Ma Tivadar, Tihamér, Töhötöm névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Kézikönyv nőknek 1955-ből
1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >
Boszorkányperek Németországban
A németországi boszorkányperek jogtörténeti jellemzői A rengeteg ártatlan emberi életet követelő boszorkányperek tipikusan az újkori Európa, méghozzá >
Budapesti fotók a harmincas évekből
Frank Csontos gyűjtötte össze a megsárgult fényképeket. Érdemes összevetni, mi változott (vagy nem változott) az eltelt >
Boszorkányper Magyarországon
A szegedi boszorkányper 1728/29 „De strigis vero quae non sunt, nulla questio fiat” [1] – olvassuk Kálmán >
Az igazi Wass Albert
Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >
Fejezetek a vajdasági zsidók történetéből (8.)
MINJÁN – (héber, a. m. szám) 13 évesnél idősebb férfiakból álló tízfős csoport – ennyi jelenlevőre >
Kormányrendelet
Dr. Szórád gyűjtéséből származik a kormányrendelet, amelyiknek szöveghű leiratát itt tesszük közzé. A dörgedelmes dokumentum több mint fél >
Székely Éva esete a kétféle szemű nyilassal
Székely Éva, a legendás úszóbajnok 85 éves. Életrajza szerint: „Az apukám Erdélyből jött, az anyukám >
Budapest, 1936
A svéd közszolgálati tévé archívumában egy több mint hetvenéves, a magyar székesfővárost bemutató turisztikai filmet őriznek. >
A porcelán unikornis
A porcelán unikornis az amerikai Keegan Wilcox rendezésében nyerte el a legjobb rövidfilm díjat. >
A magyarok hullottak, mint a legyek
Amint azt egy korábbi írásunkban már megígértük, az e-novine engedélyével teljes egészében közöljük Bojan Tončić >
Így kezdődött...
Kicsit megsárgult már... de olvasható még mindig. Nemrég lett nagykorú, tavaly töltötte be a tizennyolcadikat. >
Napi ajánló
Kilencven éves a mozi, ahol egyszer Tolnay Klári is volt pénztáros
A mozi épületében működött a Magyar Világ kávéház, majd 1919 után egy bankház és csak később, 1926-ban nyitotta meg kapuját a Fórum filmszínház. Leirer Tímea (061.hu):
Kilencven éves Budapest legpatinásabb mozija, a Puskin. Talán nem is mozinak, inkább filmszínháznak kellene hívnunk, amely mindenkit megérint, aki járt már a falai között. A díszes termekben, a nehéz függönyök és óriási csillárok között ülve megilletődötten mozizunk. A hely romantikája és eleganciája nemcsak kiemelt figyelmet, de kiadós ünneplést is megérdemel a kilencvenedik évfordulón. Kovács Gellérttel, a Budapest Film Zrt munkatársával beszélgettünk.
A Puskin 90 tartogat egy, a mozi történetét bemutató kiállítást is. Milyen lehetett kilencven évvel ezelőtt a Puskin?
Azt mondják, hasonlított arra, amilyennek most láthatjuk a mozit. Amikor soktermessé alakították és felújították, az eredeti terveket és szobrokat vették alapul, így a mozi megőrizhette a régi hangulatát. Tehát nem volt ennyi terem, viszont az akkori egyetlen terem nagyobb férőhellyel rendelkezett. Sokak szerint Európa legszebb filmszínháza volt a Puskin, avagy akkori nevén Fórum. Igaz, előtte még nem filmszínházként funkcionált, hiszen a mozi épületében működött a Magyar Világ kávéház, majd 1919 után egy bankház és csak később, 1926-ban nyitotta meg kapuját a Fórum filmszínház.
Valóban inkább színházi esemény szinten működött akkoriban egy mozi előadás?
Sokkal elegánsabb és tekintélyesebb eseménynek számított, mint manapság. Másfajta mozizási szokások voltak akkoriban: előkelő esti program volt, az emberek szépen felöltöztek, úgy mentek a filmszínházba. Kiemelt esemény volt az életükben, hogy előkelő társaságban mozgóképet nézhettek, elegáns teremben. Az eleganciát és a régi korok hangulatát a mai napig megőrizte. Aki eljön ide, még most is érezheti, milyen lehetett majd száz évvel ezelőtt mozizni a fővárosban.
Ma már nem tiszteljük eléggé a filmművészetet?
Inkább úgy mondanám, hogy ma inkább arra használja a legtöbb ember a mozit, amire általában a praktikus tereinket használjuk: hogy megnézzen egy filmet, és kész. Nincs meg a moziba járás szertartása. A Puskin külleme, megjelenése viszont tekintélyt parancsoló. Ha valaki meglátja, sose fogja elfelejteni.
Ha jól tudom a filmkészítők sem felejtették el.
Több filmben is szerepel a Puskin mozi, hiszen fontos épülete az V. kerületnek. Kern András A miniszter félrelép című filmjében az ablakon kinézve emlegeti, de korábban forgattak is a Puskinban, Nem ér a nevem volt a film címe. Tolnay Klári mozipénztárost alakított benne, még az is tisztán kivehető, hogy a mai büfé helyén volt akkor a pénztár. Páger Antal is vett jegyet Tolnay Kláritól a filmben, hisz ő a másik főszereplő. Egészen varázsos, izgalmas kordokumentum.
A Puskin 90 programjában igazi klasszikusok lesznek szeptember 17-én és 18-án. Milyen tematika szerint válogattátok a filmeket?
A hétvége alatt leginkább magyar, és moziban ritkán látható, a Puskin termeinek nevéhez valamilyen módon köthető filmeket nézhet a közönség. Vetítünk majd új magyar sikerfilmeket, mint a Liza, a Rókatündért, vagy a Saul fiát, melyek a Puskin jelenét illusztrálják. Láthatnak a nézők olyan klasszikusokat, melyeket jó minőségben tudunk vetíteni, mint a Keresztapa vagy a Kék bársony. Fábri Zoltán repertoárjából is vetítünk egy igen komoly összeállítást. Főleg 35 milliméteres filmszalagról forognak majd az alkotások, valamint egyes előadásokhoz rendhagyó közönségtalálkozókat is szervezünk. A napfény ízéhez kapcsolódva például beszélgetés lesz Szabó Istvánnal és Koltai Lajossal, akiknek több közös alkotását is levetítjük két nap alatt, de bemutatjuk Kertész Mihály halhatatlan rendezését, a Casablancát is, amelynek felújított változatát az ünnepi hétvégén láthatja először a közönség, és csak a Puskinban. A jubileumi hétvége programjaira meghívást kapott a kilencven esztendős Makk Károly is. (…)
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A márciusi ifjak
Az etnikai és vallási különbségek szemükben semmit sem számítottak. Valamennyien polgárnak, éspedig egyszerre magyar és világpolgárnak >
Találkozás Mengelével Auschwitzban – egy hiteles szemtanú
A The Times páratlan kortörténeti dokumentumnak minősíti azt a naplót, amelynek legfontosabb részét Auschwitzban, titokban írt >
A második világháborút a zsidógyűlölet okozta
Yehuda Bauer, aki egyben a Yad Vashem tudományos tanácsadója, élesen bírálja, hogy Közép- és Kelet-Európában kiforgatják >
Puskás fizette a szurkolókat
– Nem értelek, Öcsi- jegyezte meg Papp. Te azért panaszkodsz, hogy alig hallasz magyar szót Spanyolországban. >
Ezen a napon
63 évvel ezelőtt, ezen a napon, így kezdődött az a történet, amelyet 60 évvel később "Valahogy >
A nyilvánosságban megélt élet – Rajk László (1949-2019)
Amikor Rajk Lászlóval 2002-ben az utolsó interjút készítettem édesanyjáról, Rajk Júliáról szóló életrajzi kötetemhez, búcsúzásnál megígértem >
Június 28. Versailles
Magyarországra nézve hátrányos (trianoni) békeszerződés előreprogramozott volt. De nemcsak erről hallgat a magyar történelemírás. Hiszen a >
Az „anyások” közutálat tárgyai lettek
1938. november 11-én 11 órakor az egész országban megszólaltak a harangok, megállt a forgalom, két percre >
„Ez nem az én forradalmam”? – Ady Endre és az őszirózsás forradalom
Alighogy Ady Endre 41 évesen elhunyt a városligeti Liget Szanatóriumban, megkezdődött – és majd az 1920-as >
Az igazi Wass Albert
Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >
A magyar lány, aki az albánok Sisije akart lenni
„Aztán találkoztam a királlyal, és mint a mesékben, meglátni és megszeretni valójában csak egy pillanat műve >
Odbijen predlod ya rehabilitaciju Tibora Kiša: Nije nevina žrtva partizana
Vrbašanin Tibor Kiš, nekadašnji visoki činovnik šećerane u Vrbasu i "turanjski lovac", čiju je rehabilitaciju osporavala >