Ma Tivadar, Tihamér, Töhötöm névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Kézikönyv nőknek 1955-ből
1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >
Boszorkányperek Németországban
A németországi boszorkányperek jogtörténeti jellemzői A rengeteg ártatlan emberi életet követelő boszorkányperek tipikusan az újkori Európa, méghozzá >
Budapesti fotók a harmincas évekből
Frank Csontos gyűjtötte össze a megsárgult fényképeket. Érdemes összevetni, mi változott (vagy nem változott) az eltelt >
Boszorkányper Magyarországon
A szegedi boszorkányper 1728/29 „De strigis vero quae non sunt, nulla questio fiat” [1] – olvassuk Kálmán >
Az igazi Wass Albert
Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >
Fejezetek a vajdasági zsidók történetéből (8.)
MINJÁN – (héber, a. m. szám) 13 évesnél idősebb férfiakból álló tízfős csoport – ennyi jelenlevőre >
Kormányrendelet
Dr. Szórád gyűjtéséből származik a kormányrendelet, amelyiknek szöveghű leiratát itt tesszük közzé. A dörgedelmes dokumentum több mint fél >
Székely Éva esete a kétféle szemű nyilassal
Székely Éva, a legendás úszóbajnok 85 éves. Életrajza szerint: „Az apukám Erdélyből jött, az anyukám >
Budapest, 1936
A svéd közszolgálati tévé archívumában egy több mint hetvenéves, a magyar székesfővárost bemutató turisztikai filmet őriznek. >
A porcelán unikornis
A porcelán unikornis az amerikai Keegan Wilcox rendezésében nyerte el a legjobb rövidfilm díjat. >
A magyarok hullottak, mint a legyek
Amint azt egy korábbi írásunkban már megígértük, az e-novine engedélyével teljes egészében közöljük Bojan Tončić >
Így kezdődött...
Kicsit megsárgult már... de olvasható még mindig. Nemrég lett nagykorú, tavaly töltötte be a tizennyolcadikat. >
Napi ajánló
Heidegger, az antiszemita
„A most publikált levelek világosan mutatják azt, amit többé nem lehet tagadni: Martin Heidegger esete mind akadémiai, mind morális értelemben katasztrófa a német gondolkodás történetében.”
(…) Azt, hogy Heideggernek vannak sötét pillanatok a múltjában, már régóta lehetett tudni: 1933-ban elvállalta a freiburgi egyetem rektori posztját, ahonnan csak 11 hónappal később mondott le, a náci pártnak pedig 1945-ig tagja maradt. A helyzetet menteni próbáló filozófusok és eszmetörténészek gyakori megoldása volt, hogy azzal érveltek, Heidegger ugyan nyíltan nem szállt szembe a nácizmussal, de a harmincas évek közepétől születő műveiben érezni a fokozatos kiábrándulást, kijózanodást.
Ez a kép viszont erősen omladozni kezdett három évvel ezelőtt, amikor kiadták filozófiai naplóit, a Fekete füzeteket, és melyből kiderült, hogy az antiszemitizmus áthatotta Heidegger filozófiáját, a „világjudaizmust” a korszak náci ideológiájának megfelelően a nyugati modernizmus egyik mozgatóelemének tartotta.
Idén újabb fontos adalék látott napvilágot: most először publikálták a Martin és testvére, Fritz Heidegger közötti levélváltásokat. A több mint ötszáz levél 2014 óta a marburgi irodalmi levéltárban található meg, de publikálásukhoz idáig a család nem járult hozzá. Most viszont, vélhetően a Fekete füzetek megjelenését követően újra fellángolt vita hatásai miatt is, megjelenhetett egy szerkesztett változat, ami az 1930 és 1946 között levelekből tartalmaz egy válogatást.
És az ezekből kirajzolódó Heidegger-kép az első értékelések alapján lesújtó: míg a Fekete füzetekre még meg lehet próbálni ráfogni, hogy ott egy eszmerendszer egy eleme volt az antiszemitizmus, itt már szó nincs ilyesmiről. Ezekből a levelekből Heidegger, mint magánember és mint megátalkodott antiszemita köszön vissza.
Kiderül még az is, hogy bár később hiába próbálták sokan az ellenkezőjével védeni a filozófust, Heidegger követte a politikai eseményeket, tisztában volt a hírekkel.
Egy 1931-as év végén elküldött levélből derül ki, hogy Heidegger a Mein Kampf egy példányát küldte testvérének karácsonyi ajándékként, kiemelve Hitler hihetetlen és megingathatatlan politikai ösztöneit. A leveleket már ekkor áthatja az általánosító zsidózás, Heidegger Franz von Papen kancellár kormányát egy zsidó összeesküvés eredményének látta.
Egy 1933 áprilisában született levélből pedig például olyan nyílt dicséretét lehet olvasni Hitlernek, amit eddig nem ismerhettünk Heideggertől. A következő nagyszerű államférfinak nevezi, kivel megindul majd a Birodalom átalakulása.
A bankár Fritz Heidegger volt a filozófus legközelebbi bizalmasa, sőt, ahogy Hannah Arendt írta róla egyszer, még 1952-ben, Heidegger egyetlen barátja. A testvér leveleiből kevesebb maradt fenn, de ezekből azt látni, hogy bár a weimari köztársasággal szemben ő is ellenszenvet érzett, de jóval szkeptikusabb volt a nemzetszocializmussal szemben, amivel kapcsolatban épp Martin akarta meggyőzni.
1934-től kezdve a levelezésből eltűntek ezek a témák, Heidegger többé nem próbálta megtéríteni testvérét. Heidegger unokája, Arnulf Heidegger írt előszót a most kiadott levelekhez, és ebben azt állítja, hogy a háború alatt nagyapja kritikus és bátor órákat tartott a diákoknak, de a levelekből nem derük ki ilyen gondolkodásbeli fordulat. A levelek alapján a világháborút Heidegger a germán nép önvédelmi harcának látta a bolsevizmus és az amerikanizmus ellen.
A háború utáni leveleiben pedig áldozatnak látta magát és az országát is. Egy 1945. július 23-ai levelében arról ír, hogy a „KZ-emberek”, akik feltehetően koncentrációs tábort túlélő emberek lehettek, akiket a hatóságok átmenetileg Heidegger lakásában szállásoltak el, nem túl kedvesek, az egyetemen pedig szörnyű a helyzet, rosszabb, mint a náci időkben. Egyik 1946-ban született levelében érvel amellett is, hogy háború után a németek kitelepítése a keleti területekről felülmúl minden 1945 előtti szervezett bűnelkövetést, egy 1945-ben írt levélben pedig arról beszél testvérének, hogy mennyire feleslegesnek tartja, hogy utcát nevezzenek el Messkirchben Heinrich Heinéről, (a zsidó származású német költőóriásról), mert nincs semmi értelme.
A Heidegger és az antiszemitizmus című kötet idén év végén jelent meg, az első komolyabb kritikát két a Die Zeit két szerkesztője írta róla. Adam Soboczynski és Alexander Cammann a
most publikált levelek világosan mutatják azt, amit többé nem lehet tagadni: Martin Heidegger esete mind akadémiai, mind morális értelemben katasztrófa a német gondolkodás történetében.
(via LA Review of Books, Die Zeit, 444.hu)
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A márciusi ifjak
Az etnikai és vallási különbségek szemükben semmit sem számítottak. Valamennyien polgárnak, éspedig egyszerre magyar és világpolgárnak >
Találkozás Mengelével Auschwitzban – egy hiteles szemtanú
A The Times páratlan kortörténeti dokumentumnak minősíti azt a naplót, amelynek legfontosabb részét Auschwitzban, titokban írt >
A második világháborút a zsidógyűlölet okozta
Yehuda Bauer, aki egyben a Yad Vashem tudományos tanácsadója, élesen bírálja, hogy Közép- és Kelet-Európában kiforgatják >
Puskás fizette a szurkolókat
– Nem értelek, Öcsi- jegyezte meg Papp. Te azért panaszkodsz, hogy alig hallasz magyar szót Spanyolországban. >
Ezen a napon
63 évvel ezelőtt, ezen a napon, így kezdődött az a történet, amelyet 60 évvel később "Valahogy >
A nyilvánosságban megélt élet – Rajk László (1949-2019)
Amikor Rajk Lászlóval 2002-ben az utolsó interjút készítettem édesanyjáról, Rajk Júliáról szóló életrajzi kötetemhez, búcsúzásnál megígértem >
Június 28. Versailles
Magyarországra nézve hátrányos (trianoni) békeszerződés előreprogramozott volt. De nemcsak erről hallgat a magyar történelemírás. Hiszen a >
Az „anyások” közutálat tárgyai lettek
1938. november 11-én 11 órakor az egész országban megszólaltak a harangok, megállt a forgalom, két percre >
„Ez nem az én forradalmam”? – Ady Endre és az őszirózsás forradalom
Alighogy Ady Endre 41 évesen elhunyt a városligeti Liget Szanatóriumban, megkezdődött – és majd az 1920-as >
Az igazi Wass Albert
Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >
A magyar lány, aki az albánok Sisije akart lenni
„Aztán találkoztam a királlyal, és mint a mesékben, meglátni és megszeretni valójában csak egy pillanat műve >
Odbijen predlod ya rehabilitaciju Tibora Kiša: Nije nevina žrtva partizana
Vrbašanin Tibor Kiš, nekadašnji visoki činovnik šećerane u Vrbasu i "turanjski lovac", čiju je rehabilitaciju osporavala >