Ma Olivér névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló
A Magyar Szó kálváriája folytatódik…
Bozóki Antal
A Magyar Szó impresszumában 2011. június 25-e óta Varjú Márta neve szerepel főszerkesztőként, s az általa jelzett időszakot immár méltán mondhatjuk a lap lezüllesztésének, dilettáns pártközlönnyé való alakításának. Az a nyomtatvány, ami ma Magyar Szó néven még mindig megjelenik, se nem objektív, se nem közéleti, se nem közszolgálati, se nem tájékoztató – se nem újság; a szó eredeti jelentésében meg pláne nem az. Bozóki Antal:
Május 10. – 20.
„Erőszakolják” a magyar nyelvet
„Többszörösen erőszakolták meg a magyar nyelvet” a zentai önkormányzati álláshirdetésben.
– A felsorolt munkahelyekre a munkaviszonyt öt időre létesítik – ez az egyetlen mondat elolvasása után felmerül a kérdés, hogy egyáltalán van-e értelme harcolni a magyar nyelvhasználatért, a kétnyelvű anyakönyvi kivonatokért, ha az egyik legmagyarabb önkormányzat, a zentai ilyen és ehhez hasonló mondatokat tartalmazó álláshirdetést jelentet meg a honlapján.
Zenta Község Községi Közigazgatási Hivatala vezetőjének a helyettesét keresik ilyen módon, és ahogy a szövegből kiderül, ez nem más, mint „tisztség a másodok csoportból”.
Az időközben „lejárt” álláshirdetésben számos nyelvi hiba van, amelyeket a Szabad Magyar Szó részletesen elemez.
A Tartományi Oktatási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi–Közösségi Titkárság honlapján található adatok szerint Vajdaság 31 községében (a 45 közül), vagy a községekhez tartozó településeken hivatalos használatban van a magyar nyelv és írás.
Zentán az álláshirdetés magyar szövege – mivel „a szerb szöveg igen szép” – arra utal, hogy bizony „a legmagyarabb önkormányzatban” baj van a fordítószolgálattal. El lehet képzelni, hogy a többi községben milyen a helyzet.
Czegledi Rudolf, Zenta község polgármestere, valamint Sarnyai Rózsa Edit a községi közigazgatási hivatal vezetőjének május 15-i sajtótájékoztatóján – akik bizonyára pártfeladatul kapták, hogy a kétnyelvű anyakönyvi kivonatokkal kapcsolatos „tévhiteket eloszlassák” – kiderült, hogy kétnyelvű anyakönyvi kivonatot „eddig lehetett igényelni (csak éppen azok nem voltak kétnyelvűek, leszámítva a nevet – a szerz. megj.)”, és hogy „a kétnyelvű anyakönyvi kivonat igényélése elektronikusan jelenleg nem működik”. (A szóban fogó pályázatot egyébként éppen a polgármester, Ceglédi Rudolf okl. építészmérnök írta alá!)[9] A Magyar Szó, Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ/BMC) pártszócsöve erről a problémáról úgy ír, mintha az csupán „híresztelés” lenne.
Óbecsén is hiába kérték a kétnyelvű anyakönyvi kivonatot, azt a választ kapták, hogy „nem engedi a dvojezično-t, hibát ír ki”. Személyes tapasztalatból tudom, hogy Újvidéken és Verbászon vannak ugyan kétnyelvű űrlapok, de azokat csak szerb nyelven és cirill betűs adatokkal adják ki.
A Magyar Nemzeti Tanács, vagy annak a nyelvhasználati bizottsága – ismereteim szerint – sajnos nem készített elemzést a magyar nyelv hivatalos használatáról a közigazgatásban. Egy ilyen elemzés nélkül a hivatalos nyelvhasználat területén viszont nem lehet továbblépni.
Az MNT még azzal sem foglalkozik, ami a törvényes hatásköre!
Május 17.
A Magyar Szó kálváriája folytatódik…
A Magyar Nemzeti Tanács (MNT) ülései többnyire megrendezett színi előadásra hasonlítanak, amelynek a főszereplői a testület véemeszes, illetve a párt által támogatott tanácsnokai, a statisztái pedig a Magyar Mozgalomhoz (MM) tartozó tagok.
A testület 6. rendes ülése „nagyobb viták nélkül zajlott le”. A tudósításokból ítélve nagyobb szóváltásra a Magyar Szó Taggyűlési Jogokat Gyakorló Testülete (TJGYT) elnökének lemondása és az új elnök kinevezése kapcsán került sor.
Újhelyi Lukács, a Magyar Szó TJGYT elnöke május 7-én kelt levelében lemondott tisztségéről. A lemondólevelét „nem csatolták az anyaghoz”, ezért annak tartalmát az MNT tagjai nem ismerhették meg”.[14] Miután ezt Zsoldos Ferenc kifogásolta, Hajnal Jenő, a testület elnöke később mégis arra kérte Lulić Emilt, az MNT jogászát, hogy olvassa fel a levelet”.
A levélben Újhelyi azt írta, hogy „a második mandátumban a fizetéseket szerette volna növelni átlagban legalább 60 ezer dinárra, de ehhez sem az igazgató sem az MNT támogatását nem kapta meg. A hazai és a magyar támogatásoknak köszönhetően erre meglettek volna a források, de a leköszönő TJGYT-elnök szerint az igazgató inkább az irodisták számát növelte”.
Hajnal Jenő szerint viszont „egy olyan bizalmi kérdés merült fel a Magyar Szó vezetése és a TJGYT elnöke között, ami miatt neki lépnie kellett és meg kellett hoznia ezt a döntést”. Az MNT elnöke azt is mondta, hogy „életben van a létszámstop és a fizetések is be vannak fagyasztva”. Ezzel kapcsolatosan viszont felmerül a kérdés, hogy akkor Ökrész Rozália, a Kft. igazgatója hogyan, minek alapján növel(het)te az „irodisták számát”?
Az, hogy a Magyar Szó háza táján sok minden nincsen rendben, nem újdonság. 2016-ban a Magyar Szó 277 olvasója követelte „Varjú Márta, a Magyar Szó főszerkesztője, Ökrész Rozália, a Magyar Szó Lapkiadó Kft. igazgatója, Újhelyi Lukács, a TJGYT elnöke és Hajnal Jenő, az MNT elnöke azonnali és visszavonhatatlan lemondását a fent felsorolt tisztségeikről. Mert: ELÉG VOLT!”.
Újhelyi lemondását az olvasók azért követelték, „mert férfihez és emberhez méltatlan módon zaklatta és fenyegette az általa vezetett testület hölgytagjait, mert nem tartotta tiszteletben a Magyar Szó Lapkiadó Kft. alapítói okiratát (holott tisztségénél fogva épp neki kellene elsősorban ügyelnie a szabályok és előírások betartására), mert felelősség terheli a Magyar Szóban kialakult helyzetért. Mert a színfalak mögé bújva, nyilvánosságot nem vállalva, önkényes diktátorként dönt kirúgásokról, leváltásokról, lefokozásokról, politikai és egzisztenciális kivégzésekről. Mert a VMSZ parancsára beállt a végrehajtók sorába. Mert tevékenysége káros és romboló nem csak a Magyar Szó, hanem egész közösségünk számára”. Az olvasók követelését azonban (akkor is) semmibe vették.
Az előző összetételű MNT (amelynek elnöke ugyancsak Hajnal Jenő volt), a 2016. február 27-i 15-i ülésén a Magyar Szó TJGYT elnöknek Újhelyi Lukács közgazdászt, tagnak pedig Bencsik Istvánt, a Pannon RTV újságíróját, Fremond Árpádot, a VMSZ parlamenti képviselőjét, dr. Nagy Imre egyetemi tanárt, Verebélyi Árpád plébánost, Urbán Zsuzsanna iskolaigazgatót, Erdődi Edvina jogászt (most az MNT alelnöke), Kókai Pétert, a Magyar Szó újságíróját (eltávolították a lapból, most a Sajtószabadság Alapítvány igazgatója), valamint Végvári Angéla grafikusmérnököt választotta.
A testület összetételéből is látszik, hogy a VMSZ tagok, illetve a párt bizalmát élvezők vannak abszolút többségben.
– A Magyar Szó impresszumában 2011. június 25-e óta Varjú Márta neve szerepel főszerkesztőként, s az általa jelzett időszakot immár méltán mondhatjuk a lap lezüllesztésének, dilettáns pártközlönnyé való alakításának. Az a nyomtatvány, ami ma Magyar Szó néven még mindig megjelenik, se nem objektív, se nem közéleti, se nem közszolgálati, se nem tájékoztató – se nem újság; a szó eredeti jelentésében meg pláne nem az – olvasható a vajdasági magyarság közéleti lapjának megszűnéséről szóló írásában.
Elég hosszú idő kellett Újhelyinek, hogy rájöjjön, ez a tisztség nem való neki. Zsoldos Ferenc az ülésen hangoztatta is, hogy „több korábbi döntése miatt őt is felelősség terheli, például újságírók elbocsátása kapcsán”.
Limburger Józsefről, TJGYT új elnökéről csak annyit közöltek, hogy „újvidéki okleveles jogász”, aki csakis a VMSZ bizalmát élvezheti, akárcsak Újhelyi a megválasztásakor. Nem sok köze lehet(ett) egyiknek sem a sajtóhoz! „A szavazáskor a Magyar Összefogás tagjai támogatták a TJGYT elnökének cseréjét, az ellenzék nemmel szavazott.”
A TJGYT (valójában igazgató bizottság) egy – ha jól emlékszem, még Józsa László MNT-i elnöksége idején – kitalált elnevezésű, teljesen elfogadhatatlan összetételű testület. A Magyar Szó Kft. igazgatóját és a főszerkesztőjét is az MNT választja meg. A VMSZ vagy nem bízik meg a kádereiben, vagy többszörös ellenőrzésre van szükség?
A Magyar Szó kálváriája sajnos – a magyar közösség és a szellemi élet kárára – folytatódik…
Következő cikk: Karaktergyilkosság áldozata lenne-e manapság az időközben elfelejtett és mellőzött Sinkó Ervin?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
VMDK: „A történelmi sebek felszínes kezelése és az érdemi tettek hiánya”
A szervezők célja nem is az 1944/45-ben történt eseményeknek a legújabb kutatások függvényében való újraértékelése, hanem >
Szili Katalin eltörölné azt, ami nincs!
A szerb és a magyar nemzet megbékélésének történelmi folyamata korántsem tekinthető befejezettnek. A Boris Tadić és >
Megérdemelt díj
Varjú Márta jóvátehetetlen kárt okozott a közösségnek, alkotmánysértő módon megfosztotta a vajdasági magyarságot a széleskörű, sokoldalú >
Sajtótájékoztató után - harcolni és túlélni
Magyar Péter olyan nyomás alatt áll, amibe mindenki más már beleőrült, belerokkant volna. Ő egyelőre bírja, >
Határeset
Ami megszokhatatlan, az inkább a határ nehéz átjárhatósága. A hatósága. A hatóság hatósága. Az egyenruha oldalán >
A SZHP/VMSZ hatalom 100 napja
A szabadkai és a zentai „számadás” arra utal, hogy a VMSZ és a SZHP – a >
Csantavéren galoppol a bűnözés!
Mindez – csodával határos módon – a falu vezetőségét nem irritálja. Az ő szemüket ez nem >
A KULTÚRDIKTATÚRA FOLYTATÓDIK!
A nyilvánosság A VMSZ elnökétől megtudta a Létünk pályázat eredményét, mielőtt a felhívást kiírták volna. Pásztor >
Egyoldalú politikai oktatás
Minden akadémián, így a diplomáciain is tanuláskor elsősorban a tudományosságon, a tények megismerésén és nem az >
Miféle nyitás?!
Pásztor Bálint és az apja nemhogy az értelmiség felé voltak képtelenek nyitni, hanem egyáltalán a magyar >
A politikai felelősség elkerülésének kísérlete
II. Pásztor állítása, miszerint a sorkatonaság bevezetése ügyében Vučićtyal „közösen találnak mindkét fél számára elfogadható megoldást”, >
„A mostani körülmények rosszabbak, mint egy évvel ezelőtt”!
“A mai körülmények rosszabbak, mint egy évvel ezelőtt, de az elégedetlen és a határozott polgárok száma >