2024. március 29. péntek
Ma Auguszta, Bertold névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Kézikönyv nőknek 1955-ből

1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >

Tovább

Boszorkányperek Németországban

A németországi boszorkányperek jogtörténeti jellemzői A rengeteg ártatlan emberi életet követelő boszorkányperek tipikusan az újkori Európa, méghozzá >

Tovább

Budapesti fotók a harmincas évekből

Frank Csontos gyűjtötte össze a megsárgult fényképeket. Érdemes összevetni, mi változott (vagy nem változott) az eltelt >

Tovább

Boszorkányper Magyarországon

A szegedi boszorkányper 1728/29 „De strigis vero quae non sunt, nulla questio fiat” [1] – olvassuk Kálmán >

Tovább

Az igazi Wass Albert

Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >

Tovább

Fejezetek a vajdasági zsidók történetéből (8.)

MINJÁN – (héber, a. m. szám) 13 éves­nél idősebb férfiakból álló tízfős csoport – ennyi jelenlevőre >

Tovább

Kormányrendelet

Dr. Szórád gyűjtéséből származik a kormányrendelet, amelyiknek szöveghű leiratát itt tesszük közzé. A dörgedelmes dokumentum több mint fél >

Tovább

Székely Éva esete a kétféle szemű nyilassal

Székely Éva, a legendás úszóbajnok 85 éves. Életrajza szerint: „Az apukám Erdélyből jött, az anyukám >

Tovább

Budapest, 1936

A svéd közszolgálati tévé archívumában egy több mint hetvenéves, a magyar székesfővárost bemutató turisztikai filmet őriznek. >

Tovább

A porcelán unikornis

A porcelán unikornis az amerikai Keegan Wilcox rendezésében nyerte el a legjobb rövidfilm díjat. >

Tovább

A magyarok hullottak, mint a legyek

Amint azt egy korábbi írásunkban már megígértük, az e-novine engedélyével teljes egészében közöljük Bojan Tončić >

Tovább

Így kezdődött...

Kicsit megsárgult már... de olvasható még mindig. Nemrég lett nagykorú, tavaly töltötte be a tizennyolcadikat. >

Tovább

Napi ajánló

Meztelen kézzel turkálni a leggusztustalanabb múltban

„Dramatizálta az irattárak mélyén porosodó horrort. Nem utolsósorban azért, mert ott nőt fel a Városmajor utcában, ahol mindez történt.”

Két különleges könyv is megjelent az idén arról, hogy mit csináltak a magyarok 1944 végén. A két szerző teljesen más megközelítéssel, de az igazság feltárásának hasonló igényével keresett dokumentumokat, hogy a lehető legpontosabban mutassa meg a borzalmat.

Tavasszal jelent meg Zoltán Gábor Orgia című regénye, ősszel pedig Sacha Batthyány És nekem mi közöm ehhez? című kötete.

(...) Az Orgia a 12. kerületi nyilasok története. Napról napra veszi végig, hogyan kínozták a Városmajor utcai székházukban a naponta tucatszámra összeszedett áldozataikat, hogyan házasodtak, falatoztak, ittak, miről beszélgettek, hogyan erőszakolták meg a tizenéves kislányokat a szüleik szeme láttára, a fiatal anyát kisgyereke előtt, hogyan csonkoltak borotvával, ütöttek bottal, fektettek rajzszögekbe, itattak vizeletet, küldtek meztelenül a hóba.

Nagyon erős történet kerekedik abból, hogyan szippant be az erőszaknak ez a spirálja amúgy normálisnak tűnő embereket is, hogyan válnak családos asszonyok vámpírrá, fiatal melósok megszállott kéjgyilkossá. Az erőszak ábrázolása nem öncélú, és legalább annyira szól az emberi esendőségről, manipulációról, gonoszságról, mint arról a tényről, hogy a nyilasoknál alapelv volt, hogy mindenkit legalább 20 percig kellett kínozni, mielőtt a Dunába lőnék. Sokszor persze inkább tovább.

Az Orgia szerzője évekig kutatta a nyilasokról szóló dokumentumokat, perek anyagait, börtönökben készült aktákat, naplókat, halottkémek jelentéseit. Nagyon ügyelt arra, hogy a regény nyelve minél jobban hasonlítson arra, ahogy a szereplők beszéltek, az utcanevek az 1944-es Budapestet idézik, a nevek és a sorsok valóságosak. Zoltán Gábor dramatizálta az irattárak mélyén porosodó horrort. Nem utolsósorban azért, mert ott nőt fel a Városmajor utcában, ahol mindez történt.

Sacha Batthyány könyve nem horror. A kényelmesen élő, de magát mindig kicsit kényelmetlenül érző zürichi újságíró története, aki anyai ágon Esterházy, apai ágon pedig Batthyány, tudja, hogy ezer kilométerre otthonától iskolák, metrómegálló és utcák sora van elnevezve őseiről. Van családja és jó állása, és néha dühös a pszichológusára, hogy talán nem is figyel eléggé arra, amit a kanapéján mond.

Aztán egyszerre bontja ki nagyapja történetét, akit tíz évig kínoztak kényszermunkatáborokban a Szovjetunióban, végigveszi nagymamája emlékiratait, aki felidézi a letűnt uradalmi világot, az ostromot, ahol elvesztette a csecsemőjét, a megaláztatást az 50-es években, és a a haláláig tartó lelkiismeret furdalását, mert lelőttek két ismerős zsidót a kertjükben, akik gyerekeik életéért jöttek könyörögni.

Aztán megtalálja az egyik gyerekük naplóját is, akinek az életéért könyörögtek a szülők életük utolsó mondataival. Megjelenik a könyvben a kicsit távolabbi rokon, Margit néni is, akinek báljáról a vendégek kimentek legyilkolni 180 zsidót egy éjszaka, nem sokkal a háború vége előtt, bár sokáig a szerző csak annyit tudott róla, hogy beszéd közben valamiért mindig furán nyújtogatta a nyelvét, és nem szívlelte a gyerekeket.

Sacha Batthyány végiglátogat akit csak tud, elmegy Argentínába és Oroszországba, Magyarországra és Ausztriába, hogy megértse a családja elhallgatott történetét, felfogja szenvedéseiket és felelősségüket, és közben próbál őszintén arra is válaszolni, hogy ő bújtatott volna-e zsidókat. (...) (444..hu)

2016. november 1.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A márciusi ifjak

Az etnikai és vallási különbségek szemükben semmit sem számítottak. Valamennyien polgárnak, éspedig egyszerre magyar és világpolgárnak >

Tovább

Találkozás Mengelével Auschwitzban – egy hiteles szemtanú

A The Times páratlan kortörténeti dokumentumnak minősíti azt a naplót, amelynek legfontosabb részét Auschwitzban, titokban írt >

Tovább

A második világháborút a zsidógyűlölet okozta

Yehuda Bauer, aki egyben a Yad Vashem tudományos tanácsadója, élesen bírálja, hogy Közép- és Kelet-Európában kiforgatják >

Tovább

Puskás fizette a szurkolókat

– Nem értelek, Öcsi- jegyezte meg Papp. Te azért panaszkodsz, hogy alig hallasz magyar szót Spanyolországban. >

Tovább

Ezen a napon

63 évvel ezelőtt, ezen a napon, így kezdődött az a történet, amelyet 60 évvel később "Valahogy >

Tovább

A nyilvánosságban megélt élet – Rajk László (1949-2019)

Amikor Rajk Lászlóval 2002-ben az utolsó interjút készítettem édesanyjáról, Rajk Júliáról szóló életrajzi kötetemhez, búcsúzásnál megígértem >

Tovább

Június 28. Versailles

Magyarországra nézve hátrányos (trianoni) békeszerződés előreprogramozott volt. De nemcsak erről hallgat a magyar történelemírás. Hiszen a >

Tovább

Az „anyások” közutálat tárgyai lettek

1938. november 11-én 11 órakor az egész országban megszólaltak a harangok, megállt a forgalom, két percre >

Tovább

„Ez nem az én forradalmam”? – Ady Endre és az őszirózsás forradalom

Alighogy Ady Endre 41 évesen elhunyt a városligeti Liget Szanatóriumban, megkezdődött – és majd az 1920-as >

Tovább

Az igazi Wass Albert

Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >

Tovább

A magyar lány, aki az albánok Sisije akart lenni

„Aztán találkoztam a királlyal, és mint a mesékben, meglátni és megszeretni valójában csak egy pillanat műve >

Tovább

Odbijen predlod ya rehabilitaciju Tibora Kiša: Nije nevina žrtva partizana

Vrbašanin Tibor Kiš, nekadašnji visoki činovnik šećerane u Vrbasu i "turanjski lovac", čiju je rehabilitaciju osporavala >

Tovább