2024. április 19. péntek
Ma Emma, Malvin, Zseraldina névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Kézikönyv nőknek 1955-ből

1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >

Tovább

Boszorkányperek Németországban

A németországi boszorkányperek jogtörténeti jellemzői A rengeteg ártatlan emberi életet követelő boszorkányperek tipikusan az újkori Európa, méghozzá >

Tovább

Budapesti fotók a harmincas évekből

Frank Csontos gyűjtötte össze a megsárgult fényképeket. Érdemes összevetni, mi változott (vagy nem változott) az eltelt >

Tovább

Boszorkányper Magyarországon

A szegedi boszorkányper 1728/29 „De strigis vero quae non sunt, nulla questio fiat” [1] – olvassuk Kálmán >

Tovább

Az igazi Wass Albert

Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >

Tovább

Fejezetek a vajdasági zsidók történetéből (8.)

MINJÁN – (héber, a. m. szám) 13 éves­nél idősebb férfiakból álló tízfős csoport – ennyi jelenlevőre >

Tovább

Kormányrendelet

Dr. Szórád gyűjtéséből származik a kormányrendelet, amelyiknek szöveghű leiratát itt tesszük közzé. A dörgedelmes dokumentum több mint fél >

Tovább

Székely Éva esete a kétféle szemű nyilassal

Székely Éva, a legendás úszóbajnok 85 éves. Életrajza szerint: „Az apukám Erdélyből jött, az anyukám >

Tovább

Budapest, 1936

A svéd közszolgálati tévé archívumában egy több mint hetvenéves, a magyar székesfővárost bemutató turisztikai filmet őriznek. >

Tovább

A porcelán unikornis

A porcelán unikornis az amerikai Keegan Wilcox rendezésében nyerte el a legjobb rövidfilm díjat. >

Tovább

A magyarok hullottak, mint a legyek

Amint azt egy korábbi írásunkban már megígértük, az e-novine engedélyével teljes egészében közöljük Bojan Tončić >

Tovább

Így kezdődött...

Kicsit megsárgult már... de olvasható még mindig. Nemrég lett nagykorú, tavaly töltötte be a tizennyolcadikat. >

Tovább

Napi ajánló

Történelemóra

Történelemóra
Rákay Kálmán

„Huszonöt éve egy nemzet megváltoztatta a világ történelmét.” „Ezt a hazaffyas szólamot már ezerszer hallottam.” Aczél Endre jegyzetéből (Galamus):

Kezdjük talán azzal, hogy önmagában is perverziónak gondolom, ha egy történelmi év (1989) fölidézését a Magyar Televízió egy olyan emberre bízza, aki a kérdéses időben még érettségi előtt állt, és a politikai újságírásban azóta se jegyezte fel senki, sehol a nevét. Egyszóval annak, amit mond, eleve nincsen hitele, mert az ilyen típusú műsorokat alapjában egy ötven fölötti nemzedék nézi, ha nézi. Dupla perverzió, hogy ez a becsvágyó ember – Rákay Kálmán (Philip), az Orbánnak tett személyes szolgálataiért az MTV vezérigazgató-helyettesévé emelt ember – a Szabadság tér ’89 című, 52 hetesre méretezett sorozat első részében még magánál is fiatalabb értelmiségieket faggatott, akiknek még nálánál is kevesebb személyes élményük lehetett 1989-ről, pláne magáról a Kádár-rendszerről, amelyről a műsor voltaképp szólt.

Maga a műsor egy egészen elképesztő „felütéssel” kezdődött: „Huszonöt éve egy nemzet megváltoztatta a világ történelmét.” Ez a nemzet ugyebár mi lettünk volna. Gorbacsov Szovjetuniója, idősebb Bush Amerikája talán nem is létezett, szuperhatalmi megállapodások se voltak, lengyel rendszerváltozás se (a miénknél jóval korábban), csak Magyarország fordított a történelem kerekén. Ezt a hazaffyas szólamot már ezerszer hallottam, majdnem olyan szépen szól, mint az, hogy 1956-ban mi vertük be az első szöget a kommunizmus – még jó három évtizedig érintetlen – koporsójába. Az egyik épp annyira igaz mint a másik. A rákövetkező tévedéseket – amelyek a szerkesztők, a műsorvezető és a behívott „pázmányista”, „terrorházas”, „századvéges” (tehát Fidesz-közeli) szakértők tárgyismeretét dicsérik – megpróbálom listába szedni. (...)

4. Rejtély, hogy Rákay vagy a szerkesztői miért csempészték be 89 történetébe a népi-urbánus szembenállás egész múltját, és miért fűszerezte mindezt a behívott (még diploma előtt álló) „szakértő” fiatalember azzal, hogy Aczél György a 80-as évek második felében „már” az urbánusok felé hajlott. Aczélt 1985-ben Kádár leváltotta és a Társadalomtudományi Intézetbe száműzte. Onnantól neki nem volt az ilyen típusú irodalmi vitákra ráhatása – amíg egyébként volt, nem hogy jó, hanem kifejezetten intim-baráti kapcsolatban állt a népi oldal olyan nagyjaival, mint Illyés Gyula vagy Németh László. Egyébként a népi-urbánus vita lecsapódott a 89-es politikai ellenzék vitáiban, az MDF és az SZDSZ/Fidesz engesztelhetetlen szembenállásában, de erről a műsorban egy árva szó, annyi sem esett. (Rákay szerint a Kádár-rendszer nemhogy megbékíteni akarta volna a feleket, hanem még „olajat is öntött a tűzre”. Nekem ez újdonság volt, az olajból semmit se láttam. A szakértő azonban buzgón egyetértett a műsorvezetővel.)

5. Szuperpoén! Philip azt mondja, ha a Kádár-rendszer nem annyira megengedő az abortusszal szemben, akkor ma Magyarországon 4 millióval többen élhetnénk. Eltekintve most már attól, hogy a műsorban az abortusz-rendelet „anyjának”, Ratkó Annának – Rákosi egészségügyi miniszterének – a tevékenységét 1956-ig tolták ki, holott Ratkó már a Nagy Imre-kormányba sem került be (1953), az abortusz-tilalmat 1956-ban (még Kádár előtt) valóban feloldották, mert az óvodák és iskolák képtelenek voltak befogadni a „Ratkó-gyerekeket”. Ami 1950 és 1957 között történt, azért Kádár nem felelős, ilyenformán azért a „4 millióért se”. És talán megérdemelt volna egy mondatot, hogy akkor, amikor a születésszámok apálya manifesztté vált, a Kádár-rezsim tucatnyi új intézkedéssel bátorította a gyerekvállalást (gyes, gyed, bölcsőde- és óvodaépítés a terhességből visszatérők kötelező visszafogadása),egészen odáig, hogy a többgyerekesek sokkal gyorsabban jutottak lakáskiutaláshoz. Puszta érdekesség: ott se volt (Európában) magasabb a népszaporulat, mint minálunk, ahol az abortusztilalom érvényben maradt. Spanyolországtól a Szovjetunióig.

6. Magyar adósság. Mint tudott, 1989-re 20 milliárdra hízott. Az okok keresése közben Rákay egyetemi adjunktus-szakértője egyfolytában a két olajválság (1973, 1978) okozta veszteségeinkre célzott, holott a kőolaj világpiaci árának emelkedése bennünket szinte egyáltalán nem érintett, mert folyamatosan „baráti áron” kaptuk a Szovjetuniótól az olajat. Ezért is vált közmondásossá az az önáltató hazugság, hogy az olajválság nem gyűrűzik be hozzánk, megáll Hegyeshalomnál. Begyűrűzött. A tudós szakértőnek helyesebb lett volna azzal érvelnie, hogy mit vesztettünk az ún. cserearányokon. Tudniillik amit tőkés ipari importban behoztunk (nagyon sokat), abban mindben benne volt a brutálisan megemelt olajár, miközben a mi élelmiszer- és félkésztermék-exportunk árai egyfolytában lefelé mentek. Rákaynak megjegyzése sem volt az ügyhöz, láthatóan fogalma sem a szóban forgó tárgyról.

7. Kiszemezgethetnék még néhány baromságot, de igazán méltó befejezése  volt az opusznak Ronald Reagan állítólagos budapesti látogatásának „megvétózása” Kádár, illetve az MSZMP Politikai Bizottsága által (1985). Közlöm: soha, semmikor, semmilyen formában nem merült fel, hogy Reagan Magyarországra jöjjön; hogy őt ide meghívják. Bush alelnökként itt járt, itt volt Mrs. Thatcher és Helmut Kohl is, de Reagan egyetlen kommunista országban sem szándékozott felbukkanni. Meglehet, volt olyan tanácsadója, aki az ellenkezőjét javasolta neki, de hogy egy budapesti meghívásra vártak volna??? Kíváncsi vagyok, honnan vették ezt Rákayék? Mert én akárkit kérdeztem meg az akkori, ma még életben levő külügyi illetékesek közül, mind azt mondták: még csak nem is hallottak ilyesmiről. Mindazonáltal a műsor a hipotézisre magyarázattal szolgált: a szovjetek még az 1983-as Bush-vizitet is rossz néven vették. Tévedés. Nem azt, hanem Szűrös Mátyásnak a MÚOSZ-ban tartott tájékoztatóját, amelyben az hangzott el, hogy Bush jó szándékai őszinték. Szűröst valaki följelentette a szovjet nagykövetségen, és az egész dolog kapott egy „gellert” azáltal, hogy Budapestről távoztában Bush Bécsben mondott egy hevesen antikommunista beszédet. Ezután Andropov szovjet pártfőtitkár levélben kérte számon Kádártól Szűrös szavait, amit a magyar vezető azzal hárított el, hogy pletykálkodás az egész. Egyébként letolta Szűröst – akkor a KB külügyi titkárát, volt moszkvai nagykövetet – de mivel a kedvence volt, nem nyúlt hozzá.

2014. január 11.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A márciusi ifjak

Az etnikai és vallási különbségek szemükben semmit sem számítottak. Valamennyien polgárnak, éspedig egyszerre magyar és világpolgárnak >

Tovább

Találkozás Mengelével Auschwitzban – egy hiteles szemtanú

A The Times páratlan kortörténeti dokumentumnak minősíti azt a naplót, amelynek legfontosabb részét Auschwitzban, titokban írt >

Tovább

A második világháborút a zsidógyűlölet okozta

Yehuda Bauer, aki egyben a Yad Vashem tudományos tanácsadója, élesen bírálja, hogy Közép- és Kelet-Európában kiforgatják >

Tovább

Puskás fizette a szurkolókat

– Nem értelek, Öcsi- jegyezte meg Papp. Te azért panaszkodsz, hogy alig hallasz magyar szót Spanyolországban. >

Tovább

Ezen a napon

63 évvel ezelőtt, ezen a napon, így kezdődött az a történet, amelyet 60 évvel később "Valahogy >

Tovább

A nyilvánosságban megélt élet – Rajk László (1949-2019)

Amikor Rajk Lászlóval 2002-ben az utolsó interjút készítettem édesanyjáról, Rajk Júliáról szóló életrajzi kötetemhez, búcsúzásnál megígértem >

Tovább

Június 28. Versailles

Magyarországra nézve hátrányos (trianoni) békeszerződés előreprogramozott volt. De nemcsak erről hallgat a magyar történelemírás. Hiszen a >

Tovább

Az „anyások” közutálat tárgyai lettek

1938. november 11-én 11 órakor az egész országban megszólaltak a harangok, megállt a forgalom, két percre >

Tovább

„Ez nem az én forradalmam”? – Ady Endre és az őszirózsás forradalom

Alighogy Ady Endre 41 évesen elhunyt a városligeti Liget Szanatóriumban, megkezdődött – és majd az 1920-as >

Tovább

Az igazi Wass Albert

Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >

Tovább

A magyar lány, aki az albánok Sisije akart lenni

„Aztán találkoztam a királlyal, és mint a mesékben, meglátni és megszeretni valójában csak egy pillanat műve >

Tovább

Odbijen predlod ya rehabilitaciju Tibora Kiša: Nije nevina žrtva partizana

Vrbašanin Tibor Kiš, nekadašnji visoki činovnik šećerane u Vrbasu i "turanjski lovac", čiju je rehabilitaciju osporavala >

Tovább