint a késlekedést részben az magyarázza, hogy nem volt elegendő lehetőség az ukrán pilóták kiképzésére. Továbbá idő kellett, amíg megteremtették a lehetőséget a fogadásukra, hiszen ezeket a gépeket sűrűn karban kell tartani és a technikai személyzetet is fel kell készíteni.
Nico Lange, a német védelmi tárca volt vezérkari főnöke azt gondolja, hogy az oroszok vadászni fognak az F-16-osokra, ezért azokat szét kellett szórni több bázisra. Ez viszont megnehezíti a logisztikát. Ugyanakkor a Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézetének egyik szakértője szerint az erősítés mindenekelőtt a harcerkölcsöket acélozza meg.
De egyben csökkenti annak az eshetőségét, hogy az oroszok büntetlenül szétbombázzák az ukrán hadállásokat. Azaz minden késedelem dacára nem szabad alábecsülni a kötelék fontosságát.
FT
A brit hírszerzés volt főnöke, egyben az ország korábbi ENSZ-nagykövete arra figyelmeztet, hogy Netanjahu kész súlyosbítani a helyzetet a Közel-Keleten. John Sawers szerint a miniszterelnök alkalmat lát arra, hogy nyomassa az ország érdekeit a térségben és bebetonozza saját hazai pozícióját.
A zsidó állam a katasztrofális 10 hónap után visszavette a kezdeményezést. Az erőre alapoz, amit igazol, hogy a Moszad képes volt eltenni láb alól a Hamász politikai szárnyának vezetőjét, valamint a Heszbollah katonai parancsnokát. Viszont ily módon jól kivehető, hogy Jeruzsálem nem a megnyugvást keresi, hanem az eszkalációra épít.
Ily módon egyúttal igyekszik sarokba szorítani a Biden-kormányzatot és elősegíteni Trump visszatérését. Az is egyértelmű, hogy nem érdekelt a túszok visszaszerzésében, aminek az ára tűzszünet lenne. Már több olyan ajánlatott visszautasított, amelyet saját biztonsági főnökei terjesztettek elő.
Hanije volt a fő közvetítő a Hamász, illetve Amerika, Katar és Egyiptom között. Nagyon úgy néz ki, hogy nem vett részt az október 7-i támadás tervének kidolgozásában. Izrael ugyanakkor most a jelek szerint a libanoni határhoz csoportosítja át erőit. Nem kérdés, hogy a Heszbollah jelenti számára a nagyobb fenyegetést.
A teheráni gyilkosság alkalmat ad Iránnak, hogy előtérbe tolja libanoni fiókmilíciáját. Ily módon elkerülheti a közvetlen összeütközést a zsidó állammal, illetve az USA-val. Ha az izraeli hadsereg benyomul a szomszédos országba, az sok jót nem ígér neki, mert az ilyen akciók korábban egytől egyik fiaskónak bizonyultak.
Netanjahu politikai számításának része, hogy ha harcba keveredik a Heszbollával, akkor az Egyesült Államok mellé áll. Ez viszont Trump javára billentheti a mérleget, mert Harris elvesztheti az olyan billegő államokat, mint Michigan, ahol a lakosság 2 %-a arab származású. Ily módon Bidennek sürgősen lépnie kell, hogy ne legyen összecsapás Libanonban.
Project Syndicate
Ian Bremmer szerint Kína már meggyőzte magát, hogy akárki is lesz a következő amerikai elnök, az ellenségesen fog Pekinghez viszonyulni. A washingtoni Eurázsia Központ nevű agytröszt vezetője azt azonban nem tudja megmondani, hogy mi lesz a kínai reakció: viszonylagos higgadtság vagy netán agresszívabbra vált a stratégia.
Mindenesetre a kínai vezetés úgy gondolja: a két amerikai párt között nincs különbség a tekintetben, hogy mindkettő próbálja gátolni az ázsiai nagyhatalom növekedését és nemzetközi befolyásának érvényesítését. Csak abban térnek el egymástól, hogy milyen gazdasági és politikai fegyvereket vessenek be a feltartóztatására, illetve hogyan és mikor alkalmazzák azokat.
Hszi azonban a nagyobb veszélyt Trumpban látja, mert ő kiszámíthatatlan és kemény vámokat helyezett kilátásba. Emellett megkérdőjelezi az ország státuszát a Világkereskedelmi Szervezetben. Peking szeretné fenntartani a stabilitást a világban, mert a gazdasága még mindig nem tért magához a Covid miatt elrendelt drasztikus megkötések után.
Ezért most szövetségeseket keres a tengerentúlon, akik meg tudnák győzni a korábbi elnököt. De az is elképzelhető, hogy Kína bekeményít Tajvan ügyében, ha Amerika határozottabban megcélozná a két gazdaság különválasztását.
A legvalószínűbb, hogy jövőre a feszültség jellemzi a kétoldalú viszonyt, a felek igyekeznek felmérni egymás gyengéit és erősségeit. A legtöbb, amit remélhetnek, hogy kölcsönösen felülkerekedik a pragmatizmus és így nem érik további károk a világ legfontosabb kétoldalú kapcsolatrendszerét.
FT
A vezércikk azt tartja a legfontosabbnak a nagy-britanniai etnikai zavargások megfékezésére, hogy a kormány fogja vissza vitát a bevándorlásról. Ilyen zavargások jó egy évtizede nem voltak az országban. Hiába hitték azt sokan, hogy stabil a politika, az új miniszterelnök küszködni kénytelen az erőszakkal és a vandalizmussal.
A zavargásokat részben a szélsőjobb gerjeszti, a letartóztatottak száma már meghaladja a 420-at. Az látszik, hogy a kisebbség által táplált gennyedő elégedetlenség könnyen elrákosodhat. A kiváltó ok három fiatal lány meggyilkolása volt, ami után elterjedt a hír, hogy a tettet egy muzulmán menedékkérő hajtotta végre, de ez egyszerűen nem igaz.
Ellenben nagyon jól jött a bevándorlás- és muszlimellenes előítéleteknek. A csőcselék vagy igazságot akart szolgáltatni a maga módján, vagy csak fosztogatni kívánt. Azonban csupán egy töredékre jellemző ez az agresszív magatartás, a britek többsége azok közé tartozik Európában, akik nagyon is jó véleménnyel vannak a migrációról. Emellett általában sikeres a beilleszkedés is.
Az új hatalom vizsgázik. Mindenekelőtt a törvényt és a rendet kell helyreállítani. Emellett meg kell akadályoznia, hogy a közösségi portálokon hazugságok terjedjenek, vagy bárki erőszakra hívjon fel. Emellett javítani kell a leszakadt körzetek helyzetén. Jelentős növekedés nélkül változatlanul termékeny talajra találnak az állítások, hogy a külföldiek tehetnek minden rosszról.
Következő cikk: Okos döntés volt Tim Walzot piedesztálra emelni a Demokrata Párt részéről
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Tolnai Ottó
Nem, Tolnai Ottó nem kozmopolita lokálpatrióta, ez nem kozmopolitizmus és nem lokálpatriotizmus – bármennyire kedves volna >
Egyesített erővel a nemzetközi jog ellen
Netanjahunak rengeteg dolga lenne otthon, mégis – és a Nemzetközi Büntető Bíróság (ICC) körözése ellenére – >
Orbán Viktor vörös szőnyeget terít Netanjahu lábai elé
Ugyanakkor Maya Sion, a jeruzsálemi Héber Egyetem professzora súlyos hibának tartja a látogatást. Mert azzal mindenekelőtt >
Szerbia katonai unióról álmodik Magyarországgal
A megfigyelők a két ország együttműködését aggodalommal szemlélik. Vučić és Orbán jó kapcsolatokat ápol Moszkvával. A >
Egy szokatlan barátság
A Budapestről, illetve Tel Avivból keltezett összeállítás szokatlan barátságnak nevezi Orbán és Netanjahu viszonyát, bár mint >
Vance grönlandi vendégszereplése erkölcsi szempontból téves, stratégiailag pedig katasztrofális
Timothy Snyder a Guardianben azt gondolja, hogy Vance kurta grönlandi vendégszereplése nem csupán erkölcsi szempontból volt >
Lázadnak a szerb és török fiatalok, a Nyugat sunyi módon hallgat
Paul Lendvai szerint ugyan a tömegek más és más okból fordultak szembe Ergogannal, illetve Vučić-tyal, de >
Netanjahu Budapesten
Szinte az egész világsajtó beszámol arról, hogy a Nemzetközi Büntető Bíróság letartóztatási parancsa ellenére a héten >
Az már fasizmus, ami most van Amerikában
Így értékeli a Die Zeitban a Yale Egyetem filozófusa, Jason Stanley, aki éppen ezért két professzor >
A hazafiság elve és gyakorlata
Aztán jött Magyar Péter. Ő ugyan senkit nem csábít el más pártoktól, sőt épp az ellenkezőjét >
A Signalgate bagatellizálása rosszabb mint maga a botrány
Hogy a Fehér Ház próbálja bagatellizálni a Signalgate-et, az rosszabb, mint az alapbotrány maga, hogy ti. >
Miért hirdeti Orbán a szerb nacionalizmust?
A magyar miniszterelnök igyekszik országát közép- és dél-európai regionális hatalomnak beállítani. Emellett az etno-nacionalista nézetek sem >