2024. április 20. szombat
Ma Tivadar, Tihamér, Töhötöm névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Kézikönyv nőknek 1955-ből

1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >

Tovább

Boszorkányperek Németországban

A németországi boszorkányperek jogtörténeti jellemzői A rengeteg ártatlan emberi életet követelő boszorkányperek tipikusan az újkori Európa, méghozzá >

Tovább

Budapesti fotók a harmincas évekből

Frank Csontos gyűjtötte össze a megsárgult fényképeket. Érdemes összevetni, mi változott (vagy nem változott) az eltelt >

Tovább

Boszorkányper Magyarországon

A szegedi boszorkányper 1728/29 „De strigis vero quae non sunt, nulla questio fiat” [1] – olvassuk Kálmán >

Tovább

Az igazi Wass Albert

Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >

Tovább

Fejezetek a vajdasági zsidók történetéből (8.)

MINJÁN – (héber, a. m. szám) 13 éves­nél idősebb férfiakból álló tízfős csoport – ennyi jelenlevőre >

Tovább

Kormányrendelet

Dr. Szórád gyűjtéséből származik a kormányrendelet, amelyiknek szöveghű leiratát itt tesszük közzé. A dörgedelmes dokumentum több mint fél >

Tovább

Székely Éva esete a kétféle szemű nyilassal

Székely Éva, a legendás úszóbajnok 85 éves. Életrajza szerint: „Az apukám Erdélyből jött, az anyukám >

Tovább

Budapest, 1936

A svéd közszolgálati tévé archívumában egy több mint hetvenéves, a magyar székesfővárost bemutató turisztikai filmet őriznek. >

Tovább

A porcelán unikornis

A porcelán unikornis az amerikai Keegan Wilcox rendezésében nyerte el a legjobb rövidfilm díjat. >

Tovább

A magyarok hullottak, mint a legyek

Amint azt egy korábbi írásunkban már megígértük, az e-novine engedélyével teljes egészében közöljük Bojan Tončić >

Tovább

Így kezdődött...

Kicsit megsárgult már... de olvasható még mindig. Nemrég lett nagykorú, tavaly töltötte be a tizennyolcadikat. >

Tovább

Napi ajánló

Heidegger, az antiszemita

„A most publikált levelek világosan mutatják azt, amit többé nem lehet tagadni: Martin Heidegger esete mind akadémiai, mind morális értelemben katasztrófa a német gondolkodás történetében.”

(…) Azt, hogy Heideggernek vannak sötét pillanatok a múltjában, már régóta lehetett tudni: 1933-ban elvállalta a freiburgi egyetem rektori posztját, ahonnan csak 11 hónappal később mondott le, a náci pártnak pedig 1945-ig tagja maradt. A helyzetet menteni próbáló filozófusok és eszmetörténészek gyakori megoldása volt, hogy azzal érveltek, Heidegger ugyan nyíltan nem szállt szembe a nácizmussal, de a harmincas évek közepétől születő műveiben érezni a fokozatos kiábrándulást, kijózanodást.

Ez a kép viszont erősen omladozni kezdett három évvel ezelőtt, amikor kiadták filozófiai naplóit, a Fekete füzeteket, és melyből kiderült, hogy az antiszemitizmus áthatotta Heidegger filozófiáját, a „világjudaizmust” a korszak náci ideológiájának megfelelően a nyugati modernizmus egyik mozgatóelemének tartotta.

Idén újabb fontos adalék látott napvilágot: most először publikálták a Martin és testvére, Fritz Heidegger közötti levélváltásokat. A több mint ötszáz levél 2014 óta a marburgi irodalmi levéltárban található meg, de publikálásukhoz idáig a család nem járult hozzá. Most viszont, vélhetően a Fekete füzetek megjelenését követően újra fellángolt vita hatásai miatt is, megjelenhetett egy szerkesztett változat, ami az 1930 és 1946 között levelekből tartalmaz egy válogatást.

És az ezekből kirajzolódó Heidegger-kép az első értékelések alapján lesújtó: míg a Fekete füzetekre még meg lehet próbálni ráfogni, hogy ott egy eszmerendszer egy eleme volt az antiszemitizmus, itt már szó nincs ilyesmiről. Ezekből a levelekből Heidegger, mint magánember és mint megátalkodott antiszemita köszön vissza.

Kiderül még az is, hogy bár később hiába próbálták sokan az ellenkezőjével védeni a filozófust, Heidegger követte a politikai eseményeket, tisztában volt a hírekkel.

Egy 1931-as év végén elküldött levélből derül ki, hogy Heidegger a Mein Kampf egy példányát küldte testvérének karácsonyi ajándékként, kiemelve Hitler hihetetlen és megingathatatlan politikai ösztöneit. A leveleket már ekkor áthatja az általánosító zsidózás, Heidegger Franz von Papen kancellár kormányát egy zsidó összeesküvés eredményének látta.

Egy 1933 áprilisában született levélből pedig például olyan nyílt dicséretét lehet olvasni Hitlernek, amit eddig nem ismerhettünk Heideggertől. A következő nagyszerű államférfinak nevezi, kivel megindul majd a Birodalom átalakulása.

A bankár Fritz Heidegger volt a filozófus legközelebbi bizalmasa, sőt, ahogy Hannah Arendt írta róla egyszer, még 1952-ben, Heidegger egyetlen barátja. A testvér leveleiből kevesebb maradt fenn, de ezekből azt látni, hogy bár a weimari köztársasággal szemben ő is ellenszenvet érzett, de jóval szkeptikusabb volt a nemzetszocializmussal szemben, amivel kapcsolatban épp Martin akarta meggyőzni.

1934-től kezdve a levelezésből eltűntek ezek a témák, Heidegger többé nem próbálta megtéríteni testvérét. Heidegger unokája, Arnulf Heidegger írt előszót a most kiadott levelekhez, és ebben azt állítja, hogy a háború alatt nagyapja kritikus és bátor órákat tartott a diákoknak, de a levelekből nem derük ki ilyen gondolkodásbeli fordulat. A levelek alapján a világháborút Heidegger a germán nép önvédelmi harcának látta a bolsevizmus és az amerikanizmus ellen.

A háború utáni leveleiben pedig áldozatnak látta magát és az országát is. Egy 1945. július 23-ai levelében arról ír, hogy a „KZ-emberek”, akik feltehetően koncentrációs tábort túlélő emberek lehettek, akiket a hatóságok átmenetileg Heidegger lakásában szállásoltak el, nem túl kedvesek, az egyetemen pedig szörnyű a helyzet, rosszabb, mint a náci időkben. Egyik 1946-ban született levelében érvel amellett is, hogy háború után a németek kitelepítése a keleti területekről felülmúl minden 1945 előtti szervezett bűnelkövetést, egy 1945-ben írt levélben pedig arról beszél testvérének, hogy mennyire feleslegesnek tartja, hogy utcát nevezzenek el Messkirchben Heinrich Heinéről, (a zsidó származású német költőóriásról), mert nincs semmi értelme.

A Heidegger és az antiszemitizmus című kötet idén év végén jelent meg, az első komolyabb kritikát két a Die Zeit két szerkesztője írta róla. Adam Soboczynski és Alexander Cammann a

most publikált levelek világosan mutatják azt, amit többé nem lehet tagadni: Martin Heidegger esete mind akadémiai, mind morális értelemben katasztrófa a német gondolkodás történetében.

(via LA Review of Books, Die Zeit, 444.hu)

2016. december 30.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A márciusi ifjak

Az etnikai és vallási különbségek szemükben semmit sem számítottak. Valamennyien polgárnak, éspedig egyszerre magyar és világpolgárnak >

Tovább

Találkozás Mengelével Auschwitzban – egy hiteles szemtanú

A The Times páratlan kortörténeti dokumentumnak minősíti azt a naplót, amelynek legfontosabb részét Auschwitzban, titokban írt >

Tovább

A második világháborút a zsidógyűlölet okozta

Yehuda Bauer, aki egyben a Yad Vashem tudományos tanácsadója, élesen bírálja, hogy Közép- és Kelet-Európában kiforgatják >

Tovább

Puskás fizette a szurkolókat

– Nem értelek, Öcsi- jegyezte meg Papp. Te azért panaszkodsz, hogy alig hallasz magyar szót Spanyolországban. >

Tovább

Ezen a napon

63 évvel ezelőtt, ezen a napon, így kezdődött az a történet, amelyet 60 évvel később "Valahogy >

Tovább

A nyilvánosságban megélt élet – Rajk László (1949-2019)

Amikor Rajk Lászlóval 2002-ben az utolsó interjút készítettem édesanyjáról, Rajk Júliáról szóló életrajzi kötetemhez, búcsúzásnál megígértem >

Tovább

Június 28. Versailles

Magyarországra nézve hátrányos (trianoni) békeszerződés előreprogramozott volt. De nemcsak erről hallgat a magyar történelemírás. Hiszen a >

Tovább

Az „anyások” közutálat tárgyai lettek

1938. november 11-én 11 órakor az egész országban megszólaltak a harangok, megállt a forgalom, két percre >

Tovább

„Ez nem az én forradalmam”? – Ady Endre és az őszirózsás forradalom

Alighogy Ady Endre 41 évesen elhunyt a városligeti Liget Szanatóriumban, megkezdődött – és majd az 1920-as >

Tovább

Az igazi Wass Albert

Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >

Tovább

A magyar lány, aki az albánok Sisije akart lenni

„Aztán találkoztam a királlyal, és mint a mesékben, meglátni és megszeretni valójában csak egy pillanat műve >

Tovább

Odbijen predlod ya rehabilitaciju Tibora Kiša: Nije nevina žrtva partizana

Vrbašanin Tibor Kiš, nekadašnji visoki činovnik šećerane u Vrbasu i "turanjski lovac", čiju je rehabilitaciju osporavala >

Tovább