Ma Tivadar, Tihamér, Töhötöm névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Kézikönyv nőknek 1955-ből
1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >
Boszorkányperek Németországban
A németországi boszorkányperek jogtörténeti jellemzői A rengeteg ártatlan emberi életet követelő boszorkányperek tipikusan az újkori Európa, méghozzá >
Budapesti fotók a harmincas évekből
Frank Csontos gyűjtötte össze a megsárgult fényképeket. Érdemes összevetni, mi változott (vagy nem változott) az eltelt >
Boszorkányper Magyarországon
A szegedi boszorkányper 1728/29 „De strigis vero quae non sunt, nulla questio fiat” [1] – olvassuk Kálmán >
Az igazi Wass Albert
Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >
Fejezetek a vajdasági zsidók történetéből (8.)
MINJÁN – (héber, a. m. szám) 13 évesnél idősebb férfiakból álló tízfős csoport – ennyi jelenlevőre >
Kormányrendelet
Dr. Szórád gyűjtéséből származik a kormányrendelet, amelyiknek szöveghű leiratát itt tesszük közzé. A dörgedelmes dokumentum több mint fél >
Székely Éva esete a kétféle szemű nyilassal
Székely Éva, a legendás úszóbajnok 85 éves. Életrajza szerint: „Az apukám Erdélyből jött, az anyukám >
Budapest, 1936
A svéd közszolgálati tévé archívumában egy több mint hetvenéves, a magyar székesfővárost bemutató turisztikai filmet őriznek. >
A porcelán unikornis
A porcelán unikornis az amerikai Keegan Wilcox rendezésében nyerte el a legjobb rövidfilm díjat. >
A magyarok hullottak, mint a legyek
Amint azt egy korábbi írásunkban már megígértük, az e-novine engedélyével teljes egészében közöljük Bojan Tončić >
Így kezdődött...
Kicsit megsárgult már... de olvasható még mindig. Nemrég lett nagykorú, tavaly töltötte be a tizennyolcadikat. >
Napi ajánló
Szinte bajtársakként
„A kicsi, tehetetlen Magyarország „két barbár hatalom foglya volt” – nem pedig néhány hős és sok kollaboráns népe.” Cathrin Kahlweit cikkéből (Süddeutsche Zeitung/Galamus):
(…) A már rég nem csupán történészek, hanem pártok között és a médiában is zajló keserű viszály konkrét kiváltó oka azonban egy emlékmű. Ezt a tervek szerint 2017. március 19-én, a német bevonulás évfordulóján állítják fel a fővárosban, a Szabadság téren. Ezt a magyar kormány jelentette be a 2014-es magyar holokauszt emlékév kezdete előtt, az óév utolsó napján – és utasította Rogán Antalt, az érintett budapesti kerület polgármesterét, aki egyben magas rangú Fidesz-politikus is, hogy mielőbb adja meg a szükséges engedélyeket. Az emlékmű Rogán szerint tisztelgés „a náci megszállás minden áldozata előtt”.
A terv elleni tiltakozás éppen annyira hangos, mint amennyire széleskörű: szocialisták, zsidó szervezetek, romák minősítették történelemhamisításnak az ötletet. Végtére is Magyarország a nácik szövetségese volt, és az ország megszállása nem is volt megszállás. Nem volt említésre méltó ellenállás, és a zsidók gettóba zárását, deportálását lényegében Horthy Miklós birodalmi kormányzó alatt a nácik magyar segítői, Horthy leváltása után a fasiszta nyilaskeresztesek poroszlói végezték minden további nélkül – mondják a bírálók.
Ungváry Krisztián neves magyar történész úgy látja, a holokauszt emlékév megrendezésének és az emlékműnek éppen annyira nincs létjogosultsága, mint például annak az állításnak, hogy Ausztria volt a náci Németország „első áldozata”. Mindkettő történelemhamisítás. Ezzel egy egész népet ártatlannak minősítenek, amikor az azon kevesekről való megemlékezésre koncentrálnak, akik zsidókat mentettek – és nem ismerik be annak a sok embernek a felelősségét, akik részt vettek a gyilkosságokban.
Valójában a nagyon is ambiciózus kormányprogramban, amely a holokauszt emlékévben sokmillió forinttal támogat megemlékezési projekteket, mindenekelőtt egy emberi tragédiáról, az élet értékéről és – vallástól és származástól függetlenül – minden egyes magyar állampolgárért viselt felelősségről van szó. És Martonyi János külügyminiszter a nemzet legnagyobb traumájának nevezi a holokausztot. Vince Judith, Schweitzer József volt főrabbi lánya éppen ezért azon háborodik fel, hogy az Orbán-kormány „át akarja írni a történelmet” – és a magyar zsidók megsemmisítésében viselt minden felelősséget a nácikra akar hárítani. A németeket akkoriban szinte „bajtársakként” üdvözölték.
Ara-Kovács Attila filozófus és újságíró hasonlóan vélekedik, amikor azt mondja, hogy az emlékművet a Budapestet felszabadító szovjet katonáknak állított emlékműhöz látótávolságban tervezik felállítani. Ezzel azt akarják megmutatni, hogy a kicsi, tehetetlen Magyarország „két barbár hatalom foglya volt” – nem pedig néhány hős és sok kollaboráns népe.
Magyarország nem az első és nem is az egyetlen állam, amelynek – még a holokauszt után 70 évvel is – nehezére esik szembenézni a saját örökségével. Tény azonban, hogy az árkok Orbán Viktor hivatalba lépése óta annál is mélyebbek lettek, mint amilyenek voltak. Bírálói azzal vádolják, hogy csupán a Nyugatnak szóló show az utóbbi időkben szervezett számos akció az antiszemitizmus és szélsőjobboldaliság ellen. Heller Ágnes zsidó származású filozófus úgy véli, hogy Orbán ezzel csak „ki akar jönni a piszkos sarokból”. Nem feltételez a kormányról jó motívumokat, de szívesen hagyja magát meggyőzni – mondja.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A márciusi ifjak
Az etnikai és vallási különbségek szemükben semmit sem számítottak. Valamennyien polgárnak, éspedig egyszerre magyar és világpolgárnak >
Találkozás Mengelével Auschwitzban – egy hiteles szemtanú
A The Times páratlan kortörténeti dokumentumnak minősíti azt a naplót, amelynek legfontosabb részét Auschwitzban, titokban írt >
A második világháborút a zsidógyűlölet okozta
Yehuda Bauer, aki egyben a Yad Vashem tudományos tanácsadója, élesen bírálja, hogy Közép- és Kelet-Európában kiforgatják >
Puskás fizette a szurkolókat
– Nem értelek, Öcsi- jegyezte meg Papp. Te azért panaszkodsz, hogy alig hallasz magyar szót Spanyolországban. >
Ezen a napon
63 évvel ezelőtt, ezen a napon, így kezdődött az a történet, amelyet 60 évvel később "Valahogy >
A nyilvánosságban megélt élet – Rajk László (1949-2019)
Amikor Rajk Lászlóval 2002-ben az utolsó interjút készítettem édesanyjáról, Rajk Júliáról szóló életrajzi kötetemhez, búcsúzásnál megígértem >
Június 28. Versailles
Magyarországra nézve hátrányos (trianoni) békeszerződés előreprogramozott volt. De nemcsak erről hallgat a magyar történelemírás. Hiszen a >
Az „anyások” közutálat tárgyai lettek
1938. november 11-én 11 órakor az egész országban megszólaltak a harangok, megállt a forgalom, két percre >
„Ez nem az én forradalmam”? – Ady Endre és az őszirózsás forradalom
Alighogy Ady Endre 41 évesen elhunyt a városligeti Liget Szanatóriumban, megkezdődött – és majd az 1920-as >
Az igazi Wass Albert
Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >
A magyar lány, aki az albánok Sisije akart lenni
„Aztán találkoztam a királlyal, és mint a mesékben, meglátni és megszeretni valójában csak egy pillanat műve >
Odbijen predlod ya rehabilitaciju Tibora Kiša: Nije nevina žrtva partizana
Vrbašanin Tibor Kiš, nekadašnji visoki činovnik šećerane u Vrbasu i "turanjski lovac", čiju je rehabilitaciju osporavala >