Ma Vince, Irén, Teodóra névnap van.
Fiók
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Naplójegyzetek – Fragmentumok
Posztfasizmus
Végel László
Nem terrorizál, hanem csábít. Ritkán tilt, annál gyakrabban kisajátít. Nem elégszik meg a puszta pártpolitikával, hanem homogén elitellenes tömegkulturális mozgalmakat teremt, miközben új, sokszor kultikus életeszményt és életformát ígér. Műszerei is kifinomultak: sokszor a nemzeti érzésre játszik rá, sokszor a kiszámíthatatlan világtól való félelmünkre, arról nem is szólva, hogy a szegényeknek igazságos kormányzást, az újdemokráciában létrejövő új oligarcháknak pedig biztonságot ígér. Az utóbbit általában betartja. Az az oligarcha, aki nem tartja magát ehhez, úgy jár, mint néhány orosz nábob. Végel László:
2024. április 15., hétfő
Petri, majd Parti Nagy Lajos után különösen Fehér Renátó verseit szívesen olvasgattam, mindenekelőtt azért, mert felfedeztem bennük a korunkra jellemző szellemi feszültséget. Ebben az értelemben igazából korszerű költő, aki megújítja az immár kanonizált modern poétikai „rekvizitumokat”. Az ÉS új számában (1924. április 12.) kimondja, miféle feszültségről van szó. „Azt hiszem ugyanis, hogy a posztfasizmus korszellemmé vált”, nyilatkozta. Posztfasizmus?! Az jár az eszemben, hogy mennyire hiányzik a jelenség anatómiáját halálos pontossággal leíró Tamás Gáspár Miklós, de úgy tűnik, némán megyünk el gondolatai mellett. Nem vagyok én sem kivétel. Ha szembesülök vele, a legjobb szándékkal aggályoskodok: azzal nyugtatom magam, hogy lehetetlen, hogy tényleg igaz legyen. A habozás azzal is magyarázható, hogy a fogalom elméletileg könnyebben körülírható, mint amennyire a mindennapokban leleplezhető. Az irodalomban is alig van példa erre a leleplezésre. Színvonalas tanulmányok, esszék világosan leírják, de az életben nehezen írható le, hogy ez a koreszme miként költözik be a hétköznapi élet pórusaiba, miként mutatkozik meg az emberi sorsokban. Tudom: főleg a prózában rendkívül nehéz ezt a jelenséget feltárni, sokkal, de sokkal nehezebb, mint a hagyományos diktatúrák esetében. A hagyományos diktatúra erőszakos, sokszor brutális módszerei könnyebben megragadhatók, a posztfasizmus azonban erősen rejtezkedő és sunyi természetű, ügyesen rejtezik a demokratikus narratíva mögé, és nagyon gyakran szólásszabadság szélsősége védelmezőjeként lép fel, térhódítása tehát sokkal szubtilisebb. Nem terrorizál, hanem csábít. Ritkán tilt, annál gyakrabban kisajátít. Nem elégszik meg a puszta pártpolitikával, hanem homogén elitellenes tömegkulturális mozgalmakat teremt, miközben új, sokszor kultikus életeszményt és életformát ígér. Műszerei is kifinomultak: sokszor a nemzeti érzésre játszik rá, sokszor a kiszámíthatatlan világtól való félelmünkre, arról nem is szólva, hogy a szegényeknek igazságos kormányzást, az újdemokráciában létrejövő új oligarcháknak pedig biztonságot ígér. Az utóbbit általában betartja. Az az oligarcha, aki nem tartja magát ehhez, úgy jár, mint néhány orosz nábob.
Következő cikk: Newsweek: Orbán Viktor nem Amerika barátja
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A REZSIM (KI)SZOLGÁLÓI
Miért hallgatnak erről (is) a magyar szerkesztőségek tagja? Milyen újságírók azok, akik még a saját jogaikért >
„Mert gyilkosok közt cinkos, aki néma"
Úgy igaz, a legkényelmesebb elfordítani a fejünket és csodálatos történeteket írni. Beszélni valami másról, szépen, okosan, >
SÓHIVATAL LETT A MAGYAR NEMZETI TANÁCS!
Szinte szánalmas nézni az MNT-ülések TV-közvetítését, amelyek alatt a tanácstagok mukkanni se mernek! Az üléseken az >
A reálszocializmus és a szélsőjobb titkos kapcsolata
Aztán a berlini választásokra terelődik a szó. A választásokon a Linke nevű párt győzött. Berlin, akárcsak >
Pásztor Bálint valljon színt!
A Zöld Baloldal felszólítja a Vajdasági Magyar Szövetséget, hogy mondják el, számukra mi az a "vörös >
A VMSZ ÉS A MAGYAR ÉRDEKVÉDELEM AGÓNIÁJA
Csak akkor fogja azonban a közösség megtalálni a kiutat a jelenlegi állapotokból, ha megszabadul a pásztorvilág >
Viszlát Ottó! Találkozunk!
1990. március: az Újvidéki Színház klubjában, a törzshelyünkön tervezgettük a Naplót. Ottó is közöttünk volt. Nekem >
Művészete a túlélés csodás vajdasági enciklopédiája
Akkoriban Jugoszláviában tavaszias szellők fújdogáltiak, de a főszerkesztőnek azért politikailag megbízhatónak kellett lenni. Erre felálltam és >
Nyilas Mihály bálozik
Szégyenletes, hogy most, amikor az ország „csaknem négyszáz bírója és ügyésze” tiltakozik a szakmát sújtó hatalmi >
KORMÁNYVÁLTÁS SZERBIÁBAN
Az országot most egy olyan személy tartja „sakkban” (sokkban?), akit – Gordana Čomić, előbb a Demokrata >
Szolidaritás és katarzis?
A magyarázat lehetséges kulcsszava tehát a szolidaritás, annak itt s másutt nemigen látott formái, amelyek sosem >
Ha létezne egy igazi államférfi
Míg az előző 30-50 körüli nemzedék nagy része – sokan közülük rossz lelkiismerettel - pragmatikusan alkalmazkodott >