Ma Tamás, Péter névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Nix Gyurcsány
Egyébként továbbra is okos, tehetséges ember, ügyes taktikus, szórakoztató szónok. Egyaltalán nem óhajtom, hogy baja essék. Neki és rokonszenves családjának jó egészséget, jó kedélyt és lelki békét kívánok. Meg sok sikert, csak nem politikait. Tamás Gáspár Miklós (hvg.hu):
Kevéssel a választások előtt igazán nincs kedvem egyáltalán beleszólni pártügyekbe, és különösen ahhoz nincs, hogy az ellenzéket bíráljam, ha nem föltétlenül muszáj. Van az ellenzéknek baja elég, bár egy nem különösebben népszerű ember újságcikke aligha számít.
De az ügy, amit kénytelen vagyok szóba hozni, igenis számít.
Én számtalan dologban elfogadhatatlannak tartom Gyurcsány Ferenc és a DK politikáját, nem is szavaznék rá, ami érdektelen.
Az viszont, amit a szektáján belül bizarr személyi kultusznak örvendő Gyurcsány Ferenc (kétszeres magyar miniszterelnök) mostanában beszél, nem érdektelen.
Gyurcsány Ferenc azt mondja, hogy hatalomra kerülése esetén (ami nem túl valószínű, de az ördög nem alszik) börtönbe kerülnének az Orbán-kormány tagjai családostul (!), és börtönbe kerülne Polt Péter legfőbb ügyész.
Gyurcsány Ferencnek, aki nem közvádló és nem bíró, semmi köze nincs hozzá, se kormányon, se ellenzékben, hogy ki kerül börtönbe, s ki nem. Nem fenyegetheti meg politikai ellenfeleit és családjukat (!). Megtorlással fenyegetőzni a diktatúrák híveinek a szokása, ez demokratikus politikai küzdelemben megengedhetetlen és elítélendő. A jogállam helyreállítása magában foglalhatja különféle ügyek kivizsgálását, és ezt javasolhatja a választási harcban bármelyik politikus – de bűncselekmény alapos gyanújának kijelentésére nem politikusok jogosultak, és még az ügyészség se mondhatja valakire, hogy ülni fog, legföljebb annyit: ülnie kellene.
Az nem bűncselekmény, hogy valaki politikailag szemben áll Gyurcsány Ferenc pártjával, és a demokratikus jogállam erkölcse megköveteli, hogy az ellenfél emberi méltóságát tiszteletben tartsák. Vitatkozni kell az ellenféllel, nem pedig fenyegetni. Az, hogy ezt az egyszerű és közismert szabályt Gyurcsány Ferenc ellenfelei se tartják be, nem érv. Azért érdemes valakinek valamelyik ellenzéki pártra szavaznia, mert föltételezi: különb, mint a kormányzat irányítói. Nos, Gyurcsány Ferenc beszéde (mint beszéd) nem különb – sőt: a magát nyeregben érző Fidesz-KDNP csak (csak!) törvényesen óhajtja folytatni a magyar demokrácia maradékainak a fölszámolását, megtorlással, terrorral nem fenyegetőzik. (Az emberi jogi csoportok üldözését is alkotmányt érintő, kétharmados országgyűlési többséget igénylő törvénnyel kívánja megoldani, mert 1. így a törvényjavaslatot aligha fogadja el a parlament, tehát ebből nem lesz törvény, azaz nem lesz belőle nemzetközi botrány, és mert 2. így xenofób és jogellenes uszítását folytathatja, „migránssimogatónak” stb. bemutatva az ellenzéki képviselőket, de 3. az üldözést az eddigi módszerekkel is parádésan lehet űzni.)
A volt miniszterelnök még azt is kilátásba helyezi, hogy jobboldali újságíróknak „menniük kell” és „felelniük kell” (nem világos, hogy itt a közszolgálati médiákra gondol-e csak). Újságírók elbocsátása, „felelősségre vonása”, médiák beszántása tudtommal olyasmi, amit az ellenzék ellenez. Gyurcsány Ferenc megfontolásra javasolhatja, hogy szerinte miként lehet tárgyilagosabbá és színvonalasabbá tenni a közszolgálati rádiót és tévét meg az állami hírügynökséget, de elbocsátásokról és felelősségre vonásokról ne ábrándozzék, mert az nem a kormány előjoga, és a cél – tudtommal – a közszolgálati médiák autonómiája (függetlensége). E körül a téma körül már 1990 óta komoly harcok folynak, és az összes felek alaposan kiviselték magukat, bár a csata Hankiss és Gombár leváltásával kezdődött, ami kétségtelenül a jobboldal (az Antall-kormány) felelőssége. De a jobboldal visszakapta ezt, ami mindig is helytelen volt, és helytelen marad. Akkor is helytelen, ha az érthetetlen okokból Pesten „baloldalinak” nevezett Gyurcsány tenné meg; nagyon remélem, hogy evvel a beállítottsággal magányosan, egyedül áll az ellenzék körében. (Ahol kollégáinak ezt ki kellett volna kérniük maguknak, s ezt nem nekem kellene megírnom kedvetlenül, ezer más teendőm közepette. Nem tudom, miért olyan udvariasak Gyurcsánnyal, aki harsányan, vígan rágalmazza őket minden – rendelkezésére álló – hullámhosszon és fölületen.)
Ha Gyurcsánynak lenne ötlete ennek a nehéz problémának a megoldására, akkor szívesen meghallgatnánk. De újságírók fenyegetése Erdoğan, Putyin, Duterte és hasonlók módszere (mostanában Strache, a szélsőjobboldali osztrák alkancellár akarja „rendbe tenni” az ORF-et), a sajtóellenes őrjöngések pillanatnyi világcsúcstartója pedig nem más, mint Donald Trump, akire Gyurcsány – nem fizikailag – egyre jobban hasonlít.
Gyurcsány idegenellenes demagógiáit és hagymázos gazdaságpolitikáját most nem taglalom.
Gyurcsány Ferenc nem demokrata, nem liberális, nem baloldali. Hogy micsoda, az nem is sejthető.
Mindenesetre emlékeznie kellene rá, hogy békés kormányváltásra készülő laza pártszövetség tagja, amelynek nem célja a véres forradalom, számonkérés, leszámolás. Nyilvánvalóan neki se, csak felelőtlenül, összevissza beszél.
Egyébként továbbra is okos, tehetséges ember, ügyes taktikus, szórakoztató szónok. Egyaltalán nem óhajtom, hogy baja essék. Neki és rokonszenves családjának jó egészséget, jó kedélyt és lelki békét kívánok. Meg sok sikert, csak nem politikait.
Következő cikk: A Lidl pályázatot ír ki 1000 személy foglalkoztatására Szerbiában
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Pásztor Bálint „egyeztetett” a sajtóval!?
A sok tárgyalás, „segítés” azt jelzi, hogy a VRTV is felsorakozik – méghozzá önként! – a >
A küszöb előtt várakoznak
Az „ártatlan nemzedék” egyelőre figyel és tanul. Van ideje. Készülnek a múlt elleni lázadásra? Vagy beletörődésre? >
A RENDSZER A VÉGÉT JÁRJA!
Szerbiában az intézmények már huzamosabb ideje nem működnek. Az ország egyre jobban sodródik a rendkívüli állapot >
A nemzeti identitásról…
Siránkozhatunk miatta, de gyümölcsözőbb lenne a korszellemre reflektáló életképesebb komplexebb identitás megformálása, amely nem rombolná a >
EZ A RENDSZER ELHASZNÁLÓDOTT!
Már minden értelmes ember érzi, tudja, hogy ez a rendszer elhasználódott. Az elégedetlenség egyre nagyobb méreteket >
Az Akadémia győzött!
Az akadémikusok nagy része elégedett volt, kisebbik része bölcsen hallgatott, s nagyon kevesen utasították el. Radomir >
A kormányhű celebek országa
A kilencvenes években az ellenzéki táborban az értelmiségiek vállalták a vezető szerepet, de a nacionalista táborban >
„Mikor korlátozható a szabadság?”
A VMTT közösségi oldalán az utolsó bejegyzés négy évvel ezelőtti, a Magyar Tudomány Napja a Délvidéken >
„Előrelépés a kisebbségi jogérvényesítés útján”?
A cikkből nem tudjuk meg, hogy melyek azok a jogok, amelyeket „részlegesen” az MNT-re ruháztak, de >
Erkölcs(telenség)
Juhász Bálint, rövid elnöksége alatt már szembesülhetett a ténnyel, hogy a politika nem is olyan veszélytelen, >
Erkölcs(telenség)
A vajdasági magyar közösség szemében bizony bizarr volt az is, hogy a pártelnök posztban gyászolja Dragan >
Erkölcs(telenség)
A Vajdasági „Magyar” Szövetség vezetői számos, politikailag és erkölcsileg téves döntést hoztak, a magyar közösséget „képviselve” >