Ma Emma, Malvin, Zseraldina névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Kézikönyv nőknek 1955-ből
1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >
Boszorkányperek Németországban
A németországi boszorkányperek jogtörténeti jellemzői A rengeteg ártatlan emberi életet követelő boszorkányperek tipikusan az újkori Európa, méghozzá >
Budapesti fotók a harmincas évekből
Frank Csontos gyűjtötte össze a megsárgult fényképeket. Érdemes összevetni, mi változott (vagy nem változott) az eltelt >
Boszorkányper Magyarországon
A szegedi boszorkányper 1728/29 „De strigis vero quae non sunt, nulla questio fiat” [1] – olvassuk Kálmán >
Az igazi Wass Albert
Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >
Fejezetek a vajdasági zsidók történetéből (8.)
MINJÁN – (héber, a. m. szám) 13 évesnél idősebb férfiakból álló tízfős csoport – ennyi jelenlevőre >
Kormányrendelet
Dr. Szórád gyűjtéséből származik a kormányrendelet, amelyiknek szöveghű leiratát itt tesszük közzé. A dörgedelmes dokumentum több mint fél >
Székely Éva esete a kétféle szemű nyilassal
Székely Éva, a legendás úszóbajnok 85 éves. Életrajza szerint: „Az apukám Erdélyből jött, az anyukám >
Budapest, 1936
A svéd közszolgálati tévé archívumában egy több mint hetvenéves, a magyar székesfővárost bemutató turisztikai filmet őriznek. >
A porcelán unikornis
A porcelán unikornis az amerikai Keegan Wilcox rendezésében nyerte el a legjobb rövidfilm díjat. >
A magyarok hullottak, mint a legyek
Amint azt egy korábbi írásunkban már megígértük, az e-novine engedélyével teljes egészében közöljük Bojan Tončić >
Így kezdődött...
Kicsit megsárgult már... de olvasható még mindig. Nemrég lett nagykorú, tavaly töltötte be a tizennyolcadikat. >
Napi ajánló
Magyarország inkább meghamisította a kultikus filmet
Angolul: „Louis, azt hiszem, ez egy gyönyörű barátság kezdete", a magyar szinkronban pedig: „Louis, maga ugyanolyan szentimentális, mint én". Urbán Csilla– Csepelyi Adrienn (NOL):
Bár sok volt a magyar vonatkozása, a téves szinkron évtizedekre mégis más filmet csinált a Casablancából. Most új fordításban, feliratozva vetítik.
Van egy kultikus film, amelynek az angolul nem tudó magyarok egészen máig nem pontosan ismerték a végét. Sőt, a közepét sem. A szocialista kultúrpolitikusok az igényeknek megfelelően torzítottak a mű háborús üzenetén. Az 1966-os magyar változat tele volt félrefordítással, apróbb elhallgatással, sőt, csúsztatással.
De miért volt erre szükség?
Igazi olvasztótégely volt a németek által hivatalosan meg nem szállt Casablanca: együtt éltek itt marokkóiak, a Vichy-kormányhoz hű tisztviselők, a Szabad Francia Erők mozgalmárai, nácik, amerikaiak és kelet-európai emigránsok. Utóbbiakra azt mondhatta a magyar néző, őket ismerjük, ezek mi is lehetnénk. A rendező, Michael Curtiz emigráns volt, és felbukkannak magyar származású színészek is, mint a főpincér Szőke Szakáll vagy az útlevelekkel kereskedő Ugartét alakító Peter Lorre. És mindehhez jön egy igazi – bár kitalált – kelet-európai hős, Victor Laszlo, a magyaros hangzású nevével. Laszlo ellenálló, emiatt koncentrációs táborba zárják, de megszökik. Üldözői szerint egy egész földrészt fel tudna forgatni, földrészen valószínűleg a szabad francia erőket és Charles de Gaulle tábornokot támogató afrikai francia gyarmatokat értették.
A Pearl Harbor előtti napokban, 1941 december elején játszódó – és csak néhány hónappal később forgatott – filmben a második világháború nem csupán egy szerelmi háromszög háttere. Ez komoly feladat elé állította a magyar szinkronos változat elkészítőit. A Casablanca eredetije és az 1966-os, Nagy Vilma készítette magyar szinkronos változat között annyi eltérés van, hogy azt nem lehet egyszerűen fordítói ügyetlenségnek vagy nemtörődömségnek betudni. A casablancai bárban minden, ami elhangzik, politikai értelemmel (is) bír. A film elején a magyar változatban ezt halljuk: „Még alig csöndesült el az első világháború harci zaja, Európában ismét dörögnek a fegyverek. A fasizmus borzalmai elől százezrek menekülnek a tengeren túlra." Ez eredetileg így szól: „A második világháború kezdetén a rab Európában sok szem függött reménykedve vagy lemondóan a szabad Amerikán."
Amellett, hogy magyar változatba becsempészték a fasiszta fenyegetést, kihagyták a szabad Amerikát, így még az is bizonytalan, hogy mit jelent konkrétan, földrajzi értelemben a „tengerentúl". A nyugati szövetségesek népszerűsítését is megpróbálták elkerülni, De Gaulle-t ahol lehetett, kihagyták. Rick egyszer azt kérdezi Louis Renault kapitánytól: „Maga Vichy-párti vagy szabad francia?" Magyarul ez így szólt: „Maga a kormányához vagy a hazájához hű?" Amikor Victor Laszlo belekezd a Marseillaise-be, a németekkel cicázó francia lány könnyes szemmel kiáltja: „Vive la France, vive la democratie!" Magyarul ennyit: „Éljen a szabadság!"
A Casablanca magyar vége teljesen más lett, mint az eredeti, annak ellenére, hogy a film a három Oscar-díjának az egyikét (a legjobb rendezőnek és a legjobb filmért járó mellett) éppen a legjobb forgatókönyvért kapta. A reptéri búcsújelenetben a magyar szinkron szerint Victor azt mondja: „Amit tudok, megteszem! Remélem, nem bánja meg, hogy segített!" Az első mondat a magyar néző számára gyakorlatilag értelmetlen marad, mert mit is tesz meg Victor? Az eredetiben ez van: „Isten hozta sorainkban! Tudom, hogy most mi fogunk győzni." Ez a mondat pedig egyértelműen arra utal, hogy Rick, feladta az Egyesült Államok Pearl Harbor előtti külpolitikájára is jellemző attitűdöt, az elhatárolódást a háborútól. Később csak fokozódik a zavar.
Miután Rick lelövi a német tisztet, összekacsint az addig korrupt Renault kapitánnyal, aki bűnpártolásával színt vall és Vichy-vizes palackját a kukába vágja, majd Renault arról beszél, hogy Ricknek el kellene tűnnie. Tud is Brazzaville-ben egy „csöndes" garnizont. Az eredetiben ez „szabad francia", a helységnév pedig sokatmondó. Franciaország német megszállása alatt a kongói Brazzaville volt a szabad francia mozgalom központja.
A film híres utolsó mondata ikonikussá vált, például a Macskajajban is fontos szerepet játszik, a Casablancát csak magyarul nézők számára viszont ismeretlen maradt. Angolul: „Louis, azt hiszem, ez egy gyönyörű barátság kezdete", a magyar szinkronban pedig: „Louis, maga ugyanolyan szentimentális, mint én".
Ezt a megoldást nevezhetnénk frappánsnak is, hiszen Rick és Renault az egész filmben ezzel piszkálják egymást, így koherensnek és jól felépítettnek is hat. Viszont végképp kiheréli a film politikai mondanivalóját. Hiszen nem arról van szó, hogy a szereplők a szerelmi történet giccsességén ironizálnak, hanem biztosítják egymást arról, hogy a jó oldalon állnak. A magyar változatban ez nem volt kimondva, viszont a nézők érzékelték annak az üzenetét, ahogy a két nyugati szövetséges kedélyesen elsétál a német tiszt holttestének eltakarítása után.
Következő cikk: Kampány a Vajdaságban és Erdélyben
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A márciusi ifjak
Az etnikai és vallási különbségek szemükben semmit sem számítottak. Valamennyien polgárnak, éspedig egyszerre magyar és világpolgárnak >
Találkozás Mengelével Auschwitzban – egy hiteles szemtanú
A The Times páratlan kortörténeti dokumentumnak minősíti azt a naplót, amelynek legfontosabb részét Auschwitzban, titokban írt >
A második világháborút a zsidógyűlölet okozta
Yehuda Bauer, aki egyben a Yad Vashem tudományos tanácsadója, élesen bírálja, hogy Közép- és Kelet-Európában kiforgatják >
Puskás fizette a szurkolókat
– Nem értelek, Öcsi- jegyezte meg Papp. Te azért panaszkodsz, hogy alig hallasz magyar szót Spanyolországban. >
Ezen a napon
63 évvel ezelőtt, ezen a napon, így kezdődött az a történet, amelyet 60 évvel később "Valahogy >
A nyilvánosságban megélt élet – Rajk László (1949-2019)
Amikor Rajk Lászlóval 2002-ben az utolsó interjút készítettem édesanyjáról, Rajk Júliáról szóló életrajzi kötetemhez, búcsúzásnál megígértem >
Június 28. Versailles
Magyarországra nézve hátrányos (trianoni) békeszerződés előreprogramozott volt. De nemcsak erről hallgat a magyar történelemírás. Hiszen a >
Az „anyások” közutálat tárgyai lettek
1938. november 11-én 11 órakor az egész országban megszólaltak a harangok, megállt a forgalom, két percre >
„Ez nem az én forradalmam”? – Ady Endre és az őszirózsás forradalom
Alighogy Ady Endre 41 évesen elhunyt a városligeti Liget Szanatóriumban, megkezdődött – és majd az 1920-as >
Az igazi Wass Albert
Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >
A magyar lány, aki az albánok Sisije akart lenni
„Aztán találkoztam a királlyal, és mint a mesékben, meglátni és megszeretni valójában csak egy pillanat műve >
Odbijen predlod ya rehabilitaciju Tibora Kiša: Nije nevina žrtva partizana
Vrbašanin Tibor Kiš, nekadašnji visoki činovnik šećerane u Vrbasu i "turanjski lovac", čiju je rehabilitaciju osporavala >