Ma Emma, Malvin, Zseraldina névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Kézikönyv nőknek 1955-ből
1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >
Boszorkányperek Németországban
A németországi boszorkányperek jogtörténeti jellemzői A rengeteg ártatlan emberi életet követelő boszorkányperek tipikusan az újkori Európa, méghozzá >
Budapesti fotók a harmincas évekből
Frank Csontos gyűjtötte össze a megsárgult fényképeket. Érdemes összevetni, mi változott (vagy nem változott) az eltelt >
Boszorkányper Magyarországon
A szegedi boszorkányper 1728/29 „De strigis vero quae non sunt, nulla questio fiat” [1] – olvassuk Kálmán >
Az igazi Wass Albert
Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >
Fejezetek a vajdasági zsidók történetéből (8.)
MINJÁN – (héber, a. m. szám) 13 évesnél idősebb férfiakból álló tízfős csoport – ennyi jelenlevőre >
Kormányrendelet
Dr. Szórád gyűjtéséből származik a kormányrendelet, amelyiknek szöveghű leiratát itt tesszük közzé. A dörgedelmes dokumentum több mint fél >
Székely Éva esete a kétféle szemű nyilassal
Székely Éva, a legendás úszóbajnok 85 éves. Életrajza szerint: „Az apukám Erdélyből jött, az anyukám >
Budapest, 1936
A svéd közszolgálati tévé archívumában egy több mint hetvenéves, a magyar székesfővárost bemutató turisztikai filmet őriznek. >
A porcelán unikornis
A porcelán unikornis az amerikai Keegan Wilcox rendezésében nyerte el a legjobb rövidfilm díjat. >
A magyarok hullottak, mint a legyek
Amint azt egy korábbi írásunkban már megígértük, az e-novine engedélyével teljes egészében közöljük Bojan Tončić >
Így kezdődött...
Kicsit megsárgult már... de olvasható még mindig. Nemrég lett nagykorú, tavaly töltötte be a tizennyolcadikat. >
Napi ajánló
Belga menekültek Magyarországon
„Az első bevándorlók már a 12. század folyamán érkeznek nagyobb csoportokban, II. István uralkodása idején.” Szilágyi Aladár (Erdélyi Riport):
A menekültkérdés egy nyolc-kilenc évszázaddal ezelőtti jelenségkörét felidézve szándékozom felfrissíteni történelmi emlékezetünket. A pontosság kedvéért akár idézőjelbe is tehettem volna a „belga” nevet, hiszen akikről szó lesz, valójában a mai Belgium területén élő „flamandok” és „vallonok” őseitől elszakadt, az Árpád-kori Magyarországon több hullámban befogadott, a népnyelvben „latinok”-nak „olaszok”-nak nevezett menekültek tömegei voltak.
A 12.-13. század fordulóján Flandriában, Vallóniában Brabant, Gent, Liége, és Ypres vidékén a szövő-fonó ipar fejlődése nyomán, egy új szociális réteg alakult ki: a „takehanok”, a takácsok osztálya, a kizsákmányolt és elnyomott bérmunkások tízezrei. A jóminőségű angol, majd magyar gyapjút robotmunkával feldolgozó gyapjúmosók, gyapjúverők, kelmefestők termékei elárasztották Európát, Észak-Afrikát, még Indiába is eljutottak. Az iparág urai az olcsón felvásárolt gyapjúból font-szőtt kelméket, szöveteket 5-600 százalékos nyereséggel adták tovább, nagy szakértelemre szert tett munkásaikat viszont éhbérért dolgoztatták. Mindez nagy társadalmi feszültségekhez vezetett. A takácsok érdekvédelmi közösségeket, communákat hoztak létre, és vágyaikat, követeléseiket vallási színezetbe burkolták. Ezek a közösségek az ősi, evangéliumi keresztény szegénységet tűzték ki ideálul, eszméik hordozóját Szent Pál apostolban, a hajdani sátorszövőben látták. Az egyház igyekezett eretnekséggé nyilvánítani a mozgalmukat, az inkvizíció vezetőiket máglyahalálra ítélte. Több helyen lázadás tört ki a tűrhetetlen állapotok miatt, a felkeléseket kíméletlenül megtorolták, s elkezdődött a takácsok kivándorlása, szétrajzása Európa más országaiba. Ezt a folyamatot az egymással szövetséget kötött városok alkotta liga sem tudta megállítani.
Magyarországra az első bevándorlók már a 12. század folyamán érkeznek nagyobb csoportokban, II. István uralkodása idején, az egyes források szerint flandriai származású váradi püspök, Valter (1124-1138) hívására. A Liége-környéki lázadások üldözöttjeinek megjelenését követően, a szintén Valter püspök által székhelyére hívott premontreiek által 1130-ban alapított prépostságnak is voltak Flandriából érkezett tagjai. A több hullámban, tömegesen befogadott flamand-vallon népesség által alapított települések, városnegyedek ekkor kapták az Olaszi nevet. A 13. század elején szereplő takácsok még nem voltak eretnekgyanúsak, őket – mai szóhasználattal – „gazdasági menekültetnek” minősíthetnénk. Nemcsak Nagyvárad környékén telepszenek meg, előbb Egerbe, onnan a Szepességbe, majd nagyobb tömegben Esztergom, Székesfehérvár, Ó-Buda és Zágráb városokba is eljutnak. Az ország számos vidékén felbukkan az Olaszi helységnév. Jellemző epizód, hogy 1230-ban nyolc takács-eretnek prédikátor menekül „magyar testvéreihez”, az őket fenyegető máglyahalál elől. A premontrei kanonokok állandó szellemi kapcsolatai folytán, 1234-ben két prépost: egy felsőrajnai és egy flamand, járják végig a rend magyarországi kolostorait. Hogy az „olaszok” kapcsolatai ősi földjükkel mennyire volt tartós, mi sem bizonyítja beszédesebben, mint az, hogy még 1447-ben is – liégei feljegyzések szerint – Esztergom környékéről 150 magyarföldi vallon zarándokol a szülőföldjére…
Már Szent István országa is „befogadó állam” volt. Más népek, a szászok, a kunok stb. mellett az évszázadok folyamán befogadtuk a „belgákat” is. Hogy mindez az ország fejlődéséhez vezetett, ahhoz nem férhet történelmi kétség.
Következő cikk: Feltámadott Sztálin kultusza
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A márciusi ifjak
Az etnikai és vallási különbségek szemükben semmit sem számítottak. Valamennyien polgárnak, éspedig egyszerre magyar és világpolgárnak >
Találkozás Mengelével Auschwitzban – egy hiteles szemtanú
A The Times páratlan kortörténeti dokumentumnak minősíti azt a naplót, amelynek legfontosabb részét Auschwitzban, titokban írt >
A második világháborút a zsidógyűlölet okozta
Yehuda Bauer, aki egyben a Yad Vashem tudományos tanácsadója, élesen bírálja, hogy Közép- és Kelet-Európában kiforgatják >
Puskás fizette a szurkolókat
– Nem értelek, Öcsi- jegyezte meg Papp. Te azért panaszkodsz, hogy alig hallasz magyar szót Spanyolországban. >
Ezen a napon
63 évvel ezelőtt, ezen a napon, így kezdődött az a történet, amelyet 60 évvel később "Valahogy >
A nyilvánosságban megélt élet – Rajk László (1949-2019)
Amikor Rajk Lászlóval 2002-ben az utolsó interjút készítettem édesanyjáról, Rajk Júliáról szóló életrajzi kötetemhez, búcsúzásnál megígértem >
Június 28. Versailles
Magyarországra nézve hátrányos (trianoni) békeszerződés előreprogramozott volt. De nemcsak erről hallgat a magyar történelemírás. Hiszen a >
Az „anyások” közutálat tárgyai lettek
1938. november 11-én 11 órakor az egész országban megszólaltak a harangok, megállt a forgalom, két percre >
„Ez nem az én forradalmam”? – Ady Endre és az őszirózsás forradalom
Alighogy Ady Endre 41 évesen elhunyt a városligeti Liget Szanatóriumban, megkezdődött – és majd az 1920-as >
Az igazi Wass Albert
Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >
A magyar lány, aki az albánok Sisije akart lenni
„Aztán találkoztam a királlyal, és mint a mesékben, meglátni és megszeretni valójában csak egy pillanat műve >
Odbijen predlod ya rehabilitaciju Tibora Kiša: Nije nevina žrtva partizana
Vrbašanin Tibor Kiš, nekadašnji visoki činovnik šećerane u Vrbasu i "turanjski lovac", čiju je rehabilitaciju osporavala >