Ma Ervin, Klétusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Kézikönyv nőknek 1955-ből
1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >
Boszorkányperek Németországban
A németországi boszorkányperek jogtörténeti jellemzői A rengeteg ártatlan emberi életet követelő boszorkányperek tipikusan az újkori Európa, méghozzá >
Budapesti fotók a harmincas évekből
Frank Csontos gyűjtötte össze a megsárgult fényképeket. Érdemes összevetni, mi változott (vagy nem változott) az eltelt >
Boszorkányper Magyarországon
A szegedi boszorkányper 1728/29 „De strigis vero quae non sunt, nulla questio fiat” [1] – olvassuk Kálmán >
Az igazi Wass Albert
Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >
Fejezetek a vajdasági zsidók történetéből (8.)
MINJÁN – (héber, a. m. szám) 13 évesnél idősebb férfiakból álló tízfős csoport – ennyi jelenlevőre >
Kormányrendelet
Dr. Szórád gyűjtéséből származik a kormányrendelet, amelyiknek szöveghű leiratát itt tesszük közzé. A dörgedelmes dokumentum több mint fél >
Székely Éva esete a kétféle szemű nyilassal
Székely Éva, a legendás úszóbajnok 85 éves. Életrajza szerint: „Az apukám Erdélyből jött, az anyukám >
Budapest, 1936
A svéd közszolgálati tévé archívumában egy több mint hetvenéves, a magyar székesfővárost bemutató turisztikai filmet őriznek. >
A porcelán unikornis
A porcelán unikornis az amerikai Keegan Wilcox rendezésében nyerte el a legjobb rövidfilm díjat. >
A magyarok hullottak, mint a legyek
Amint azt egy korábbi írásunkban már megígértük, az e-novine engedélyével teljes egészében közöljük Bojan Tončić >
Így kezdődött...
Kicsit megsárgult már... de olvasható még mindig. Nemrég lett nagykorú, tavaly töltötte be a tizennyolcadikat. >
Napi ajánló
Minden tizedik szerbet
„Sohase higgyük, hogy a kívülállás fölényével ítélhetünk elevenek és holtak felett.” Népszabadság:
Pihurik Judit szegedi történész – idézve az ismert adatokat – elmondta, hogy az 1942. januári magyar razzia következményeként Csúrogon magasabb volt az áldozatok száma, mint Újvidéken. Mintegy kilencezer szerb élt akkor Csúrogon, és közülük 887-en estek áldozatul. Minden tizedik helyi szerb. Köztük 122 nő, 91 idős ember, 38 kamaszkorú és 10 tízévesnél fiatalabb gyermek.
Vagyis a szerb lakosság tíz százalékát ölték meg a magyar karhatalom és a nemzetőrség tagjai – anélkül, hogy akár csak megkísérelték volna bizonyítani, hogy támogatták a partizánokat. Volt partizántevékenység a vidéken – Csúrogon korábban 40 fős partizánosztag működött, amelynek létszáma 1942 januárjára 58-ra emelkedett. A mintegy 3500 főt kitevő helyi magyar lakosság soraiból 40-50 fős nemzetőrséget szerveztek, őket is fölfegyverezték.
A nemzetőrség vezetője, a tanító és a főjegyző mondott beszédet – azzal hiszterizálva a magyar lakosságot, hogy a szerb karácsony napján, január 7-én nagy partizántámadás várható a Bánát felől. Érkezett a helyszínre két csendőrszakasz és egy gyalogos honvédszázad. Ám azt a körülbelül 90 fős listát, hogy kiket visznek be kihallgatni a községházára, a helyi magyarok állították össze.
A kihallgatás kisebb csoportokban a kisbíró és a rendőrök szobájában zajlott. Hamar elcsattant az első pofon. A szerb kihallgatottak ellenálltak. Verekedés tört ki. Attól kezdve doronggal, puskatussal, szuronnyal kezdték agyonverni a községházára begyűjtött szerbeket. Hívtak lovas kocsikat, hogy a holttesteket kivigyék a Tisza-partra. Később már élve, összedrótozott kézzel kísérték a foglyokat a folyóhoz, fejbe verték és begurították a vízbe. Ezt csinálták három napon át, majd kezdték összeszedni a meggyilkoltak családtagjait.
Legtöbbjüket 7-én, az ortodox karácsony napján. Két magtárba vitték őket, golyószóróval, kézigránáttal ölték meg, aki még így is életben maradt, azt közelről fejbe lőtték. Írásos parancs nem maradt fenn. Szombathelyi Ferenc vezérkari főnököt később azzal vádolva végezték ki, hogy az ő utasítására történtek a civilek elleni gyilkosságok. Kétségtelenül volt nagypolitikai manipuláció is: január 6-án Budapesten járt Ribbentrop német külügyminiszter, és követelte, hogy a teljes magyar haderő vonuljon ki a szovjet hadszíntérre.
A magyar politikai vezetés vélhetőleg a hatalmas délvidéki partizánveszélyre hivatkozva próbált ennek ellenállni. Mindez azonban nem magyarázza az elkövetett gyilkosságok brutalitását, gyermekek, öregek, asszonyok elpusztítását. Pihurik Judit szerint az történhetett, hogy nagyon erősen fanatizálták az embereket. A szegedi történész a Csúrogon történteket utólag feltáró 1967 és 1970 közötti nyomozás, majd 1971 és 1973 között lezajlott per négyezer oldalas iratanyagát dolgozza föl. A vallomások akörül forogtak: kik állították össze a meggyilkolandók listáját?
És persze kik, hogyan és miért gyilkoltak? Pihurik Juditnak az a benyomása: olyan hangulat alakulhatott ki, amelyben az emberek egyszerűen nem mertek nem cselekedni. Tizenkilenc-húsz éves gyerekkatonák, rendőrök, csendőrök is voltak – azt mondták nekik: ha nem ütsz, te is kapsz a puskatussal. A főjegyző beszédében azt mondta: vagy a szerbek, vagy mi! Megkérdeztem: lehet-e tanulni a múltból, hogy ha megismerik, ilyet ne kövessenek el többé az emberek?
– A megbékélést csak az szolgálhatja, ha az emberek megtanulnak a múltról múltként gondolkodni. A leszármazottakban tudatosulnia kell, hogy a múlt bűneit nem ők követték el. De fontosak az egymásnak tett gesztusok, mert nemcsak a kapott sebet kell számon tartani, hanem azt is, amit mi okoztunk. Akik visszatekintünk ezekre az eseményekre, sohase higgyük, hogy a kívülállás fölényével ítélhetünk elevenek és holtak felett. Nem tudjuk megmondani, hogy adott esetben, a félelem, a gyűlölet, az elszabadult erőszak légkörében mi miként viselkedtünk volna.
Következő cikk: ’89 újratöltve
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A márciusi ifjak
Az etnikai és vallási különbségek szemükben semmit sem számítottak. Valamennyien polgárnak, éspedig egyszerre magyar és világpolgárnak >
Találkozás Mengelével Auschwitzban – egy hiteles szemtanú
A The Times páratlan kortörténeti dokumentumnak minősíti azt a naplót, amelynek legfontosabb részét Auschwitzban, titokban írt >
A második világháborút a zsidógyűlölet okozta
Yehuda Bauer, aki egyben a Yad Vashem tudományos tanácsadója, élesen bírálja, hogy Közép- és Kelet-Európában kiforgatják >
Puskás fizette a szurkolókat
– Nem értelek, Öcsi- jegyezte meg Papp. Te azért panaszkodsz, hogy alig hallasz magyar szót Spanyolországban. >
Ezen a napon
63 évvel ezelőtt, ezen a napon, így kezdődött az a történet, amelyet 60 évvel később "Valahogy >
A nyilvánosságban megélt élet – Rajk László (1949-2019)
Amikor Rajk Lászlóval 2002-ben az utolsó interjút készítettem édesanyjáról, Rajk Júliáról szóló életrajzi kötetemhez, búcsúzásnál megígértem >
Június 28. Versailles
Magyarországra nézve hátrányos (trianoni) békeszerződés előreprogramozott volt. De nemcsak erről hallgat a magyar történelemírás. Hiszen a >
Az „anyások” közutálat tárgyai lettek
1938. november 11-én 11 órakor az egész országban megszólaltak a harangok, megállt a forgalom, két percre >
„Ez nem az én forradalmam”? – Ady Endre és az őszirózsás forradalom
Alighogy Ady Endre 41 évesen elhunyt a városligeti Liget Szanatóriumban, megkezdődött – és majd az 1920-as >
Az igazi Wass Albert
Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >
A magyar lány, aki az albánok Sisije akart lenni
„Aztán találkoztam a királlyal, és mint a mesékben, meglátni és megszeretni valójában csak egy pillanat műve >
Odbijen predlod ya rehabilitaciju Tibora Kiša: Nije nevina žrtva partizana
Vrbašanin Tibor Kiš, nekadašnji visoki činovnik šećerane u Vrbasu i "turanjski lovac", čiju je rehabilitaciju osporavala >