Ma Auguszta, Bertold névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Kézikönyv nőknek 1955-ből
1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >
Boszorkányperek Németországban
A németországi boszorkányperek jogtörténeti jellemzői A rengeteg ártatlan emberi életet követelő boszorkányperek tipikusan az újkori Európa, méghozzá >
Budapesti fotók a harmincas évekből
Frank Csontos gyűjtötte össze a megsárgult fényképeket. Érdemes összevetni, mi változott (vagy nem változott) az eltelt >
Boszorkányper Magyarországon
A szegedi boszorkányper 1728/29 „De strigis vero quae non sunt, nulla questio fiat” [1] – olvassuk Kálmán >
Az igazi Wass Albert
Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >
Fejezetek a vajdasági zsidók történetéből (8.)
MINJÁN – (héber, a. m. szám) 13 évesnél idősebb férfiakból álló tízfős csoport – ennyi jelenlevőre >
Kormányrendelet
Dr. Szórád gyűjtéséből származik a kormányrendelet, amelyiknek szöveghű leiratát itt tesszük közzé. A dörgedelmes dokumentum több mint fél >
Székely Éva esete a kétféle szemű nyilassal
Székely Éva, a legendás úszóbajnok 85 éves. Életrajza szerint: „Az apukám Erdélyből jött, az anyukám >
Budapest, 1936
A svéd közszolgálati tévé archívumában egy több mint hetvenéves, a magyar székesfővárost bemutató turisztikai filmet őriznek. >
A porcelán unikornis
A porcelán unikornis az amerikai Keegan Wilcox rendezésében nyerte el a legjobb rövidfilm díjat. >
A magyarok hullottak, mint a legyek
Amint azt egy korábbi írásunkban már megígértük, az e-novine engedélyével teljes egészében közöljük Bojan Tončić >
Így kezdődött...
Kicsit megsárgult már... de olvasható még mindig. Nemrég lett nagykorú, tavaly töltötte be a tizennyolcadikat. >
Napi ajánló
Bartók a nácizmus elől emigrált
„Ha valaki itt marad, holott elmehetne, ezzel hallgatólag beleegyezik mindabba, ami itt történik.“ Szász István (Népszava):
A köztévé Szabadságtér 89 címen több részes sorozattal a rendszerváltásra emlékezett. Kíváncsi voltam rá, hiszen átéltem, mi több, tevékeny részese is voltam a rendszerváltásnak. A műsorvezető a Fidesz nagy rendezvényeinek gyakori házigazdája, Rákay Philip; aki a 2002-es Kossuth téri nagygyűlésen MIÉP-esekkel kiegészített Fidesz nagygyűlésen arra biztatta Orbán Viktort, hogy rajta, nyerje meg a választást. (Egyébként akkor - elvesztette) A Szabadság tér 89 történelmi műsor kívánt lenni: beszámoló hozzáértő szakemberek segítségével a rendszerváltás sorsdöntő éveiről. A szándék helyes. De a műsorok...
(...) Bár a rendszerváltáshoz ennek vajmi kevés - jószerével semmi - köze, az egyik műsorban azt fejtegették, hogy Bartók Béla 1940 őszén nem emigrált, és nem is az ország drámai fasizálódása elleni tiltakozásból hagyta el Magyarországot. A jeles műsor szerint Bartók egy amerikai koncertmeghívásra utazott el és a háború miatt már nem tudott hazajönni, holott semmit sem akart jobban, mint "hazajönni, de végleg".
Ezzel a hamis állítással nemcsak félrevezetik a tájékozatlan nézőket, hanem meg is sértik az európai, és benne a magyar kultúra egyik legnagyobbjának emlékét. A műsor nevetséges módon azt hozza fel igazolásul, hogy Bartók még a Csalán utcai lakásának bérét is fizette, jelezve ezzel is, hogy csak rövid ideig lesz távolt. Nos, Bartók azért, és nem másért, fizette a lakbért, mert egyik fia, ifjabb Bartók Béla egy ideig ott lakott.
De beszéljenek minderről magának, Bartók Bélának a levelei.
Köztudomású, hogy a jobb- és szélső jobboldali soviniszta sajtó mindvégig támadta Bartókot, amiért nem átallott román, szlovák, kisebb mértékben török és észak-afrikai népek zenét is gyűjteni, mi több, kijelentette, hogy az szomszédos és távolabbi népek dalai ugyanolyan értékesek mint a magyar parasztdalok. Persze a mai szélsőjobbos politikai kurzusnak kínos lehet az a tény is, hogy Bartók eltökélt antifasiszta volt. Ezt írja Bázelban élő ismerősének, Müller-Widmann asszonynak 1938 április 13-ikán: "Magyarországon... sajnos a művelt keresztény emberek majdnem kizárólag a náci rendszernek hódolnak. Igazán szégyellem, hogy ebből az osztályból származom." Nem sokkal később, 1939 január 12-ikén, a Londonban élő zeneszerzőnek, Veress Sándornak így ír: "Ha valaki itt marad, holott elmehetne, ezzel hallgatólag beleegyezik mindabba, ami itt történik." Aztán megint Müller-Widmann asszonynak Svájcba, 1938 október 9-ikén: " Ha lehetséges, még visszavonultabban élek, nincs kedvem emberekkel összejönni, mert mindenki, aki itt él náci-gyanús... Legszívesebben teljesen hátat fordítanék Európának... Menjek-e egyáltalában, vagy megvárjam a teljes káoszt?"
Bartók Béla második feleségével, Pásztory Dittával, 1940 őszén elhatározta, hogy tiltakozásul az ország fasizálódása ellen, valamint a személyét ért ismétlődő támadásokra válaszul, elhagyja az országot, és az Egyesült Államokba emigrál. „Ez az utazás voltaképp ugrás a bizonytalanságba a biztos elviselhetetlenből” – írta Bartók Annie Müller-Widmann-nak küldött búcsúlevelében.
A Szabadság tér 89 című műsor azt állítja, hogy Bartók azzal, hogy nem kért amerikai állampolgárságot, azt jelezte, csak egy rövid, kényszerű tartózkodásra gondolt. Ez sem így van. Bartók a háború idején igen bonyolult amerikai honosítási szabályok között az állampolgárság előfeltételének számító úgynevezett nonimmigrant vízumért folyamodott. Ehhez két úgynevezett szponzor amerikai állampolgár kellett, az egyiknek 1941 július 28-ikai levelében a világhírű magyar származású karmestert, Reiner Frigyest kérte fel. Meg is kapta a tartósan az USÁ-ban élő és dolgozó "látogató" besorolást.
Bartók kisebbik fia, Péter, követte őket az emigrációba és bevonult katonának az amerikai haditengerészethez, ahonnan 1945 júliusában, asztmája miatt szerelték le.
Bartók csakugyan reménykedett abban, hogy egyszer, majd egy fasizmustól megszabadult, demokratikus Magyarországra hazatérhet. 1945 júliusában írta Zádor Jenő zeneszerzőnek: "Magyarországról rendkívül lesújtó hírek érkeznek, rettentő a pusztulás.... egyelőre gondolni sem lehet hazamenetelre. Tudj isten hány esztendeig fog tartani, amíg az ország valamennyire össze tudja szedni magát..."
Bartók Béla, az egyik legnagyobb, legigazabb magyar művész haza akart jönni egy szabad, demokratikus, a náci-nyilas rezsimtől megszabadult Magyarországra. De csakis egy ilyen országba akart hazatérni! Nem adatott meg neki: 1945 szeptember 25-én New-Yorkban meghalt.
A zseniális muzsikus, aki minden tisztességes magyar és nem magyar embernek példaképe lehetne, nem alkudott meg: vállalta az embertelenség és a nácizmus elleni tiltakozásul az önkéntes emigrációt.
A Szabadságtér 89 alattomos ferdítéséhez csak annyit: ha Bartók ma itt élne, valószínűleg újra megváltaná Amerikába a hajójegyét. Ha pedig már a Újvilágban lenne, aligha jönne haza ebbe a hitvány, demokráciát eláruló, Horthyt rehabilitáló világba. Ide, semmiképp.
Következő cikk: Keresztény ország?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A márciusi ifjak
Az etnikai és vallási különbségek szemükben semmit sem számítottak. Valamennyien polgárnak, éspedig egyszerre magyar és világpolgárnak >
Találkozás Mengelével Auschwitzban – egy hiteles szemtanú
A The Times páratlan kortörténeti dokumentumnak minősíti azt a naplót, amelynek legfontosabb részét Auschwitzban, titokban írt >
A második világháborút a zsidógyűlölet okozta
Yehuda Bauer, aki egyben a Yad Vashem tudományos tanácsadója, élesen bírálja, hogy Közép- és Kelet-Európában kiforgatják >
Puskás fizette a szurkolókat
– Nem értelek, Öcsi- jegyezte meg Papp. Te azért panaszkodsz, hogy alig hallasz magyar szót Spanyolországban. >
Ezen a napon
63 évvel ezelőtt, ezen a napon, így kezdődött az a történet, amelyet 60 évvel később "Valahogy >
A nyilvánosságban megélt élet – Rajk László (1949-2019)
Amikor Rajk Lászlóval 2002-ben az utolsó interjút készítettem édesanyjáról, Rajk Júliáról szóló életrajzi kötetemhez, búcsúzásnál megígértem >
Június 28. Versailles
Magyarországra nézve hátrányos (trianoni) békeszerződés előreprogramozott volt. De nemcsak erről hallgat a magyar történelemírás. Hiszen a >
Az „anyások” közutálat tárgyai lettek
1938. november 11-én 11 órakor az egész országban megszólaltak a harangok, megállt a forgalom, két percre >
„Ez nem az én forradalmam”? – Ady Endre és az őszirózsás forradalom
Alighogy Ady Endre 41 évesen elhunyt a városligeti Liget Szanatóriumban, megkezdődött – és majd az 1920-as >
Az igazi Wass Albert
Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >
A magyar lány, aki az albánok Sisije akart lenni
„Aztán találkoztam a királlyal, és mint a mesékben, meglátni és megszeretni valójában csak egy pillanat műve >
Odbijen predlod ya rehabilitaciju Tibora Kiša: Nije nevina žrtva partizana
Vrbašanin Tibor Kiš, nekadašnji visoki činovnik šećerane u Vrbasu i "turanjski lovac", čiju je rehabilitaciju osporavala >