2024. november 23. szombat
Ma Kelemen, Klementina, Kolumbán névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Élet Vlagyimir után

Élet Vlagyimir után

Bármennyire is hihetetlen, de a sorozatos harci kudarcok után az orosz elit már azt latolgatja, van-e élet Vlagyimir Putyin után, azaz, hogy el kellene távolítani hivatalából az elnököt. A hivatalnokok, üzletemberek látják az ukrán előrenyomulást, képzett oroszok százezreinek emigrálását, és hogy a Nyugat nem enged a Kreml energia- és nukleáris zsarolásának. Ez persze nem azt jelenti, hogy az államfő egyhamar lelép a színről, megbuktatnák vagy nukleáris fegyvert robbantana. Az azonban igaz, hogy az országot irányító és a vagyonát féltő elit elveszti a bizalmát. Az orosz politikai rendszer Szovjetunió bukása óta a legviharosabb időszakába lép. A Nyugat ugyanakkor kezd aggódni, hogy az ország kormányozhatatlanná válik. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

Economist

 

Putyin nem nyerheti meg a háborút, viszont nem is tudja befejezni, mély megaláztatás nélkül. De ha véget is értének a csaták, az ő harciassága mellett szinte lehetetlen visszatérni a korábbi, békés élethez. A gazdaságban ugyanakkor lassan megmutatkoznak a szankciók hatásai. Viszont hogy az elnök olyan ukrán területeket is Oroszországhoz csatolt, amelyek nincsenek is az ellenőrzése alatt, nos, ez alighanem megrendítette a tekintélyét odahaza is.

Ha a hadsereg vereséget szenved a háborúban, az valószínűleg bedönti az egész rendszert. A diktátor azzal a felkiáltással indította meg a „korlátozott katonai műveletet”, hogy Ukrajnából bukott állam lesz. Ehelyett saját országa válik azzá, igen gyorsan.

 

https://www.economist.com/europe/2022/10/26/russias-elite-begins-to-ponder-a-putinless-future?utm_content=article-link-3&etear=nl_today_3&utm_campaign=a.the-economist-today&utm_medium=email.internal-newsletter.np&utm_source=salesforce-marketing-cloud&utm_term=10/26/2022&utm_id=1367943

 

Washington Post

 

A kommentár úgy ítéli meg, hogy Putyin sokáig marad Ukrajnában, tehát a Nyugatnak is hasonlóképpen kell eljárnia. Ezt azért hangsúlyozza, mert a Trump-féle jobboldal és a demokraták balszárnya kezd elégedetlenkedni, miután horribilis összegekbe kerül az ukránok  támogatása. Biden ugyan joggal érvel azzal, hogy olyan befektetés ez, amely már a nemzetközi rend helyreállásával megtérül, az ellentábor türelmetlensége alátámasztja az orosz elnök számítását, hogy ki tudja bekkelni az ellenfeleket.

A Kreml urának odahaza nem kell attól tartania, hogy bármi fenyegetné hatalmát. Ukrajnában rakéták tömkelegét zúdítja civilekre és az áramhálózatra, ám ez csak megerősíti az ukrán nép elszántságát. Nagyjából-egészében kitart a nyugati szolidaritás is. Viszont kezd hatni az orosz nukleáris fenyegetés. Mint ahogy az infláció és az energiaellátási nehézségek is. Hogy mekkora az elégedetlenség, az kiderül az amerikai időközi választásokon.

A két nagy párton belül máris jelentkezett a borúlátás. A néhai iraki diktátor 42 éve rohanta el Iránt, a 8 évig tartó és félmillió áldozatot követelő háború tanulsága, hogy egy önkényúr még akkor is jó sokáig folytathatja az inváziót, ha már nyilvánvaló vált, hogy elszámította magát. Nem lehet tudni, hogy Moszkva mikor dobja be a törülközőt, de a washingtoni Kongresszusban tapasztalható lázongás aligha rövidíti le ezt az időt.

 

Time

 

A NATO volt főparancsnoka megerősíti, hogy Nyugatnak el kell rettentenie az orosz államfőt a nukleáris eszköz bevetésétől, éspedig oly módon, hogy kétségtelenné teszi: Moszkvára igen súlyos következmények várnak, ha Putyin rászánja magát a lépésre. James Stavridis, nyugalmazott tengernagy, a Rockefeller Alapítvány igazgatóságának első embere és a pénzügyi kérdésekkel foglalkozó Carlyle Csoport alelnöke szerint Putyin egyre kétségbeesettebb.

 

Látja ugyanis a mind több halottat és a rengeteg harceszköz megsemmisülését, így más lehetőségek felé fordul. Ez a taktikája is kudarcot fog vallani, de amint rájön, hogy veszített, nagyon számolni kell azzal, hogy harcászati robbanófejet élesít be. Ideértve a piszkos bombát, amelynek hagyományos töltete hatalmasat robban, mégis viszonylag kevés áldozatot követel, ugyanakkor óriási területet szennyez be radioaktivitással.

Ezt a Nyugat nem hagyhatja annyiban, tehát

- a bizonyítékokkal együtt azonnal nyilvánosságra kell hoznia, ha az oroszok – a 2. világháború óta példátlan módon – elsőként alkalmaznak atomtöltetet

- követelni kell Oroszország kizárását a BT-ből

- Indiát, Kínát rá kell venni, hogy ítéljék el az akciót és szakítsák meg a kereskedelmet az oroszokkal

- Be kell fagyasztani az orosz vagyonokat nyugaton, a 300 milliárdot Ukrajna újjáépítésére kell fordítani

- MÍG-29-eseket kell adni Kijevnek, fontolóra kell venni F-16-osok szállítását

- Még több korszerű légvédelmi rakétát kell küldeni, ideértve az Izraelből ismert Vaskupolát

- Mérlegelni kell, hogy a NATO rendeljen el repülési tilalmat Ukrajna felett

- Titkosszolgálati adatokat és rakétákat kell az ukránok rendelkezésére bocsátani, hogy azok támadhassák az orosz hadiflottát a Fekete-tengeren.

Arról viszont nem lehet szó, hogy a Nyugat nukleáris fegyverrel válaszoljon, mert az atomviszályt nem szabad súlyosbítani. Viszont meg kell értetni Putyinnal, hogy sorsa hatványozottan rosszra fordul, ha bármilyen formában, de radioaktív eszközhöz folyamodik.

 

Süddeutsche Zeitung

 

Az elemzés rámutat a tegnapi francia-német csúcs után, hogy a kétoldalú kapcsolatokban mutatkozó feszültség alapvetően a két vezető rossz viszonyából ered – éppen a legrosszabbkor. Emmanuel Marcon és Olaf Scholz között valami nem stimmel. A látvány önmagában zavaró. A két politikus nem bízik egymásban.

A francia elnök nem mindig könnyítette meg Merkel dolgát, amikor sorra terjesztette elő becsvágyó európai terveit. De az előző kancellár mindig kompromisszumot tudott vele kötni, ami utódjának még mindig nem sikerült. Párizsnak a jelek szerint Scholznak a stílusa sem tetszik. Így nem kapott előzetes tájékoztatást a 200 milliárd eurós német segélycsomagról. És a német vezető olyan beszédet tartott Európa jövőjéről, amelyben Franciaország nagyjából akkora jelentőséghez jutott, mint Monaco.

De nem csak ő elégedetlen a német külön út miatt. Jobb lenne, ha Scholz jobban bevonná elképzeléseibe Macront. Ráadásul a földrész évtizedek óta a legkeményebb próbatétel előtt áll. Idáig mindig kézenfekvő volt, hogy Párizs és Berlin közösen vezeti át a kontinenst az ilyen válságokon. A német vezetőnek gondoskodnia kell arról, hogy ezúttal ne azok érezhessék úgy: biztosra mehetnek, akik szét akarják verni a német-francia tengelyt.

 

 

 

2022. október 27.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Putyin nem csak a Nyugatot próbálja figyelmeztetni

Az hangsebességnél gyorsabb rakéta kilövésével Putyin nem csupán a Nyugatot próbálta figyelmeztetni, hanem saját népének is >

Tovább

A gyűlölet mint hiány

Vajon mitől lesz valaki éppen palesztinpárti a Közel-Kelettől ezer kilométerekre? És ők miért veszik készpénznek az >

Tovább

Mi van, ha bukik?

Várható-e, hogy a választások eredményétől függetlenül kilenc, tizenkettő, akárhány évre kinevezett pártcselédek és -kreatúrák udvarias meghajlással >

Tovább

Az EU bővítése és Oroszország

Mindebből az EU számára több következtetés adódik. Az orosz befolyás ellensúlyozása érdekében továbbra is törekednie kell >

Tovább

Vizsgáznak Európában a liberális értékek, mert erősödik az antiszemitizmus

Az Economist szerint ez a legrégebbi csapás a földrészen. Sajnálatos módon visszatér az a fajta türelmetlenség, >

Tovább

Elon Musk egyszerre jelent lehetőséget és veszélyt – Trump fő rombolójaként

Ezt rögzíti az Economist szerkesztőségi véleménye. Merthogy a milliárdos az amerikai kormányzatot célozta meg és így >

Tovább

Hogyan készül Orbán a választásra

Magyarországon csak két év múlva lesz a választás, de Orbán Viktor már jó előre gondoskodik arról, >

Tovább

Lehet, hogy Európának éppen Trumpra van szüksége

Azért, mert magának kell olyan gondokat megoldania, mint az euróövezet gazdasági stagnálása, valamint a földrész biztonsága. >

Tovább

Biden döntését Putyin meg fogja torolni

Simon Tisdall u Guardianben úgy ítéli meg: igen nagy horderejű Ukrajna számára, hogy Biden az utolsó >

Tovább

Rövid út vezethet keletre

Arra kell számítani, hogy Trump alatt az ország egoista birodalom lesz, ám ennélfogva szétesik a szabályokra >

Tovább

Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai kapuján dörömbölnek

Simon Tisdall a Guardianben arra figyelmeztet, hogy Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai >

Tovább

A tervezett kinevezésekkel Trump egyértelműen elárulja, miként akarja irányítani az országot

Ezt fejti ki a Guardian kommentátora, Jonathan Freedland. A névsort úgy válogatta össze, hogy az is >

Tovább