Ma Katalin, Kitti, Zsófia, Piusz névnap van.
Fiók
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Végkiárúsítás
Alapítványokba viszi ki a közvagyont, így a legtöbb egyetemet is a magyar kormány – írj a Süddeutsche Zeitung. Orbán Viktor a nagyobb rugalmassággal és a pénzzel érvel az új gyakorlat mellett, a bírálók ezzel szemben azt mondják, hogy ily módon állam jön létre az államban. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Süddeutsche Zeitung
Alapítványokba viszi ki a közvagyont, így a legtöbb egyetemet is a magyar kormány – írja Végkiárusítás c. beszámolójában a legolvasottabb német lap. Orbán Viktor a nagyobb rugalmassággal és a pénzzel érvel az új gyakorlat mellett, a bírálók ezzel szemben azt mondják, hogy ily módon állam jön létre az államban.
A felsőoktatásban nagy hullámokat kavar, hogy jön a Fudan egyetem. Csak az építési költség átszámítva 1,5 milliárd eurót tesz ki, a telek a kormány ajándéka. A miniszterelnök szerint tanulni kell a Kelettől, de úgy tűnik, a CEU sok jóval nem tudott szolgálni, mert annak mennie kellett. Most éppen visszatérhetne, mert módosítják a vonatkozó törvényt, de inkább nem kér belőle. A két intézmény körüli vita nagy érdeklődést váltott ki külföldön is, ugyanakkor meglepően csekély figyelem övezi a diplomások képzése körül zajló „modellváltást”. Kastélyok, parkok, termelőföldek vagy éppen kulturális intézmények sorsa ugyanaz: állami kézből vagyon kezelő alapítványokhoz kerülnek.
A hívek szerint az átalakulás versenyképesebbé teszi az országot. A kormány azt közölte az újsággal, hogy a vagyonelemeket kizárólag a közjó érdekében lehet felhasználni, nem kerülnek automatikusan magántulajdonba. A másik oldal ezzel szemben azt hangsúlyozza, hogy a Fidesz be akarja biztosítani magát, ha netán jövőre elveszti a választást. Ezért pénzt spájzol, saját embereit jól fizető posztokra rakja.
A legtöbb egyetem többé-kevésbé önkéntesen fejet hajtott a törekvés előtt, habár még a támogatók között is van olyan, aki enyhe zsarolást emleget. Mindenesetre a hatalom a tervhez négymilliárd eurót még abból az európai újjáépítési alapból is igénybe kíván venni, amit Orbán az ősszel majdnem meghiúsított. Ugyanakkor az EU aligha tudja majd nyomon követni, hogy a magyarok mire fordítják a pénzt. A modell ugyanis főként az átláthatóság és az autonómia kapcsán hibádzik. Vagy ahogy Polónyi István oktatáskutató összefoglalta: a kuratóriumokba a kormány a saját híveit nevezi ki, az alapítványokhoz kerülő vagyon viszont nem az egyetemeké. A régi szabályok már nem érvényesek, bárkit ki lehet rúgni.
Szóval ugrás a sötétbe. Setényi János, aki magát konzervatívnak tartja, két, ellentétes álláspontot vázol: az egyik szerint az új rendszer új lehetőségeket kínál. A másik szerint viszont közforrások gigantikus lenyúlása zajlik az Orbán által teremtett nemzeti burzsoázia útján. Ennek része, hogy az egyetemek közreműködésével tüntetik el az uniós alapok egy részét.
Deák Dániel a Corvinusról úgy véli, a kuratóriumok strómanokból állnak, mert a kormányfő számára fontos, hogy kézben tartsa a felsőoktatási intézményeket, egyben pedig tovább dagassza a cimborák bankszámláit. Ezzel szemben a tudományért felelős miniszter európai példákra hivatkozik, ám ezt német szakértők kézből kontrázzák. Továbbá emlékeztetnek arra, hogy az alapítványok korifeusait életük végéig nevezik ki és csak kétharmaddal lehet őket leváltani. Ráadásul sok közöttük a magas rangú kormányzati tisztségviselő, miniszter.
Az MTA ugyan sürgette, hogy a kinevezéseknél arányosan kapjon képviseletet a politika, a gazdaság, az oktatás és kutatás, továbbá forgó rendszerben cserélődjenek a tagok, de nem úgy néz ki, hogy ebből lesz bármi is.
Reuters
A német pénzügyminiszter arra figyelmeztet, hogy júniusig érvényben maradhatnak a korlátozások, ha az új szigorítások sem segítenek lenyomni a korona megbetegedések számát. A fő gond az, hogy a 3. hullámban tarol a brit vírus, illetve hogy viszonylag későn indult az oltási kampány. Scholz szerint azonban ha addig jól alakulnak a dolgok, akkor a nyártól bátran nyitni kell, ideértve hogy lehessen újra koncertre, színházba, focimeccsre menni.
Merkel arra szólította fel a németeket, hogy tartsák magukat a megkötésekhez azokban a körzetekben, ahol a sok fertőzés miatt be kellett azokat vezetni a hét végén. Egy heti átlagban, 100 ezer lakosra vetítve immár 166-ra nőtt az új betegek száma. Az új jogszabály egyébként lehetővé teszi, hogy a kormány az érintett régiókban kijárási tilalmat rendeljen el este 10 és hajnali 5 között, továbbá szigorítsa a magán összejövetelek és a vásárlások feltételeit. Újra bezárják az iskolákat, ha valahol gyorsan terjed a járvány. Ugyanakkor szó van arra, hogy több lehetőséget élveznek azok, akiket már beoltottak.
Project Syndicate
Joschka Fischer minden ellenérv dacára nem ért egyet azzal, hogy a Nyugat az őszre kivonja csapatait Afganisztánból, mert emiatt beláthatatlanul sok szenvedés zúdul majd a helyi lakosságra, arról nem beszélve, hogy a világnak milyen megpróbáltatásokra kell majd felkészülnie. A volt német zöldpárti külügyminiszter, aki a háború után Budaörsről kitelepített szülők gyerekeként már odakint született, emlékeztet arra, hogy az al-Kaidát nem sikerült szétzúzni, a tálibok pedig Kabulon kívül erősebbek, mint valaha.
Vissza fogják szerezni a hatalmat, továbbá változatlanul fenyegetést jelentenek majd a Nyugat számára. Afganisztánban nincs olyan kormányzati erő, amely meg tudná fékezni a terrorizmust, a korrupciót, a kábítószerkereskedelmet, amely békés, nyugodt jólétet tudna szavatolni a lakosságnak.
A regionális stabilitás még törékenyebb lesz, mint idáig. A kivonulás a transzatlanti szövetség vereségét jelenti, a humanitárius következmények ugyanakkor drámainak ígérkeznek. Ezért várhatóan újabb menekülthullám indul be. Hatalmi vákuum alakul ki és azt a régió országai igyekeznek majd betölteni. Pakisztán, Irán, és főként a terjeszkedni kívánó Kína. Persze Peking aligha tud többet elérni ebben a helyi lőporos hordóban, mint a szovjetek vagy az amerikaiak.
Fischer mindezek alapján azzal érvel, hogy nincs alternatívája az USA fegyveres jelenlétének, mert szeptember 12-ével nem egy biztonságosabb, jobb világ köszöntene be. Éppen ellenkezőleg, humanitárius katasztrófa fenyeget.
Következő cikk: A német futball piros lapot mutatott fel Orbán Viktor melegellenességének
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A fenntarthatatlan elnökség
Az Atlantic elemzése kizártnak nevezi, hogy eddigi formájában folytatódhat Trump elnöksége, miután az első 100 nap >
Világ liberálisai, egyesüljetek!
Erre szólít fel Timothy Garton Ash, mert úgy látja, hogy ily módon lehet kiszorítani Trumpot a >
A Trump-tornádó hatása Orbánra és a szélsőjobbra
Trump szétzúzta a transzatlanti rendet, és Orbánnak a többi jobboldali európai politikussal közös dilemmája, hogy kiszámítsa: >
A Trump-Zelenszkij találkozó jelentősége
Lehet, hogy a 15 perces vatikáni Trump-Zelenszkij-találkozónak köszönhetően közel van a tűzszünet, de semmiképpen sem jelent >
Európa nulladik órája. A Trump-terv történelmi fordulópontot jelent
A Die Welt konzervatív lap külpolitikai főmunkatársa történelmi fordulatként értékeli Trump békejavaslatát, mert az diplomáciai eszközökkel >
Egy külön atomernyő Európának? A kontinensnek szüksége van az USA nélküli NATO-hoz
A NATO egyik volt igazgatóhelyettese végigveszi, milyen lehetőségek sorakoznak Európa előtt saját védelme megerősítésére, ha megszűnik >
Amerika árulja az ukrajnai béketervet, de egyelőre senki sem vevő rá
Már csaknem 100 nap telt el Trump beiktatása óta, de még csak egy rövid tűzszünetet sem >
Ha egy gengsztert megjutalmaznak, akkor annak béke biztosan nem lesz a vége
A Süddeutsche Zeitung brüsszeli tudósító azt írja, hogy hiába tesz úgy a világ, mintha Putyin politikus >
Magyar Pétert nem kell szeretni. Csak győzzön.
Stratégia, fegyelem, történet – ezekből épül fel a győztes kampány. Magyar hozza mindhármat, és ilyen nem >
A pápa átformálta az egyházat, de nem olyan mértékben, ahogyan remélte
A római katolikusoknak sok éve nem volt ennyire nyitott gondolkozású vezetője, az emberek között, a nyájával >
Nem sok jót ígér Trump béketörekvései számára Putyin húsvéti tűzszüneti trükkje
Az amerikai elnök hiába szeretne gyorsan véget vetni a háborúnak, orosz kollégája a viszályt pártolja, és >
Ha…
Sorsfordulónak nevezhető változás nélkül Magyarországra nehéz jövő vár: saját térségének kiábrándító csődtömegévé, elállíthatatlanul vérző sebbé fog >