Ma Katalin, Kitti, Zsófia, Piusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Spiegel: Repedések Orbán hatalmi szerkezetén
A Fidesz belső életéről nem tudni semmit. A pártkongresszusok a létező szocializmus ünnepi gyűléseit idézik, ott egyedül Orbán beszéde a fontos. Viktor – a párt, amely nélküle gyorsan szétesne. Ezek után annál meglepőbb, hogy vezető politikusok és párt közeli újságírók a kormányzati stílust kifogásolják, merthogy az arrogáns, az élettől idegen, nem hajlandó párbeszédre, a munka teljesen központosított. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Human Rights Watch
A magyar kormány továbbra is bontja le a demokratikus intézményrendszert és a jogállamot. Erre a következtésre jut a nemzetközi emberi jogi szervezet tavalyi összefoglalója. Bizonyítékképpen legelőször is azt említi meg, hogy ugyan nem lesznek közigazgatási bíróságok, ám az állam számára kellemetlen ügyeket, legyen azok a korrupcióval, a választásokkal, vagy akár a rendőrség valamelyik fellépésével kapcsolatosak, az Alkotmánybírósághoz terelik át, mivel ott a tagok többsége a Fideszhez áll közel.
Megújultak a hivatalos támadások a tudomány szabadsága ellen, az Országgyűlés által elfogadott törvény fokozott állami ellenőrzés alá vonta az MTÁ-t, ily módon a kormány az eddiginél nagyobb mértékben tudja befolyásolni a tudományos kutatásokat és azok finanszírozását.
Továbbra is csak igen korlátozott számban léphetnek be menedékkérők a déli határon a két tranzitövezetbe. ahol az UNHCR szerint több mint 300 embert tartanak őrizetben, köztük kb. 170 gyereket. A korlátozás miatt ugyanakkor ezrek várakoznak szörnyűséges körülmények közepette a túloldalon. Változatlanul gondot jelentenek a visszatoloncolások. Februárban a hatalom visszatért ahhoz a gyakorlathoz, hogy megvonta az élelmet az elutasított menedékkérőktől. Az Európai Emberi Jogi Bíróság 27 esetben szólította fel az Orbán-kormányt, hogy az ne éheztesse ezeket az embereket és a közbenjárásnak meg is lett az eredménye.
A Stop Soros miatt a Bizottság az Európai Bírósághoz fordult, a Néppárt pedig felfüggesztette a Fidesz tagsági jogait. Ugyanakkor változatlanul egyre rosszabb képet mutat a média sokszínűsége, mind több szerkesztőség képviseli a hivatalos irányvonalat, vagy közvetlenül a kormány hatására, vagy azért, mert a kabinethez közeli emberek szerezték meg a tulajdonjogot. A KESMA létrehozása kifejezetten kedvezőtlen fejlemény volt a pluralizmus szemszögéből. A hatalompárti sajtó változatlanul pocskondiázza, befeketíti az ellenzéki újságírókat és orgánumokat.
Az ország továbbra sem csatlakozott a családi erőszak ellen létrehozott Isztanbuli egyezményhez és az EU Alapjogi Ügynöksége szerint semmi újat nem tapasztalni a romák elleni diszkrimináció kapcsán. Az jelentkezik a lakáskörülményekben, az oktatásban és az egészségügyi ellátásban egyaránt.
New York Times/Reuters
Újabb csapás az Orbán-kormányra az Európai Bíróság jogi tanácsadójának szakvéleménye, miszerint az unió szabályainak megsértését jelenti a Stop Soros, tehát, hogy a civil szervezeteknek egy megadott szint felett be kell jelenteniük, milyen külföldi forrásokból kapnak támogatást. Brüsszel több ügy kapcsán is azzal vádolja a magyar vezetést, hogy az egy sor intézkedéssel korlátozza az emberek jogait, és így sérül a bírák, a sajtó és a civil társadalom függetlensége. A hatalom viszont azt állítja, hogy azért folyamodott bizonyos lépésekhez, mert Soros György által segített NGO-k politikai ügyekbe ütik bele az orrukat. A kemény intézkedések láttán az Európai Parlament jogállami eljárást indított. Ha az Európai Bíróság átveszi a szakértő véleményét, márpedig az esetek többségében ez a helyzet, akkor Magyarországnak meg kell változtatnia a jogszabályt, vagy ha arra nem hajlandó, akkor nagy valószínűséggel pénzbüntetés vár rá.
Bloomberg
Orbán Viktor csatát vesztett az Európai Unióval folyó küzdelemben, amely a demokratikus normákról szól, miután a szervezet legfelsőbb bíróságának főügyésze visszadobta a törvényt, amely megszigorítja a külföldi támogatást élvező civil szervezetek működési feltételeit. A pert még két éve a Bizottság indította a luxemburgi testületnél a „hátrányosan megkülönböztető, szükségtelen és jogtalan korlátozások” miatt. A szakvélemény éppen akkor látott napvilágot, amikor közeleg az összecsapás a magyar miniszterelnök és az Európai Néppárt között. A pártcsalád azt mérlegeli, hogy kiteszi a Fideszt a jogállami normák megszegése miatt.
A magyar fél viszont továbbra is ragaszkodik a vitatott jogszabályhoz, mondván, hogy az az ország biztonságát szolgálja és segít átláthatóbbá tenni a külföldről finanszírozott, bevándorlás-barát Soros-szervezetek működését. A jelentés emlékeztet arra, hogy a befektető által életre hívott Nyílt Társadalom Alapítvány regionális irodája éppen a kemény kéz politikája miatt zárt be és költözött Berlinbe.
Die Presse
Úgy néz ki, hogy az Európai Bíróság főügyészének előterjesztése nyomán megbukik a Soros-ellenes törvény, és ez újabb epizód Magyarországon az európai értékekért és a szabad társadalomért folyó birkózásban. Merthogy az állásfoglalás szerint a jogszabály sérti a magánélet tiszteletét, a személyes adatok védelmét, a tőke szabad áramlását, de még az egyesülési szabadságot is. A szabályozás mindenekelőtt a Soros György által támogatott civil csoportokat vette célba, mert a hatalom ily módon igyekezett szabadulni a civilek jelentette bírálatoktól és ellenőrzéstől. A luxemburgi szakértő viszont lesöpörte az asztalról azt a hivatalos érvet, hogy a pénzmosást és a terrorizmust akadályoznák meg ily módon. Rámutat ugyanakkor, hogy a szóban forgó szervezetek súlyos anyagi helyzetben kerülhetnek, ha az intézkedés láttán visszalépnek a határon túli támogatók.
A jelentés emlékeztet arra, hogy az Európai Parlament ma ismét a magyar és a lengyel jogállam megsértéséről vitázik. Idekapcsolódva idézi a Népszava jelentését, miszerint a kormány meg akarja vonni Budapesttől az uniós támogatásokat a következő pénzügyi időszakban. Ezt egyben azt jelentené, hogy a főváros nem vehetne részt az európai klímavédelmi programban.
Spiegel
Repedések mutatkozik Orbán Viktor tömör hatalmi szerkezetén: neves fideszes politikusok mostanában éles bírálattal jelentkeznek. A magyar állam az eltelt évtizedben szinte teljesen monolitikus lett, a miniszterelnök jóformán korlátlan hatalommal rendelkezik, őt a munkatársak, illetve a hatalomgyakorlás szakértőinek szűk köre veszi körül. Az ellenzék a jelentéktelenségbe süppedt, az igazságszolgáltatást átalakították, így az ország illiberális átépítésének immár semmi sem áll útjában. De ezen belül a kormánypárt is zárt tömbre emlékeztet: csak ritkán bukkannak fel olyan vélemények, amelyek eltérnek a hivatalostól. A belső életről nem tudni semmit. A pártkongresszusok a létező szocializmus ünnepi gyűléseit idézik, ott egyedül Orbán beszéde a fontos. Viktor – a párt, amely nélküle gyorsan szétesne.
Ezek után annál meglepőbb, hogy vezető politikusok és párt közeli újságírók a kormányzati stílust kifogásolják, merthogy az arrogáns, az élettől idegen, nem hajlandó párbeszédre, a munka teljesen központosított. És itt fel lehet sorolni Lázár, Navracsics, Stump vagy éppen Gulyás Gergely nevét. Az önkritika oka az elvesztett önkormányzati választás. Nagy Attila Tibor a Méltányosság Intézettől azt mondja: az eredmény részben azt támasztja alá, hogy az emberek belefáradtak a Fideszbe, részben pedig azt, hogy le lehet váltani a rendszert. Ezért idegességet tapasztalni a hatalom sáncain belül, hiszen két év múlva jön az országos választás. A szakértő szerint azonban a rezsim nincs válságban. Ezt megerősíti Krekó Péter is, mert úgy érzékeli, hogy a dolgok továbbra is a tekintélyelvűség felé haladnak nálunk. És nem szabad lebecsülni Orbán alkalmazkodóképességét. Viszont abból még baj lehet, hogy a pártnak e pillanatban nincs mondanivalója.
Die Welt
A Bizottság elnöke közzétette a részleteket az európai Zöld terv ügyében, de a nagy bizonytalanság ott van, hogy mennyire sikerül a kelet-európai tagokat bevonni az elképzelés végrehajtásába, mármint hogy 2050-ig klíma semleges legyen a földrész. A lengyelek azonnal különleges elbánást és halasztott határidőt kértek, mert náluk javarészt hőerőművek termelik meg a szükséges energiát. A magyar és a csehek nem tagadták meg a tervezet aláírását, de nekik is vannak fenntartásaik és anyagi támogatást követelnek. Az éghajlat védelme egy éve téma Orbán Viktor számára. A kormány a múlt héten hozta nyilvánosságra idevágó programját, de Varsóhoz és Prágához hasonlóan nem gondolja, hogy atomenergia nélkül el lehet érni a nettó nulla széndioxid kibocsátást. A miniszterelnök 150 milliárdra becsülte az átállás költségeit és jelezte, hogy ennek nagy részét az EU-nak kell fedeznie.
Neue Kronen Zeitung
Ivan Krasztev arra figyelmeztet, hogy a nagyarányú kivándorlás illetve a születések számának visszaesése már a demokráciát fenyegeti Közép- és Kelet-Európában. A neves politológus, aki jó ideje egy osztrák társadalomkutató intézetnél dolgozik, éppen Bécsben, a magyar nagykövetség tőszomszédságában fejtette ki egy előadásában, hogy népességszám drasztikus apadása folytán a kormányok maguk dönthetik el, milyen nemzetet is akarnak. Hiszen immár nem szükséges a bírálókat Szibériába száműzni, elég nyitva tartani a nyugati határokat. Főleg a fiatalok mennek el, ezért az idősek véleménye egyre nagyobb súllyal esik latba, és előbb-utóbb túlsúlyba kerülhetnek a nyugdíjasok.
Kovács András, a Menedék Egyesülettől arról beszélt a rendezvényen, hogy az évezredforduló óta igen nagy méreteket öltött az exodus a visegrádi államokban. Magyarországról a lakosság 6,5 %-a távozott. Egy bosnyák migrációs szakértő azt hangsúlyozta, hogy a jelenségben nem csupán gazdasági megfontolások játszanak közre, fontos az urambátyám-rendszer, valamint a környezet lesújtó állapota is.
Dortmundi Műszaki Egyetem/Süddeutsche Zeitung
Európában a német és a magyar sajtó foglalkozott a legtöbbet a migrációval, de míg az első nagyon is érthető, hiszen Németország az egyik legfőbb befogadó állam a világban, Magyarország esetében viszont az a magyarázat, hogy Orbán Viktor Merkellel szemben foglalt állást a menekülthullám kapcsán. Így azután a magyar média jó másfélszer annyit foglalkozott a kérdéssel, mint az ügyben központi szereplőnek számító Németország központi lapjai. Ezt az a felmérés állapította meg, amelyet az Otto Brenner alapítvány megbízásából a dortmundi Műegyetemen működő Európai Sajtófigyelő készített el a hozzátartozó 15 társegyetem bevonásával, 17 országban. 2015 márciusa és 18 augusztusa között összesen hat hét termését nézték át.
Eszerint ez idő alatt a magyar sajtóban jó 1500 idevágó anyag jelent meg, de a mennyiség nem csapott át minőségbe. Ezalatt más új tagoknál alig száz cikk szentelt figyelmet a kérdésnek. De még a németeknél is, ahol az FAZ és a Süddeutsche Zeitung megfelelő példányait nézték végig az elemzők, alig több, mint ezer ilyen cikket találtak, pedig Németország kulcsszereplő volt az egész történetben. Lényeges adalék, hogy a keleti sajtó elsősorban a migránsokkal kapcsolatos gondokra és tiltakozásokra összpontosított. Erősen hanyagolta viszont, hogy milyen helyzetben vannak ezek az emberek és miként próbálnak segíteni nekik. Ezzel szemben a német média igen nagy figyelmet szentelt a támogatásnak.
Viszont mindenütt az volt a jellemző, hogy a balliberális orgánumok kedvezőbben álltak hozzá a kérdéshez, mint a jobboldali-konzervatív konkurencia, és alaphangjuk is pozitívabb volt. Ugyanakkor feltűnő, hogy a jelentésekben legtöbbször csak „statiszta szerep” jut a menedékkérőknek, sokkal nagyobb hangsúlyt élveztek az érintett kormányok. Egyébként a Nemzetközi Sajtófigyelő tavaly megkapta a Wallraff-díjat Németországban.
Következő cikk: Két tucatból fél tucat
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei
Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >
2x40 millió és közte egy kis apróság
Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >
MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC
Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >
Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen
Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >
Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania
A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >
Mit várok a Tisza kormánytól?
A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >
Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember
Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >
Végre
Megtörtént a felszabadulás, forradalom zajlik, a rendszer végre megváltozhat. Magyar Péter történelmi érdeme, hogy elindította a >
Egy örömteli Budapesten, a populisták veresége után egy példátlan átmenet lehetőségét láttam
Mindenekelőtt azonban ott van az a felbecsülhetetlen értékű lehetőség, hogy megmutassuk: létezik kiút a mély populizmusból. >
Mit jelent Orbán veresége a világ többi része számára
A választás geopolitikai következményei is jelentősek lehetnek. Orbán alatt Magyarország többször megvétózta az Ukrajnának szánt segélyeket >
„Soha nem voltunk barátok”
„Ha Vlagyimir Putyin felhív, felveszem” – mondta. „Ha beszélnénk, elmondhatnám neki, hogy jó lenne négy év >