Ma Márk, Ányos névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Kézikönyv nőknek 1955-ből
1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >
Boszorkányperek Németországban
A németországi boszorkányperek jogtörténeti jellemzői A rengeteg ártatlan emberi életet követelő boszorkányperek tipikusan az újkori Európa, méghozzá >
Budapesti fotók a harmincas évekből
Frank Csontos gyűjtötte össze a megsárgult fényképeket. Érdemes összevetni, mi változott (vagy nem változott) az eltelt >
Boszorkányper Magyarországon
A szegedi boszorkányper 1728/29 „De strigis vero quae non sunt, nulla questio fiat” [1] – olvassuk Kálmán >
Az igazi Wass Albert
Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >
Fejezetek a vajdasági zsidók történetéből (8.)
MINJÁN – (héber, a. m. szám) 13 évesnél idősebb férfiakból álló tízfős csoport – ennyi jelenlevőre >
Kormányrendelet
Dr. Szórád gyűjtéséből származik a kormányrendelet, amelyiknek szöveghű leiratát itt tesszük közzé. A dörgedelmes dokumentum több mint fél >
Székely Éva esete a kétféle szemű nyilassal
Székely Éva, a legendás úszóbajnok 85 éves. Életrajza szerint: „Az apukám Erdélyből jött, az anyukám >
Budapest, 1936
A svéd közszolgálati tévé archívumában egy több mint hetvenéves, a magyar székesfővárost bemutató turisztikai filmet őriznek. >
A porcelán unikornis
A porcelán unikornis az amerikai Keegan Wilcox rendezésében nyerte el a legjobb rövidfilm díjat. >
A magyarok hullottak, mint a legyek
Amint azt egy korábbi írásunkban már megígértük, az e-novine engedélyével teljes egészében közöljük Bojan Tončić >
Így kezdődött...
Kicsit megsárgult már... de olvasható még mindig. Nemrég lett nagykorú, tavaly töltötte be a tizennyolcadikat. >
Napi ajánló
Magyarok kellettek az első atombomba befejezéséhez
„Mindvégig, megakadályozandó, hogy Neumann lázálmában félrebeszélve katonai titkokat fecsegjen ki.” Szegő Iván Miklós (hvg.hu):
Milyen szerepet játszottak a magyarok a hetven éve ledobott első atombomba kifejlesztésében? Néhány túlzó tévhitet el kell oszlatnunk, de kétségtelen, hogy komoly részt vállalt Wigner Jenő és Szilárd Leó a maghasadáson és láncreakción alapuló bomba fejlesztésének beindításában. Neumann János azonban a végén vált fontos szereplővé.
Hetven évvel ezelőtt, 1945. augusztus 6-án az amerikai légierő atombombát dobott Hirosimára. A japán város nagy része megsemmisült, a halottak számát azóta sem lehet pontosan megmondani, mert a robbanás nyomán közvetlenül életét vesztő legalább 66 ezer emberen kívül valószínűleg még minimum ugyanennyien az utóhatások miatt hunytak el. (...)
Einstein levele és a magyarok szerepe
„Ez a bomba az atom leigázásán alapul. 1939 előtt már elfogadták a tudósoknak azt az elképzelését, hogy elméletileg fel lehet szabadítani az atomok energiáját, de gyakorlati megoldást senki sem ismert” – ezzel Truman akár a magyar emigráns tudósok szerepére is utalhatott. Ismeretes, hogy 1939-ben Szilárd Leó, Wigner Jenő és – az autót vezetni tudó – Teller Ede meglátogatták Albert Einsteint.
Mindannyian származásuk miatt hagyták el az előző években Európát - pontosabban Németországot, ahonnan Szilárd és Einstein ismerték is egymást. Szilárd például egy nappal azelőtt menekült el Németországból, hogy a nácik megtiltották volna a zsidónak minősített személyek számára a kiutazást. Szilárd 1939-ben fogalmazott egy levéltervezetet és Wignerrel együtt rávették Einsteint, hogy írjon az akkori amerikai elnöknek, Rooseveltnek. A világ leghíresebb fizikusának levele adta meg a lökést a Manhattan-terv, az atomfegyver-program beindítására - írja Szabó Árpád a Magyar természettudósok – Fizikusok című könyvében. (...)
Szilárd karrierjének csúcsa
Szilárd Leó azonban másképp is hozzájárult a tervhez Szabó szerint: 1939-ben ért a tudós szakmai karrierjének a csúcsára, és „a Columbia Egyetemen a kanadai Walter Zinn-nel sikerült kimutatnia, hogy az uránból hasadásonként körülbelül két neutron lép ki”. Ennek óriási jelentősége van az atomenergia hasznosításakor, akár fegyverekről, akár békés célú alkalmazásról van szó, hiszen a neutronok további atommaghasadásokat válthatnak ki, s ezekből a hasadásokból újabb és újabb neutronok is származhatnak – ez a láncreakció elve.
A később indult Manhattan-projektből hivatalosan kihagyott Szilárd 1939-es eredményét megerősítette az Amerikában dolgozó olasz Enrico Fermi, valamint a francia Joliot-Curie és kutatócsoportja is. Sőt, Szilárd 1939-ben javasolta a grafitból és uránból álló rendszert a láncreakció létrehozására. Utólag sok történetíró Szilárdot az atombomba atyjának tartja e munkái miatt, de az atombombának annyi „atyja” van a tudománytörténetben, hogy az ilyen kijelentésekkel jobb óvatosan bánni.
Wigner, a „reaktormérnök”, Szilárd a szaporítóreaktor ötletadója
Annyi bizonyos, hogy Szilárd már 1934-ben szabadalmaztatni próbálta a láncreakció elvét, de éppen Wigner Jenő, a Nobel-díjas fizikus mutatott rá a Szilárd Leóról szóló rövid esszéjében arra, hogy az 1934-es elképzelés még téves volt, és csak 1939-ben „érett be”. Az is bizonyos, hogy az atombomba a láncreakción alapul, de a lassú és a gyors neutronok hatása között nagy különbség van. A lassú neutronok a mai atomreaktorok működését alapozzák meg. Az atomreaktorok kifejlesztésében a világ első atommáglyáját megalkotó Fermivel együttműködő Wigner Jenő játszott döntő szerepet, nem a Fermivel állandóan vitatkozó Szilárd.
Szilárd azért itt is komoly ötleteket vetett fel, így 1943-ban a szaporítóreaktor terve az ő nevéhez fűződik Szabó Árpád szerint – ezzel lehetett előállítani plutóniumot, ami később hozzájárult a világ második atombombájának, a Nagaszakira ledobott „Kövér Embernek” (Fat Man) az elkészítéséhez. (...)
Az amerikai szempontok azóta is vita tárgyai: miért nem egy lakatlan szigeten demonstrálták a japánok előtt az atombomba hatását? Miért egy sűrűn lakott városra dobták le a bombát? Annyi bizonyos, hogy a szörnyű döntésbe, a célpont kiválasztásába a Manhattan-terv tudósai közül is néhányan beleszólhattak – ezek közé tartozik alighanem Neumann János is, aki Richard Rhodes szerint kiszámolta a bomba által keltett lökéshullámokat Hirosima esetében. Magyarországon kevésbé szokták hangsúlyozni, hogy Neumann eredetileg az egykori japán fővárosra, Kyotóra dobatta volna le az első atombombát, de ezt az egész atomprogram feje, Groves tábornok elutasította. A Wikipedia Neumannról szóló angol szócikke e tekintetben Groves visszaemlékezéseire, illetve a hirosimai számítások esetén Rhodesra hivatkozik.
Neumannra a halálos ágyánál is „vigyáztak”
Neumann tevékenységét azonban mindvégig titok övezte, így alighanem még várnunk kell a teljes igazság kiderülésére. Marx György írja róla, hogy olyan titkok tudója volt, ami az Egyesült Államok vezetését halálakor is izgatta. Amikor már halálos beteg volt, a szobájában egy ezredesi rangú biztonsági tiszt volt jelen mindvégig, megakadályozandó, hogy Neumann lázálmában félrebeszélve katonai titkokat fecsegjen ki. Hogy mit jelent a „megakadályozás” – ezt Marx György (maga is híres fizikus) nem árulta el olvasóinak…
A konkrét bombaépítés részleteibe, a Manhattan-projektbe Szilárd Leót és Albert Einsteint amúgy be sem vonták, jóllehet ők kezdeményezték az egész projektet. Wigner pedig a bomba ledobása előtt Szilárddal együtt indítványozta, hogy ne egy japán városra dobják a bombát - hiába.
De mit csinált mindeközben Neumann János és Teller Ede? Az atombomba sokadik atyja sem Neumann volt, de nélküle nem valószínű, hogy elkészülhetett volna a szerkezet. Az atombomba működési elvéhez ugyanis nagyban hozzájárult az ő lövedékekkel kapcsolatos számítási tapasztalata.
Neumanné volt a legkritikusabb munka
Az atombomba elve ugyanis a maghasadáson és a láncreakción alapul, de a láncreakció beindulásához el kell érni egy bizonyos kritikus tömeget, amikor a felszabaduló neutronok nem „tűnnek el” a robbanóanyag felületén. De ezt a tömeget csak a bomba robbanásának a pillanatában érhetik el, különben már a kísérletek során megsemmisült volna a Los Alamos-i kutatólabor.
Strathern szerint Feynmannal együtt Neumann végezte el a legkritikusabb munkát. Beszélgetéseik talán a későbbi káoszelmélet matematikai alapjait is megvetették. Internetes források szerint Teller Ede is részt vett a számításokban, ám a tudománytörténészek szerint végül nem ő, hanem a Németországból Amerikába érkezett Peierls vállalta inkább a számítási feladatát.
Teller ugyanis már 1941-től – Fermi ötletére – a fúziós bombán gondolkozott, amikor atommagok egyesítéséből jön létre energia. Ez még hatalmasabb bombát jelentett, és ez lett később a hidrogénbomba alapötlete, amelynek megvalósítása Teller és egy lengyel tudós, Ulam nevéhez fűződik a második világháború után.
Nem tudni, hogy Teller munkájára vagy a második, Nagaszakira ledobott plutónium töltetű atombombára utalt-e Truman elnök a hirosimai támadás utáni beszédében. Az amerikai elnök ugyanis az első atombomba után ezt mondta: „Ezzel a bombával forradalmi mértékben fokozzuk fegyveres hadaink erejét. Ezeknek a bombáknak mai formájukban való gyártása folyik, de egyúttal még ennél is nagyobb erejű bombatípusok vannak előkészületben.”
Következő cikk: Bruck András egybecseng az Amerikai Népszavával
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A márciusi ifjak
Az etnikai és vallási különbségek szemükben semmit sem számítottak. Valamennyien polgárnak, éspedig egyszerre magyar és világpolgárnak >
Találkozás Mengelével Auschwitzban – egy hiteles szemtanú
A The Times páratlan kortörténeti dokumentumnak minősíti azt a naplót, amelynek legfontosabb részét Auschwitzban, titokban írt >
A második világháborút a zsidógyűlölet okozta
Yehuda Bauer, aki egyben a Yad Vashem tudományos tanácsadója, élesen bírálja, hogy Közép- és Kelet-Európában kiforgatják >
Puskás fizette a szurkolókat
– Nem értelek, Öcsi- jegyezte meg Papp. Te azért panaszkodsz, hogy alig hallasz magyar szót Spanyolországban. >
Ezen a napon
63 évvel ezelőtt, ezen a napon, így kezdődött az a történet, amelyet 60 évvel később "Valahogy >
A nyilvánosságban megélt élet – Rajk László (1949-2019)
Amikor Rajk Lászlóval 2002-ben az utolsó interjút készítettem édesanyjáról, Rajk Júliáról szóló életrajzi kötetemhez, búcsúzásnál megígértem >
Június 28. Versailles
Magyarországra nézve hátrányos (trianoni) békeszerződés előreprogramozott volt. De nemcsak erről hallgat a magyar történelemírás. Hiszen a >
Az „anyások” közutálat tárgyai lettek
1938. november 11-én 11 órakor az egész országban megszólaltak a harangok, megállt a forgalom, két percre >
„Ez nem az én forradalmam”? – Ady Endre és az őszirózsás forradalom
Alighogy Ady Endre 41 évesen elhunyt a városligeti Liget Szanatóriumban, megkezdődött – és majd az 1920-as >
Az igazi Wass Albert
Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >
A magyar lány, aki az albánok Sisije akart lenni
„Aztán találkoztam a királlyal, és mint a mesékben, meglátni és megszeretni valójában csak egy pillanat műve >
Odbijen predlod ya rehabilitaciju Tibora Kiša: Nije nevina žrtva partizana
Vrbašanin Tibor Kiš, nekadašnji visoki činovnik šećerane u Vrbasu i "turanjski lovac", čiju je rehabilitaciju osporavala >