Ma Márk, Ányos névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Kézikönyv nőknek 1955-ből
1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >
Boszorkányperek Németországban
A németországi boszorkányperek jogtörténeti jellemzői A rengeteg ártatlan emberi életet követelő boszorkányperek tipikusan az újkori Európa, méghozzá >
Budapesti fotók a harmincas évekből
Frank Csontos gyűjtötte össze a megsárgult fényképeket. Érdemes összevetni, mi változott (vagy nem változott) az eltelt >
Boszorkányper Magyarországon
A szegedi boszorkányper 1728/29 „De strigis vero quae non sunt, nulla questio fiat” [1] – olvassuk Kálmán >
Az igazi Wass Albert
Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >
Fejezetek a vajdasági zsidók történetéből (8.)
MINJÁN – (héber, a. m. szám) 13 évesnél idősebb férfiakból álló tízfős csoport – ennyi jelenlevőre >
Kormányrendelet
Dr. Szórád gyűjtéséből származik a kormányrendelet, amelyiknek szöveghű leiratát itt tesszük közzé. A dörgedelmes dokumentum több mint fél >
Székely Éva esete a kétféle szemű nyilassal
Székely Éva, a legendás úszóbajnok 85 éves. Életrajza szerint: „Az apukám Erdélyből jött, az anyukám >
Budapest, 1936
A svéd közszolgálati tévé archívumában egy több mint hetvenéves, a magyar székesfővárost bemutató turisztikai filmet őriznek. >
A porcelán unikornis
A porcelán unikornis az amerikai Keegan Wilcox rendezésében nyerte el a legjobb rövidfilm díjat. >
A magyarok hullottak, mint a legyek
Amint azt egy korábbi írásunkban már megígértük, az e-novine engedélyével teljes egészében közöljük Bojan Tončić >
Így kezdődött...
Kicsit megsárgult már... de olvasható még mindig. Nemrég lett nagykorú, tavaly töltötte be a tizennyolcadikat. >
Napi ajánló
Magyar történetet emelt ki a Mercedes a náci múltjából
„Bertha Benz a harmincas évek végén kifejezetten rajongott Hitlerért, akit cserébe a diktátor nem mulasztott el felköszönteni születésnapján.” Orosz Márta írásából (hvg.hu):
Egy magyar festőnő nevére nevezte át a Daimler-Benz a berlini központjának az utcáját. A zsidó származású nőt a Mercedeseket gyártó vállalat több hónapon át kényszermunkára vezényelte a genshageni gyárában a második világháború alatt. Kiss Bán Edith az élményeit megrázó képekben festette meg, 1966-ban lett öngyilkos. A névadás azonban nem a cégnek, hanem a helyi pártoknak jutott eszébe.
Ha a cégre bízták volna a döntést, az utca a cégalapító Carl Benz felesége, Bertha Benz nevét viselné. Esetleg Mercedes Jellinek bárónőét, akiről az autómárka kapta nevét. Berlin Kreuzberg-Friedrichshain városrészének zöld vezetése viszont, sem az egyik, sem másik ötletért nem volt oda. Bertha Benz a harmincas évek végén kifejezetten rajongott Hitlerért, akit cserébe a diktátor nem mulasztott el felköszönteni születésnapján.
A városrész zöldpárti, szociáldemokrata, baloldali és kalózpárti képviselői értetlenül álltak a Daimler névadási javaslata előtt, így a Kalózok gyorsan előjöttek az ötlettel, hogy az újonnan felavatott utca Kiss Edith budapesti születésű festő- és szobrászművésznek állítson emléket.
A 86241-es fogoly, Kiss Bán Edith, a nagybányai festőiskolában, majd Budapesten, később Düsseldorfban tanult képzőművészetet. 1944-ben a 123-as számú külön szállítmánnyal deportálták a ravensbrücki női koncentrációs táborba. Onnan, 1944 decemberében 80 hozzá hasonló magyar zsidó nővel együtt a Daimler-Benz genshageni üzemébe vitték kényszermunkára. A háború vége fele visszakerült a ravensbrücki haláltáborba, ahonnan barátnőjével, Galambos Ágnessel (ma Bartha Ágnes, Budapesten él) együtt 1945. április 30-án menekültek meg.
Lapátolás a fagyban - ez az akvarell köszönti az új berlini Daimler irodaházban a kiállítás látogatóit, melyet az utcanév-avatással egyidőben nyitottak meg, és ahol Kiss Bán Edith Deportálás ciklusából látható 30 festmény. A festőnő már a genshageni hónapokban elkészített 12 képet, amin a haláltábor mindennapjai köszönnek vissza. A füzetbe összegyűjtött rajzok kézről kézre jártak a tábor lakói között, míg egy felügyelő el nem kobozta őket. Visszatérve Magyarországra, Kiss Bán Edith megfestette azokat a képeket, melyek örökre nyomot hagytak életében a budapesti deportációtól a ravensbrücki haláltáborig.
A képeken a koncentrációs táborok narratívájából jól ismert jelenetek sorakoznak, a megrázó bennük a perspektíva. Amint a nő egy tál levesért esedezik, ahogy nem szabadul összeesett sorstársainak látványától, miképp a kifulladásig dolgoztatnak hóban-fagyban, a legvégsőkig kiszolgáltatva a hatalomnak. A képek arról is árulkodnak, milyen mértékű traumát okozott a nő életében a deportáció - ami vélhetően Kiss Bán Edith 1966-os párizsi öngyilkosságáért is felelős. (...)
1941-től a Daimler Benz majdnem kizárólag a Harmadik Birodalom fegyverkezésének szolgálatában repülőmotorokat és tankokat gyártott. Az untertürkheimi üzemben dolgozó 14 600 fő 35 százaléka kényszermunkás volt. Genshagenben, ahova Kiss Bán Edithet is vitték, 1944 végére az ottdolgozók 68%-a politikai fogoly volt vagy a ravensbrücki haláltáborból jött. A genshageni üzemben 1941 óta dolgoztattak kényszermunkásokkal, 1944-ben a ravensbrücki haláltáborból 1100 nőt vittek oda, akiket francia, lengyel, ukrán, orosz területekről, valamint Magyarországról deportáltak. A több, mint 10 ezer kényszermunkás embertelen körülmények között, napi tizenkét órás váltásokban szerelte a náci légierő repülőgép-motorjait 1945 áprilisáig. (…)
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A márciusi ifjak
Az etnikai és vallási különbségek szemükben semmit sem számítottak. Valamennyien polgárnak, éspedig egyszerre magyar és világpolgárnak >
Találkozás Mengelével Auschwitzban – egy hiteles szemtanú
A The Times páratlan kortörténeti dokumentumnak minősíti azt a naplót, amelynek legfontosabb részét Auschwitzban, titokban írt >
A második világháborút a zsidógyűlölet okozta
Yehuda Bauer, aki egyben a Yad Vashem tudományos tanácsadója, élesen bírálja, hogy Közép- és Kelet-Európában kiforgatják >
Puskás fizette a szurkolókat
– Nem értelek, Öcsi- jegyezte meg Papp. Te azért panaszkodsz, hogy alig hallasz magyar szót Spanyolországban. >
Ezen a napon
63 évvel ezelőtt, ezen a napon, így kezdődött az a történet, amelyet 60 évvel később "Valahogy >
A nyilvánosságban megélt élet – Rajk László (1949-2019)
Amikor Rajk Lászlóval 2002-ben az utolsó interjút készítettem édesanyjáról, Rajk Júliáról szóló életrajzi kötetemhez, búcsúzásnál megígértem >
Június 28. Versailles
Magyarországra nézve hátrányos (trianoni) békeszerződés előreprogramozott volt. De nemcsak erről hallgat a magyar történelemírás. Hiszen a >
Az „anyások” közutálat tárgyai lettek
1938. november 11-én 11 órakor az egész országban megszólaltak a harangok, megállt a forgalom, két percre >
„Ez nem az én forradalmam”? – Ady Endre és az őszirózsás forradalom
Alighogy Ady Endre 41 évesen elhunyt a városligeti Liget Szanatóriumban, megkezdődött – és majd az 1920-as >
Az igazi Wass Albert
Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >
A magyar lány, aki az albánok Sisije akart lenni
„Aztán találkoztam a királlyal, és mint a mesékben, meglátni és megszeretni valójában csak egy pillanat műve >
Odbijen predlod ya rehabilitaciju Tibora Kiša: Nije nevina žrtva partizana
Vrbašanin Tibor Kiš, nekadašnji visoki činovnik šećerane u Vrbasu i "turanjski lovac", čiju je rehabilitaciju osporavala >